167469. lajstromszámú szabadalom • Eljárás derítőiszap folyamatos komposztálására levegő hozzávezetéssel szabályozható rothasztási folyamattal

5 167469 6 bentonitliszttel kiegészített derítőiszapot folyama­tosan adagolni. A derítőiszaphoz köbméterenként 7,5—12,5 kg bentonitlisztet adagolunk és a reak­torba való bejuttatás előtt a bentonitlisztet a derítőiszappal összekeverjük. Az 1 levegőztető 5 reaktor alján levő 3 ürítőberendezésen keresztül távolítjuk el az elrothadt anyagot, majd önmagában ismert módon tovább feldolgozzuk. A bejuttatott anyag az 1 levegőztető reaktoron 4 nyíl irányában vándorol keresztül és a 10 mikroorganizmusok tevékenysége folytán külön­böző hőmérsékletű és 02 tartalmú zónák alakulnak ki a lefelé vándorló anyagban. 5 ventillátor révén levegőoxigént szívunk, amelyet tartályból vett tiszta oxigénnel dúsítunk. 15 A dúsított levegőoxigént finom 6 fúvókarendszeren keresztül alulról 8 nyíl irányában ellenáramban az 1 levegőztető reaktorba fújjuk. 10 permetezőkészülék révén a reaktorban levő 30 anyag kívánt mértékben nedvesíthető. 20 11, 12 és 13 szondák segítségével a levegőztető reaktorban levő anyagból három helyen levegő­keverék mintákat veszünk és annak 02 vagy C0 2 tartalmát 14 írószerkezet segítségével felrajzoljuk. A levegőztető reaktorban 15, 16, 17, 18, 19 és 20 25 hőmérsékletmérő szondák vannak elhelyezve, amelyek mérési eredményeit ugyancsak egy 21 írószerkezet révén felírjuk. Ezek a mérések szolgálnak a rothadási folyamat ellenőrzésére és a levegőbevezetés szabályozására. 30 Mint ahogy az előzőekből látható, a strukturáli­san javított derítőiszapot a levegő reaktorba folyamatosan juttatjuk be. A levegőztető reaktor a rothadási folyamat alatt mindig teljesen fel van 35 töltve. Alul, azaz a levegőztető reaktor aljánál annyi anyagot vezetünk el, amennyi fölül bevezetésre kerül. A levegőztető reaktor táplálása tehát felülről, folyamatosan történik, míg az elrothadt anyag ürítése a beadagolt mennyiséggel 40 arányosan történik. A folyamatos áthaladási folyamat alatt a rothasztási folyamathoz szükséges levegőoxigént a levegőztető reaktor alján ellenáramban ugyancsak folyamatosan vezetjük be. 45 A különböző hőmérsékletek és különböző 02 tartalmak révén a biológiai lebontási folyamatok többé vagy kevésbé erősen befolyásolhatók. Ezt lényegében a reaktorban rendelkezésre álló oxigén mennyiség befolyásolja. Az említett zónákban az 50 oxigén mennyiséget kisebb vagy nagyobb mennyi­ségben befújt levegő mennyiséggel befolyásoljuk, így a levegőbevezetés szabályozásával az említett zónákban mind a hőmérséklet, mind a különböző 02 tartalom bizonyos határok között eltolható. 55 Az alábbi példánál a leírt hőmérséklet zónákat a rothasztási folyamat alatt meglehetősen pontosan betartjuk. A reaktorba felülről bevezetett anyag felülről lefelé áthalad ezeken a hőmérséklet zónákon, amikor is a felső hőmérséklet zónában a 60 patogén csírák terjesen elpusztulnak, azaz az anyag higienizálódik. Mint ahogy említettük, a rothasztási folyamathoz szükséges levegőt alulról vezetjük be. Tekintettel arra, hogy a baktériumok oxigént lélegeznek be és széndioxidot lélegeznek ki, az 02 65 tartalom alulról felfelé csökken. A C02 tartalom a különböző zónákban a levegő befúvási sebességgel szabályozható. Az alulról a rothasztási folyamathoz szükséges bevezetett levegőt a baktérium tevékeny­ség által keletkező forró hőmérsékleti zóna kényszeríti felfelé. Itt van egyébként a legalacso­nyabb oxigéntartalmú zóna. A különböző, a rothasztási folyamatban résztvevő baktériumtörzsek a különböző oxigéntartalmú zónákba költöznek, mégpedig abba, ahol a számukra optimális életfeltételeket megtalálják. Az egész reaktoron folyamatosan felülről lefelé áthaladó komposz­tálandó anyag mintegy 20 napig tartózkodik a reaktorban. Ez az idő azonban variálható és bizonyos mértékben a komposztálandó anyagtól függ. A rothasztási folyamat alatt a reaktor alsó részében, azaz a kihordórészben a legöregebb és legjobban elrothadt, míg a reaktor felső tarto­mányában, azaz a bemenővégén a legfiatalabb, azaz a friss anyag helyezkedik el. Ennek az a következménye, hogy a legjobban elrothadt anyag, amely rothasztás alatt porszerűvé vált, igen jó légáteresztő képességű. Ebből megközelítően ideális légelosztás származik a reaktoron áthaladó teljes anyagmennyiségben. Ilyen felül nyitott reaktor pl. 20m3 -es lehet, és a reaktor magassága mintegy 4 m. A reaktorban alulról felfelé 70 cm-enként a következő hőmérsék­leteket mértük: 70 cm-nél 40 C° 140 cm-nél 55 C° 210 cm-nél 64 C° 280 cm-nél 71 C° 350 cm-nél 78-80 C° Emellett az alábbi oxigéntartalmat mértük: 100 cm-nél 18-20% 200 cm-nél 15-18% 300 cm-nél 12-15% A bevezetett anyaghoz m3 -énként 7,5-10 kg bentonitlisztet adagoltunk. Szénhordozóként fűrész­port olyan mennyiségben adagoltunk, hogy a derítőiszapban a C/N arány 32. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás derítőiszap folyamatos komposztálá­sára, amikor is a derítőiszapot levegőztető reaktoron keresztül felülről lefelé folyamatosan átvezetjük és az iszappal szemben a levegőztető reaktor aljától felfelé folyamatosan levegőt áramoltatunk, azzal jellemezve, hogy a derítőiszapban a C/N arányt a derítőiszaphoz a levegőztető reaktorba történő bevezetés előtt történő szerves szénhordozó mint fűrészpor, szalma, széna, fakéreg, barnaszén törme­lék, tőzeg, rizshéj, papírhulladék adagolásával és bekeverésével legalább 30-ra állítjuk be, és hogy a levegőztető reaktorban a bevezetett levegő mennyi­ségének szabályozásával a felső harmadban a legmagasabb hőmérsékletű és az alsó részben a legalacsonyabb hőmérsékletű zónát, míg a felső 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom