167472. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a nagyüzemi felületi öntözésre
7 167472 8 adagolást az előbbihez zárható-nyitható vízkivételi szerven át csatlakozó nedvesítő hosszúvezetékkel végezzük. A vízszétosztó szárnyvezetékek közötti, egy szárny vezetékkel öntözött szakaszt legalább 5 hektár méretűre alakítjuk ki. Az öntözött szakaszt átfogó nedvesítő hosszúvezetékeket egymástól legalább 5—10 m távolságban helyezzük el és az öntözővizet az öntözővíz-fogyasztással arányosan, folyamatosan vezetjük a felületre. A vízszétosztást esetleg egyidejűleg csak a nagytábla egy részén végezzük, a vízszétosztó szárnyvezeték, ill. a nedvesítő hosszúvezetékek időről-időre végrehajtott áttelepítésével. A találmány szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakját a szántóföldi (széles sortávú) növények öntözéses termesztése esetére ismertetjük. Az ábra a szántóföldi nagytáblás öntözőtelep felülnézetét ábrázolja. Az ábrán levő azonos jelzőszámok akkor is azonos rendeltetésű elemeket jelentenek, ha a kiviteli alakok esetleg különbözők. A példa szerinti esetben az öntözendő terület felülete egyezrelékes lejtésű. Az öntözendő tábla nagysága 75 ha, amelynek a lejtési iránnyal párhuzamos az a oldala és a szintvonalakkal párhuzamos a b oldala. A lejtési iránnyal párhuzamosan húzódnak a nedvesítő 1 hosszúvezetékek, amelyeknek vízzel való ellátására a vízszétosztó 2 szárnyvezetékek szolgálnak. A 2 szárnyvezet'ék tömlővezeték, amelyen nyitható-zárható 3 vízkivételi szervek vannak. A 2 szárnyvezeték a 4 vízkivételi szerven át csatlakozik az 5 vízszállító fővezetékhez, amely a táblán kívül, ill. két tábla között húzódik, vízellátását a 6 vízkivételi szerv, pl. átemelő szivattyú, az öntözőtelep 7 mellékcsatornájából végzi. Az 1 hosszúvezetékeket célszerűen olyan távolságra helyezzük el egymástól, hogy a talaj természetes vízvezető képessége révén a nedvesítés összeérjen és a széles sortávolságú növényeknél a növényi sortávolsággal is maradék nélkül osztható legyen. Az 1 hosszúvezeték c távolságát a talaj- és a növény-adottságoktól függően szükség szerint az adott körülményekhez igazodva határozhatjuk meg. A találmány előnyei a következőkben foglalhatók össze: A nagytábla felületi öntözése korábban négy különböző nagyságrendhez tartozó vízkivételi szervvel, valamint négy különböző nagyságrendhez tartozó vízhálózati vezetékkel történt és ezekből három nagyságrendű vízkivételi szerv és három nagyságrendű vezeték a tábla belsejében helyezkedett el. A találmány szerint az öntözési feladatot összesen három nagyságrendhez tartozó vízkivételi szerv és három nagyságrendhez tartozó vízhálózati vezeték látja el, amelyek közül legfeljebb kettő, kedvező esetbén csupán egyetlen egy nagyságrendhez tartozó vízhálózati vezeték és eggyel kevesebb vízkivételi szerv helyezkedik el a táblán belül. A találmány a nagytábla kialakítás eddig ismeretlen új módját teremti meg, a nagyüzemi talajművelés mellett a nagyüzemi öntözést is biztosítja. A hálózati vezetékek anyagát tekintve többféle megoldás lehetséges, valamint kombináció is szóbajöhet, pl. földcsatorna, műanyag cső stb. A berendezés egyszerű műszaki megoldású, előállítása és üzemeltetése egyszerűbb viszonyok között is megszervezhető. A föld anyagú nedvesítő hosszúvezetékek üzemi 5 eszközökkel elkészíthetők: a tömlőcsövek a műanyagiparban legyárthatok, á vízbeszivárogtatást kézibeavatkozás nélkül biztosítják. A vízhálózat összhosszúsága minimális, mivel a vízszállításra is csupán egyetlen nagyságrendű há-10 lózati vezeték van. A vízszétosztó szárnyvezeték vízkivételi szerveivel tetszőleges és változó intenzitás biztosítható. A vízhálózat „bevágással" készült nedvesítő hosszúvezetékei szükség esetén a felesleges víz 15 leszívására is alkalmasak, ami az időközönként elvizenyősödő területeken lehet nagyon jelentős. A vízhálózat alaktartó csőből, vagy tömlőcsőből készült elemei a vízgazdálkodás más területein is felhasználhatók. 20 A berendezés alacsony és magas növényállományban egyaránt üzemeltethető. A tömlős vízhálózati vezetékek telepítése gépesíthető. A berendezés a hagyományos felületi öntöző-25 telepek korszerűsítésére előnyösen felhasználható, bármely öntözőfürtbe (felületi, esőztető, altalaj) betervezhető, illetve rákapcsolható, üzemi és beruházási költsége alacsony. A találmány szerinti berendezés alkalmazása 30 során a táblához tartozó vízszállítás és vízszétosztás a táblán kívül, illetve a tábla szélén történik, a táblán belül előnyös esetben csak természetes úton végbemenő nedvesítési folyamat játszódik le: a víz a nedvesítőelemekig az eddig ismert eljárások 35 szerinti útvonalnál elonyösebb útvonalon, azaz kevesebb iránytöréssel jut el. A tábla fajlagos vízfogyasztásával azonos fajlagos vízadagolás biztosítható, azaz a vízmérleg egyensúlyban tartható, a táblára kiadagolható „víz-40 hozamegység" lényegesen nagyobb, esetenként többszöröse is lehet az eddig alkalmazott vízhozam-egységeknek, a vízadagolás folyamatosan, éjjel, nappal, és szükség esetén aszályos évjáratban akár az egész tenyészidő alatt állandóan lehetséges. Az üzemidő és a berendezés időkihasználása az éjszakai órákra való kiterjesztéséből adódóan 40-50%-kal, az egész tenyészidőben való folyamatos vízutánpótlás esetén az elmaradt telepítési 50 idők öntözéssel való hasznosításából adódóan pedig további 20-25%-kal növekedik. Az öntözővíz gravitációsan, vagy kis energiafelhasználással jut el a növény gyökeréig. 55 öntözési fordulóval való öntözésnél, vagy állandó vízutánpótlás esetén száraz és csapadékos napokhoz igazodva változtatható, azaz növelhető vagy csökkenthető az adagolás vízhozama. Az egyidőben és egytagban öntözhető terület 60 25-30 ha, de kellő vízhozam esetén ennek a többszöröse is lehet, pl. az egész tábla egyidejű öntözése is végezhető. Az egészen kisesésű — pl. az 5°/oo-nél kisebb lejtésű terepen, de még az esésnélküli vízszintes 65 területeken is megfelelően átnedvesedik a talaj. 4