167465. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hússertés előállítására és eszköz sertések tartására

167465 6 injekciózás útján volna az állat szervezetébe bejuttatható. Az injekciózás-okozta stresshatást így egyszerű módon elkerülhetjük. A találmány szerinti állattartás minden fázisában a fejlődési szakasznak megfelelő, önmagában ismert, jelen találmány tárgyát nem képező megfelelő tápok alkalmazása a találmány szerinti tartásmód hatékonyságát emelheti. A találmány szerinti eljárás megvalósításához alkalmas eszközök ismertetésére az alábbiakban térünk rá. Az anyakoca elletésére az 1. ábra szerinti ellető rekesz szolgál. A rekesz minden rögzítés nélkül a helyiség padozatára helyezhető. Az ellető rekesz 1,2 lábakon áll, melyekhez oldható kötéssel a 3 keret kapcsolódik. A 3 keretre van erősítve a 4 taposórács, — előnyösen drótháló -, melyen az állat tartózkodik. Az 5 rekeszajtó 6 drótfonatos résszel van ellátva, mely külön keretbe van erősítve és az 5 ajtó síkjából kibillenthető. Ebben az esetben tálcaként szolgál és a szülés levezetésének segédeszköze lehet. Az anyaállatnak a rekeszből való eltávolítására a 7 kihajtó ajtó szolgál. A 7 kihajtó ajtóban van elhelyezve a billenthető 8 etetővályű. A koca tartózkodási helyét az állítható 9 kocaszorító határolja a rekesz felső részén, melyet a 10 állítószerv révén lehet a szükségnek megfelelő helyzetbe állítani és rögzíteni. A rekesz ellátható az önmagában ismert kocaitatóval is. A rekesz 4 taposórácsán elléskor a magzatvíz, bélsár, vizelet, vér átesik, nem szennyezi a kocát és a malacokat, a magzatburok pedig az erre a célra szolgáló műanyagvödörbe vagy műanyagtasakba helyezhető. A magzatburok azonnali eltávolítás esetén nem szennyezi sem (

a malacot, sem a padozatot, sem a kocát. így még a fertőzésekre kedvező, viszonylag meleg párás időjárás esetén történő elletéskor sem következik be a fertőzés lehetősége, illetve annak veszélye kisebb. A 2. ábra olyan szoptató és nevelő kutricát mutat be, amely szükség esetén elletésre is használható. A kutrica 11/a külső rekeszlábakon és 11/b belső rekeszlábakon áll. A lábakon nyer elhelyezést a 10/a kereten rögzített 10/b taposórács, mely a padozat fölött foglal helyet. A 12 rekeszajtó a kocának a rekeszbe való hajtására szolgál. A 13 második rekeszajtó a koca kihajtása céljából van beépítve. A 13 második rekeszajtóban van elhelyezve a 14 kocaetető vályú is. A rekeszt az oldható kötésű 15 oldallapok és 16 homloklapok határolják. A koca leszorítására az állítható 17 kocaleszorító rudak vannak, melyek a 18 leszorító állítószerv révén a koca nagyságának megfelelő mértékre beállíthatók. A 17 leszorítórudak célszerűen acélcsőből vannak kialakítva és lényegében keretszerkezetet képeznek a rekesz egyéb részeivel. Az állatok (koca és malacok) itatására a rajzon fel nem tüntetett, önmagában ismert önitató szolgálhat. A 3. ábra ugyancsak szoptató és nevelő kutricát 5 szemléltet, mely az önmagában ismert és elterjedt flaztatóból van kialakítva és amely adott esetben szükségmegoldásként ugyancsak alkalmas elletésre is. A kutrica 19 acélkerete képezi annak teljes 10 vázát. Ebben nyer elhelyezést a 20 rácskeretre erősített 21 taposórács, mely a padozat felett kb. húsz centiméter magasságban van elhelyezve. A koca és malacainak etetése és itatása a már ismertetett eszközök révén történik. 15 A 4. ábra malacnevelő rekeszt ismertet, mely fiaztató kutricából van kialakítva, illetve átalakítva. A rekeszt a 22 térelhatároló elem zárja le, melyhez oldható kötésekkel a 23 acélkeret csatlakozik oly módon, hogy a 23 acélkeret a 20 kutrica-lábakra van felfüggesztve a padozat fölött. A 23 acélkeretre a 24 taposórács van rászerelve. Az egész rekeszt két részre osztja a 25 rácsos térelhatároló elem. Mindkét félben egy-egy 26 etetővályú van 25 elhelyezve, amelyhez 27 kirekesztő zárkózik a 28 kirekesztő kengyelek révén. A kirekesztők feladata az állattartásban ismert etetés-szabályozás. A kutricához a 29 kiegészítő térelhatárolók 30 tartoznak, melyek célszerűen rácselemek. Az állatok vízellátása a 30 ivóvízszállítócső útján történik, amelyen a 31 önitató szopókák vannak elhelyezve. Az 5. ábra egyszintes malacnevelő rekeszt 35 szemléltet, melybe a találmány értelmében a malacok a választás után kerülnek. A 32 rekeszlábak célszerűen „T" idomból vannak kialakítva. Ezekhez oldható kötéssel a 33 elhatároló acélkeret csatlakozik, mely 33 kerethez 40 a padozat fölötti szinten a 34 taposórács van rögzítve. A 32 rekeszlábakhoz ugyancsak oldható kötéssel csatlakoznak a 35 rekesz-térelhatároló elemek, célszerűen modulrendszert képező kialakítással. 45 A rekesz homloklapján van elhelyezve a 36 etetővályú. Az egyenletes és szabályozott etetés biztosítására a 37 kirekesztő szolgál, mely kengyelekre felfüggesztve nyer elhelyezést. 50 Az állatok itatása a 31/a szopókás önitatóval történik. A találmány szerint jobb térkihasználást biztosíthatunk a 6. ábra szerinti kétszintes malacnevelő rekesz alkalmazása révén. 55 A rekesz tartószerv^j a 38 rekeszlábak, melyek célszerűen szintén „I" profilú acélból vannak készítve. A 38 rekeszlábakhoz oldható kötéssel van kapcsolva a 39/a felső acélkeret és a 39/b alsó 60 acélkeret. Az említett 39/a és 39/b acélkeretek tartják a taposórácsokat, melyek közül a rajz a felső 40 taposórácsot szemlélteti. Az alsó taposórács itt is természetesen a 65 padozat felett nyer elhelyezést. 3