167410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(aminofenilamino)-3-AZA-1-tiacikloalkánok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
167410 15 16 143 °C és 100 ml tömény sósavból 16,6 g 2-(4--karbetoxifenilimino)-N-metil-4H-5,6-dihidro-l,3--tiazint állítunk elő, amelynek olvadáspontja 178— 180°C. Kitermelés: 57%. 10. példa 23,7 g 2-(4-nitrofenilimino)-N-metil-tiazolidint (olvadáspont: 95—96 °C) 400 ml ecetsavban 20 °C-on platinaoxid jelenlétében addig hidrogénezünk, amíg 0,3 mól hidrogént fel nem vett. Ezután a katalizátort kiszűrjük, az oldatot vákuumban bepároljuk, a maradékot vízben felvesszük, nátriumhidroxiddal összekeverjük és a levált bázist éter és kloroform elegyével extraháljuk. A szerves fázis ledesztillálása után 16,5 g tiszta 2-(4-aminofenilimino)-N-metil-tiazolidin marad vissza, amelynek olvadáspontja 127—128°C. Kitermelés: 80%. •11. példa 20,7 g 2-(4-aminofenilimino)-N-metil-tiazolidint feloldunk 300 ml benzolban, 20 °C-on hozzácsepegtetünk 10 g izobutiraldehidet, két órán át vízleválasztó feltéttel melegítjük és a 2-(4-izobutilidén-aminofenilimino)-N-metil-tiazolidint vákuumban ledesztilláljuk, forráspont: 175—178 °C/0,3 Hgmm. A termék 14 g-ját 150 ml benzolban feloldjuk, hozzáadunk 9 g dimetilszulfátot, egy órán át visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk, ezután a benzolt dekantáljuk, a maradékot felvesszük 30 ml 50%-os etanolban és egy órán át visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. Ezt követően vákuumban bepároljuk, a maradékot natriumhidroxiddal összekeverjük, a szabad bázist éterrel extraháljuk, és desztillál forráspont: 162—165 °C/0,2 Hgmm. A termék 2-(4-metilaminofenilimino)-N-metil-tiazolidin. 12. példa 20 g, 11. példa szerinti módon előállított 2-(4-izobutilidénaminofenilimino)-N-metil-tiazolidint feloldunk 250 ml tetrahidrofuránban és szénhordozóra felvitt palládium katalizátor jelenlétében 20°C-on hidrogénezzük. A katalizátort kiszűrjük és a reakcióelegyet desztilláljuk, így 13,5 g 2-(4--izobutilaminofenilimino)-N-metil-tiazolidint kapunk, amelynek forráspontja 170—173 °C/0,2 Hgmm. Kitermelés: 67%. 13. példa 26,5 g 2-(4-karbetoxiaminofenilimino)-tiazolidint (olvadáspont: 146—147 °C) feloldunk 250 ml tetrahidrofuránban, 20°C-on hozzácsepegtetünk 15,8 g metiljodidot és négy órán keresztül visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. Ezután vákuumban bepároljuk, a maradékot kloroform-éter elegyben felvesszük, vízzel többször extraháljuk, a szerves fázist bepároljuk, így ecetészterből végzett átkristályosítás után 8,5 g 2-(4-karbetoxiaminofenilimino) -N-metil-tiazolidint kapunk, amelynek olvadáspontja 127—128°C. Kitermelés: 30%. 14. példa 15 g N-(4-karbetoxiaminofenil)-N'-metil-tiokar-5 bamidot 20 órán át forralunk visszafolyató hűtő alkalmazásával 100 ml 1,2-dibrómetánnal. Lehűlés után a kristályokat leszűrjük, vízben feloldjuk és meglúgosítjuk. Az oldatot az 1. példa szerinti módon dolgozzuk fel, így 2-(4-karbetoxiaminofenilimino)-10 -N-metil-tiazolidint kapunk, olvadáspont: 127— 128 °C. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként alkalmazott vegyületeket az alábbi példákban ismertetett módon állíthatjuk elő. 15 1A) példa 22,2 g 4-karbetoxiaminofenilmustárolajat felol-20 dunk 200 ml tetrahidrofuránban és 20—25 °C-on keverés közben hozzáadunk 7,5 g N-metil-etanolamint. Az elegyet rotációs bepárlóban betöményítjük és a terméket átkristályosítjuk, így N-[4--karbetoxiaminofenil)-N'-metil-N'-(/3-hidroxietil]-25 -tiokarbamidot kapunk, amelynek olvadáspontja 130—131 °C. 2A) példa 30 18 g 4-nitrofenilizocianátot feloldunk 200 m' tetrahidrofuránban és 20—25 °C-on keverés közben hozzáadunk 7,5 g N-metiletanolamint. Rotációs bepárlóban bepárolva N-[4-nitrofenil(-N'metil-N'-) 35 -/3-hidroxietil]-tiokarbamidot kapunk, amelyet azonnal feldolgozunk. 25,5 g N-[4-nitrofenil)-N'-metil-N/ (/3-hidroxietil]-tiokarbamidot feloldunk 100 ml metilénkloridban. Ezután hozzácsepegtetünk 12 g tionilkloridot és 40 egy órán keresztül visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. Ezután vákuumban bepároljuk és maradékként kristályos N-[4-nitrofenil(-N'-metil-N')/?-klóretil]-tiokarbamidot kapunk. Ezt 90 percen át visszafolyató hűtő alatt forraljuk 125 ml 45 vízzel. Ezután lehűtjük, natriumhidroxiddal meglúgosítjuk, éter-kloroform eleggyel extraháljuk, bepároljuk és ecetészterből átkristályosítva 2-(4--nitrofenilimino)-N-metil-tiazolidint kapunk. 50 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás az I általános képletű 2-aminofenilimino-3-aza-l-tia-cikloalkánok és azok sóinak előállítására — ahol 55 R 1—3 szénatomos alkil- vagy 2—5 szénatomos alkenil-csoportot jelent, R1 hidrogénatomot, — COR: csoportot vagy —S02 R 3 csoportot képvisel, ahol R2 jelentése hidrogénatom, adott esetben 1—3 szén-60 atomos alkoxicsoporttal vagy fenoxicsoporttal szubsztituált alkilcsoport, 1—3 szénatomos alkoxicsoport, furilcsoport, adott esetben halogénatommal, 1—3 szénatomos alkilcsoporttal, 1—3 szénatomos alkoxicsoporttal vagy nitrocsoport-65 tal mono- vagy diszubsztituált fenilcsoport, és 8
