167436. lajstromszámú szabadalom • S-triazin-alapú herbicid kompozíciók, valamint eljárás azok hatóanyagának előállítására

167436 33 34 súly% Felü-Hatóanyag Hordozó- anyag letaktív anyag nedvesíthető porkészítmények szuszpenziók vagy oldatok vizes diszperziók porozható készítmények granulátumok és szemcsék nagyszilárdságú kompozícióik 25—90 0—74 1—10 5_50 40—95 0—10 10—50 40—89 1—10 1—25 70—99 0— 5 1—35 65—99 0—15 90—95 0—10 0— 2 Valamilyen I általános képletű hatóanyag alkalmazásának %-os aránya függ a vegyület fizikai tulajdonságaitól is. A fentiekben ismertetett herbicidszerű formulázások előállításának és alkalmazásának módját többek között a 3 309 192, 3 235 357, 2 655 445, 2 863 752, 3 079 244, 2 891 855 és 2 642 354 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban isimertetik. Számos I általános képletű hatóanyag szokatlanul magas vízoldhatósággal rendelkezik, ez a vízoldhatóság néhány százalékot is elérhet. A megnövelt vízoldhatóság előnyös például bozót vagy más mély gyökerű évelő gyom irtásánál. Az I általános képletű hatóanyagok közül különösen jól oldódik vízben az l-metil-3-ciklohexil-6-dimetil-amino-s-triazin-2,4(lH,3H)-dion, ennek a vegyületnek a vízoldhatósága 25 C°-on mintegy 3,2%. A herbieid kompozíciók formulázására az alábbi két példát adjuk meg. 7. példa: Oldat l-metil-3-ciklohexil-6-dimetil-amino-s-triazin-2,4(lH,3H)-dion 37% etilénglikol-monobutiléter 35% metanol 9% víz 19% A fenti komponenseket elegyítjük és alaposan összekeverjük, így permetezés előtt tovább hígítható oldatot kapunk. 8. példa: Nedvesíthető porkészítmény l-metil-3-ciklopentil-6-dimetil-amino-s-triazin-2,4(lH,3H)-dion 25 % diatomaföld 71,5% dioktil-nátrium-szulfoszukcinát kisviszkozitású metil-cellulóz 1,5% 2 % A fenti komponenseket alaposan összekever-5 jük, majd a keveréket kalapácsos malomban megőröljük, amikoris a részecskék legtöbbjének átmérője 100 fi alá csökken. A találmány szerinti I általános képletű ve-10 gyületék herbicidszerű aktivitását üvegházi kísérletekben vizsgáltuk. A kísérlet során ujjasmuhar (Digitaria spp.), kakaslábfű (Echinochloa orus-galli), vadzab (Avena fatua), palka (Cyperus rotundus), Cassia tora, hajnalka (Ipomoea 15 spp.), mustár (Brassica spp.), retek (Raphanus spp.), bársonyvirág (Tagetes spp.) és sóska (Rumex orispus) magvait, valamint palka gumóit ültettük el talajban, majd kikelés előtt kétféle arányban (2,2 kg és 0,44 kg/hektár) vizsgált 20 vegyületek nem-fitotoxikus oldószerrel készült oldatával kezeltük az így elültetett magvakat, illetve gumókat. Ugyanakkor négylevelű Sorghum halepense-t, háromlevelű ujjasmuhart és kakaslábfüvet, valamint kétlevelű, gumókról 25 ültetett palkát kezeltünk kikelés után 2,2 kg/ hektár arányban. Ezután a kezelt ültetvényeket és \a kontrollnövényeket 16 napon át üvegházban tartottuk, majd minden egyes fajtát összehasonlítottunik a megfelelő kontrollnövény-30 nyel, és a kezelés hatását vizuálisan értékeltük. A kvantitatív értékeléshez 0-tól 10-ig terjedő skálát használtunk, ahol a 0 érték hatástalanságot, míg a 10 érték a növény teljes elpusztítását jelenti. Ugyanakkor kvantitatív értékelést 35 is végeztünk, azaz megvizsgáltuk a herbieid kompozíció hatásának milyenségét. A „C" betű a klórozist, míg a „G" betű a növekedésgátlást jelöli. Néhány I általános képletű vegyülettel kapott eredmények az alábbiak. 40 Az alábbiakban további hatástani eredményeket közlünk. A kísérleteikben a kísérleti vegyületek alkalmazási aránya 2,2 kg/hektár (ha csak másképpen nem adjuk meg). A kísérleti növé-45 nyék jelölése az alábbi táblázatokban a következő : A = kakaslábfű (kikelés utáni kezelés), 50 B = ujjas muhar (kikelés előtti kezelés), C = (kakaslábfű (kikelés előtti kezelés), D = Cassia tora (kikelés előtti kezelés), 55 60 E = mustár (kikelés előtti kezelés). Kísérleti vegyületek = l-metil-3-Ri-6-dimetil-amino-s-triazin-2,4(lH,3H)-dionok. Rí A D E etil n-propil 65 n-butil 6C 7C 9C 8C 10C 6C 9C IOC IOC 10C 10C 10C 10C 10C 10C 17