167439. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sodrott multifil fonalak szálkötődésének folyamatos mérésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 167439 Nemzetközi osztályozás; jßgEjjg^ G 01 n 33/36 Igt Bejelentés napja: 1973. VI. 08. (CE—940) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1972. VII. 13. (WP G 01 n/164 390) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1975. V. 28. Megjelent: 1976. X. 31. Feltalálók: Olzog; Wilfried aki. mérnök, Jentsch Gerhard oki. mérnök, Schulz Günter mérnök, Wilhelm-Pieck-Stadt, Guben, Német Demokratikus: Köztársaság Tulajdonos: VEB Chemiefasierkombinat Schwarza „Wilhelm Pieck", Rudolstadt—Schwarza, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás és berendezés sodrott multifií fonalak szálkötődésének folyamatos mérésére A találmány tárgya eljárás és berendezés végtelen sodrott multifií fonalak szálkötődésének folyamatos mérésére. A sodrás miatt előállított szálkötődést azzal jellemezhetjük, hogy a multifií fonalak többé-kevésbé egyenletes távolságokra fekvő kötési helyein az egyes szálak szabálytalanul egymásba fonódnak. A szálkötődés tehát előnyös, mert a szálegyüttest kívánt módon öszszetartja. Ennek a fonal további feldolgozásánál van nagy jelentősége. A fonalgyárak és feldolgozóüzemek részére egyaránt kívánatos, hogy a szálkötődés vizsgálatára egy olyan mérési módot találjanak, amellyel a szálak összetartását egyértelműen és átfogóan jellemezhetik. A fonalkötődésnek lényegében három jellemzője van: a hosszegységre eső kötési helyek száma, a kötési helyek átlagos hossza és a kötési helyek szilárdsága. Javasolták már ia szállkötés „esőhorgos eljárás"sal (hook drop method) való meghatározását. Ezen eljárás szerint vizsgálandó szálat függőlegesen egy berendezésbe fogják, és konstans feszítéssel terhelik. A szálkötegnek körülbelül a közepébe egy tű alakúra formált horgot dugnak, és konstans sebességgel hagyják lefelé mozogni. Közben a horgot nem kell húzni, hanem az a saját súlyánál fogva esik. A horog súlya a fonál finomságtól függ. Ha az egyes szálak összetartása oly nagy, hogy elválasztásukra szolgáló erő kisebb, mint az összetartó erő, a horog ezen a helyen függve marad. Egy hosszmérő rúdból leolvasható a horog által megtett út, ami fordítva arányos a szálkötődés intenzitásával. A mérési eredmények" nagyobb statisztikus biztonsága ér-5 dekében ezt az eljárást különböző fonal darabokon többször megismétlik. Egy másik javasolt megoldás a „tűhúzási eljárás" („Needle pull method"). Ez az eljárás az eső horog eljáráshoz nagyon hasonló. A különbség 10 az, hogy itt a tű szilárdan áll, míg a fonal egy bizonyos előre megadott fonalfeszültség fellépésig mozog. A nevezett vizsgáló eljárás nagyon időigényes, mert minden beavatkozást manuálisan kell végrehajtani. A vizsgáló személynek erősen 15 koncentrálnia kell, amikor a tűt a fonalkötegbe dugja. Ez különösen nagy finomság esetén igen időtrabló művelet, mivel lehetőleg mindig a fonal közepét kell eltalálni. A vizsgálati eredmémények felvilágosítást nyújtanak a kötési he-20 lyek erősségéről. Továbbá azt is javasolták már, hogy a két említett eljárást gépesítsék, vagyis a tű bedugását a multifií fonalba és a tű, illetve a fonal mozga-25 tását bizonyos berendezés segítségével hajtsák végre. A szükséges mozgatási folyamatokat a szálfeszültséggel szabályozzák. Az említett vizsgáló eljárásokat meggyorsítja ugyan a gépesítés, de továbbra is korlátozást jelent az a tény, hogy 30 a végrehajtás a mérés elvéből következően nem 167439
