167438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilfizikai paraméterek folyamatos mérésére
167438 3 4 például sűrűsödéseket, ill. csomókat, valamint a vastag és vékony helyeket ismert eszközökkel érzékelik. A szálkötődés mértékét és a vékony helyek hosszát nem mérik, pedig azok a további feldolgozás során hibákat, zavarokat idézhetnek elő. A szálkötődésnek az egész multifil fonalra kiterjedő átfogó megítélése, tehát nem történik meg. A találmány szerint célul tűztük ki ezért a textilfizikai jellemzők átfogó vizsgálatát, különösen a szétválasztási munkának a multifil fonal teljes szélességére kiterjedő folyamatos mérését különböző fajtájú szálkötődések esetén. A találmány szerinti feladat, hogy nagy sebességgel végrehajtható folyamatos mérési eljárást dolgozzunk ki, amelynek eredményei reprodukálhatóak, és nagy információtartalommal rendelkeznek. Ez az informáoiótartaloim alkalmas legyen a multifil fonalakon előforduló különböző szálkötődés átfogó megítélésére. A kitűzött feladatot a találmány szerint akként oldjuk meg, hogy a vizsgálandó multifil fonalat konstans szálfeszítéssel egy domború felületű, előnyösen gömb alakú vizsgálótest fölött vezetjük el, ezáltal a fonalnak a domborított felületen történő, szétterülését idézzük elő. A szétterülő multifil fonal által a vizsgálótesten befedett felület mértékét a fonal textilfizikai jellemzőjeként értékeljük ki. A szétterítés mértéke a munkasebességtől, a fonalfeszítéstől is függ és a multifil fonal kimeneti szélességéből a dinamikus szétválasztó munka, vagyis a szálkötődés erőssége meghatározható. Tehát a dinamikus szétválasztó munka, vagyis a szálkötődés intenzitása és a multifil fonalnak a vizsgáló testre való ráfeszülése, valamint a vizsgálótestnek a vizsgálandó anyag által befedett felülete között a továbbiakban ismertetett matematikai összefüggés van. Előbb azonban bevezetjük az alábbi jelöléseket: EJV (t) a szálkötődés erőssége, vagyis a dinamikus szétválasztási munka, A sb (t) a szétterítési szélességek különbsége, A sF (t) a fonalfeszültség különbség a mért szakasz mentén, A sO (t) a domború vizsgálótest befedett, ill. befedetlen felülete közötti különbség, K konstans szám, amelyet például a vizsgálati sebesség, a vizsgálótest felületi érdessége, mérete vagy a vizsgáló testen mért körülfogási szög határoz meg. Ezek után a következő összefüggéseket írhatjuk fel: ~EN (t) = f 1 A s» (t)]. sb (t) = Kf2 [A sF (t) • sO (t)]. Az Ej? (t) spektrum integrálásával kapjuk meg az EM (t) középértéket: tl + T EM (t) =-£2^) db T ti Előnyös, ha a multifil fonalat két egymástól véges távolságban levő gömb felületén terítjük szét, és a szétterülést fényátbocsátó képesség segítségével mérjük meg, amely szétterülést ismert számolási műveletekkel az egyik gömbfelületre transzformáljuk. Ha a szétterülés növekszik, akkor a szálkötődés intenzitása csökken. Egy példa és az alábbi ábrák kapcsán a találmány tárgyát közelebbről megvilágítjuk. l.a) ábra. Blokkséma, l.b) ábra. Vizsgálati elrendezés. 2. ábra. Az EM középérték képzésére szolgáló spektrum. Az l.b) ábra szerinti vizsgálati elrendezés két egymásután következő mérési szakaszt mutat. Az első szakasz a fonal eredeti (szétterülés előtti) szélességének érzékelésére, a második pedig a szálkötődés mértékének megállapítására szolgál. A haladási irányban húzódó 1 vizsgálandó anyag a 2 terelőberendezésen át éri el a 3 vizsgálótestet. A 4 fényforrásból kilépő fénysugarak kettéosztódva és az 5 lencsékkel párhuzamosítva a szétterítetlen és a szótterített szálköteg alatt levő 6 tükrökről visszaverődnek. Végül is a fonálszélességeket a fonal útját kétszer keresztező sugarak intenzitásának a 7 fényvevőkben történő mérésével mérjük, ill. határozzuk meg. A szálkötődés erősségéit pedig a 3 vizsgálótest befedett felületének a 8 függvénygenerátor segítségével történő megállapítása útján számoljuk, majd az így kapott villamos jelet, egyrészről a 10 és 11 impulzus szűrőn átvezetve, másrészről közvetlenül integráljuk és a 12 kiértékelő készülékek segítségével kijelezzük. A 2. ábra az EM középértékű szálkötődés erősségének a spektrumát mutatja, amelynek fizikai dimenziója megfelel a munka (szótválasztási munka) dimenziójának. Az EM középérték, vagy további statisztikai jellemzők számítása az ábrán nem jelölt elektronikus számítógépben történik az eljárás alapját képező egyenletek szerint. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás multifil fonalak texitilfizikai paramétereinek, főleg a szálkötődésnek folyamatos mérésére, azzal jellemezve, hogy a multifil fonalat állandó feszítéssel vagy vizsgálótest felületén, végigvezetve szétterítjük és szétterült fonal által a vizsgálótesten eltakart felület nagyságát és/ 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
