167468. lajstromszámú szabadalom • Riszató berendezés
5 167468 6 Az 1. ábrán látható találmány szerinti kivitelű és egyszerűsítetten ábrázolt riasztó készülék olyan gépjárművön van elrendezve, amelynek elülső 20 tengelye és hátsó 22 tengelye van. Az elülső 20 tengellyel 24 féktárcsák vannak elfordulás ellen 5 biztosítottan összekötve. A 24 féktárcsát 26 féknyereg fogja körül, amely 28 hengereket tartalmaz a tartókon rögzített 30 fékbetétek működtetésére. Ilyen fajta fékek önmagukban ismertek, éppen ezért sem ezekkel, sem hidraulikus 10 berendezésükkel itt nem szükséges részletesebben foglalkoznunk. A 24 féktárcsa fölött a találmány szerint 32 vezetékhurok van elrendezve. A 32 vezetékhurok (lásd a 2. ábrát is) oly módon van kialakítva, hogy amikor a 30 fékbetétek a kopási 15 határig elhasználódnak, a vezetékhurok egy szakasza annyira szétroncsolódik, hogy a szétroncsolt résszel határos csatlakozó végeket egy következő fékezési folyamatnál sem lehet ismét áthidalni. Erre a célra a 32 vezetékhurok 34 tartón 20 fóliabevonatként van rögzítve, a 34 tartó nyomás által szétroncsolható rideg anyagból van. A 34 tartó egy rugón van rögzítve, amely a fékezési folyamatot követően, a 28 hengerek tehermentesítése után a 30 fékbetéteket ismét szét- 25 nyomja. A 30 fékbetétek 38 fékbetét-tartókon vannak rögzítve és ezek közé nyúlnak a vezetékhurok tartójának 36 szárnyai. A 36 szárnyaknak a 24 féktárcsára vonatkoztatott tengelyirányú mérete akkora, hogy a 36 szárnyak 30 szabad végei még el nem használt 30 fékbetétek esetén nem érintkezhetnek a 38 fékbetét-tartókkal. Amikor azonban a fékbetétek elhasználódása eléri a kopási határt, a 38 fékbetét-tartók a közöttük levő 36 szárnyakat összenyomják és ennek 35 következtében a vezetékhurok 34 tartóit a 33 kényszertörési helytől kiindulva, szétroncsolják. A 34 tartóknak a rugón levő maradékrészei a 33 kényszertörési helyen levő és a szétroncsolt résszel határos csatlakozó végekkel olyan csekély széles- 40 ségűek, hogy mindenkor a fékek mozgatható 38 fékbetét-tartói hatáskörén kívül maradnak. A hátsó 22 tengely elfordulás ellen biztosítottan van összekötve 42 fékdobbal, amelyekben a 46 45 fékpofák a 44 fékbetéteket a fék működtetésekor a 42 fékdob ellen-súrlódási felületeire nyomják. A 44 fékbetét mellett 40 vezetékhurok oly módon van elrendezve, hogy a 46 fékpofával együtt az ellen-súrlódási felület felé mozog. 50 A 3. ábra az elrendezés részleteit mutatja. A 40 vezetékhurok 48 tartóban van ágyazva, amely 55 szorítócsavar, vagy más hasonló önmagában ismert eszköz útján beállíthatóan van a 46 fékpofára 55 rögzítve, úgy, hogy a 40 vezetékhurok szabad szakasza pontosan a 44 fékbetét 50 kopási határába nyúlik be. A 40 vezetékhuroknak 54 csatlakozói vannak. Ha a 44 fékbetét az 50 kopási határig 6 <> elhasználódott, a 40 vezetékhuroknak a kopási határ felületében fekvő szakasza ugyancsak annyira lekopik, hogy a vezetékhurok ezen a helyen megszakad él; csak a lekoptatott szakasszal határos vezeték végei nyúlnak bele a kopási határfelületbe. 65 A vezetékhurok megszakítását követő fékezésnél ezt a két szabad véget a 42 fékdob ellen-súrlódási felülete ismét áthidalja, úgy, hogy a megszakadt áramkör a fékezés időtartamára ismét zárt lesz. Amint az 1. ábra mutatja, a 20 tengelynél találmány szerint alkalmazott 32 vezetékhurkok és a 22 tengelynél használt 40 vezetékhurkok sorba vannak kapcsolva és egy kapcsoló készülékre csatlakoznak, amelynek ezen kívül 15,' 31, '61 csatlakozásai vannak, továbbá egy második 15 csatlakozása is van. A 15 csatlakozások a gépjármű indító kapcsolóján keresztül egy akkfumujátor pozitív sarkára vannak kötve, míg a 31 csatlakozás testelve van. A 61 csatlakozás a dinamó szabályozójával van összekötve, úgy, hogy az indító kapcsoló bekapcsolásánál a 61 csatlakozó* először negatív potenciálon van, azaz a testre van kötve. Amint a dinamó az előírt töltoTeszültséget szolgáltatja, a 61 csatlakozó pozitívvá válik.' A második 15 csatlakozó előtt • van elhelyezve a jelzésadó G izzólámpa alakjában. A kapcsolás oly módon van kialakítva, hogy a gyújtás bekapcsolásánál először a G izzólámpa gyullad ki, minthogy a 15 és 61 csatlakozók között a G izzólámpán és D diódán át áram folyik. A T tranzisztort egy áramkör, amely a 32 és 40 vezetékhurkokat, valamint az Rt ellenállást tartalmazza, oly módon vezérli, hogy a második 15 csatlakozó - amely előtt a jelzésadó G izzólámpa helyezkedik el- és a 31 csatlakozó között nem folyik áram. Ha viszont a 32 vezetékhurkokban zavar áll be, úgy ez az áramút nyitott, úgy, hogy a G izzólámpa a gyújtás bekapcsolásakor és a motor indítása előtt kigyullad és a töltőfeszültség megjelenésekor sem alszik el. Ezzel szemben sértetlen 32 és 40 vezetékhurkok és töltőállapotban levő dinamó mellett nem folyik áram a jeladó G izzólámpát tartalmazó ágban. Csak ha a kapcsolási elrendezés 32 és 40 vezetékhurkokat tartalmazó részében következik be megszakítás, akkor kerül a T tranzisztor olyan állapotba, amely a jeladó G izzólámpán keresztül az áramfolyást lehetővé teszi. A találmány szerinti berendezés ezek szerint olyan vizsgáló kapcsolást tartalmaz, amely már az utazás megkezdése előtt lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a fékek és a bennük elrendezett vezetékhurkok rendben vannak-e: Az utazás folyamán a G izzólámpa csak akkor gyullad ki, ha veszélyállapot következik be. Végül azáltal, hogy az elülső 20 tengelyen levő 32 vezetékhurkok és a hátsó 22 tengelyen levő 40 vezetékhurkok különbözőképpen viselkednek és azáltal, hogy az áramkörnek a 40 vezetékhurkokon átvezető részét szakadt hurok esetén is fékezésnél ismét zárni lehet, felvilágosítást ad arra nézve, hogy melyik tengelyen van az a fék, amely a kopási határig elhasználódott. Szabadalmi igénypontok: 1. Riasztó berendezés két fékezendő tengellyel rendelkező jármű fékjei állapotának jelzésére, amely a jármű üzeme közben áramforrásra csatlakozó kapcsolási elrendezést tartalmaz és ezen 3
