167409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás legfeljebb 0,26% karbon tartalmú ötvözetlen szerkezeti acélból készült rudak, elsősorban 6-12 mm átmérőjű acélrudak mechanikai, különösen nyúlási tulajdonságainak javítására
167409 3 4 módszerével gáz—oxigén-égő, vagy elektromos hevítőszerkezetek útján és utánkapcsolat vízpermetezésnél előremozgatási művelet közben kb. 100—200 mm/perc minimális előremozgatási sebesség betartása mellett kezelik. Az itt leírt hőkezelés keménységnövekedóst eredményez, mimellett a keménység-különbség a rúd felülete és magrésze között nem megeresztett állapotban a műveletek után következő megeresztéskor a megnövelt szilárdságtól függően messzemenően ki van egyenlítve, úgyhogy joggal lehet az acélrúd teljes szelvényére kiterjedő nemesítésről beszélni. A technika jelenleg ismert állásával szemben, amely szerinti törekvések kizárólag arra irányulnak, hogy valamely szerkezeti anyag-tulajdonságot egy másik szerkezeti anyag-tulajdonság rovására fokozzanak, így például, hogy növeljék a szilárdságot a nyújthatóság egyidejű csökkentése mellett, a találmány feladata, hogy ezt a szakemberek számára jelenleg kiküszöbölhetetlennek ismert problémát megoldja, vagyis célszerű intézkedésekkel több, meghatározott szerkezeti anyag-tulajdonságot egyidejűleg javítson. Ennek a feladatnak a megoldása főként betonacél-anyagok vonatkozásában bír jelentőséggel, mivel ily módon az építmények biztonsága lényegesen megnövelhető. Olyan betonacélháló, amely az ismert szilárdsági tulajdonságokkal rendelkezik, amelynek azonban a technika állásához tartozó betonacélhálókkal ellentétben egyenletes mértékű nyújthatósága erősen megnövelt értékű, az építménynek kielégítő biztonság mellett sokkal nagyobb utánengedési képességet jelent. Másrészt jelentősége van egy igen nagymérvű szilárdságnövelésnek is, főként előfeszített beton-vasszerelések esetében. A találmány szerinti feladatot olyan eljárással oldjuk meg, melynek során az anyagon először 10—70%-os, célszerűen 30—50%-os hidegalakítást végzünk, majd a kérget célszerűen indukciós úton úgy hevítjük fel, hogy a mag hőmérsékletét a hevítés során bevitt hőmennyiség segítségével legalább 100°C/sec sebességgel 450 °C és az Ac3 hőmérsékletre melegítjük, végül pedig a hőmérsékletkülönbség kiegyenlítődése során, amikor a mag hőmérséklete már 450 °C fölött, a kéreg hőmérséklete pedig 550 °C alatt van, lehűtjük mielőtt a magban a— y—a fázisátalakulás lép fel. A mag hőmérsékletét célszerűen 700 °C/sec sebességgel lehet felmelegíteni. Az adott átlagérték kiszámítása úgy történik, hogy a kívánt maximális maghőmérsékletet elosztjuk a felmelegítéshez szükséges idővel,' aJZicJZi outi indukciós tekercsbe történő belépéstől a lehűtés kezdetéig eltelt idővel. A hidegmegmunkálás célszerű mennyisége 30— 50%. A nyújthatósági tulajdonságok (<510 , ö-) javítására gyakorlatilag az acél szilárdsági tulajdonságainak megtartásával vagy további javításával — az acélrudat héj-tartományában legalább 700°C-ra felmelegítjük és a hőmérsékletkiegyenlítési tartományhoz (t,< tss t2 , az 1. ábra szerint) a magban legalább 600 °C és maximum 750 °C hőmérsékletet hozunk létre, legfeljebb az Ar3 hőmérséklet felett 50°C-os f héj-felület hőmérséklet mellett, előnyösen azonban 600—750 °C hőmérséklet mellett (t=t2 , az 1. ábra szerint), majd az acélt innen legalább 800 °C/sec-os lehűtési sebességei (középérték) lehűtjük. A lehűtési sebesség megadott középértéke olyan időközre 5 vonatkozik, amelyben a felület 150 °C hőmérsékletig van lehűtve. A lehűtés kezdetére lényegesen magasabb érték adódik, ekkor a lehűlés sebessége többnyire 1200—1500 °C/sec. A lehűtés célszerűen 600—750 °C közötti tartományból t = t2 időpontban 10 történik, amikor a csökkenő kéreghőmérséklet és az emelkedő maghőmérséklet éppen azonosak. A találmány szerinti eljárás másik fontos paramétere, hogy a lehűtést meg kell kezdeni, mielőtt a kéreg hőmérséklete 550 °C alá süllyedne (t = t3 idő-15 pont). Az ismert lehűtésre alkalmas közegek közül vizet alkalmazunk: a lehűtési műveletet 3—5 att nyomású víz szórásával hajtjuk végre. A lehűtési művelethez 6—15 l/kg acélnak megfelelő mennyiségű 20 vizet használunk. Előnyösen a lehűtési művelethez 6—10 l/kg acélnak megfelelő vizet használunk. A kg-ban megadott acélmennyiség megfelel a lehűtési zónába juttatott rúdacélmennyiségnek. Nagyobb hűtési sebességek esetén a hűtést 7—12 25 att nyomású vízzel végezzük. Ekkor az 1 kg acél hűtéséhez szükséges vízmennyiség 10—30 liter. Igen előnyös hatása van a lehűtés után végzett csekély hidegalakításnak, bizonyos acélfajtáknál. Ennek a célszerű megoldása például egy egyenge-30 tési művelet beiktatása. Egyéb esetekben, elsősorban amikor a rugalmassági határ növelése szükséges (vagy akár a kúszáshatáré), célszerű lehűtés után utóhőkezelést végezni 100—300 °C között, célszerűen 340 °C körül. A hőntartás idejét a rugalmas-35 sági határ növekedése határozza meg (lehet például 20—30 perc). A találmány szerinti eljárást célszerűen 0,06— 0,26% széntartalmú ötvözetlen acélok hőkezelésénél lehet alkalmazni. A legelőnyösebb széntartalom 40 0,08—0,22% között van, a szokásos szilícium és mangán tartalom mellett. A szokásos mérési pontosság mellett a szilícium tartalom legfeljebb 0,5%, a mangán tartalom legfeljebb 0,8%. Az eljárás célszerűen 4—36 mm átmérőjű acél-45 rudak hőkezelésénél alkalmazható, ezen belül a legelőnyösebb tartomány 6—16 mm. Különös előnyt és jelentőséget képvisel a találmány szerinti hőkezelési eljárás hidegen alakított betonacél rudak kezelésére való alkalmazásában; 50 ennek megfelelően célszerű, ha a hidegen alakított szerkezeti acélból, főként betonacélból készült rudakat előfeszített vagy laza vasszerelóshez, főként betonacél hálókhoz történő alkalmazhatóságukat biztosító módon kezeljük. 55 Célszerű lehet a nyúlási tulajdonságok (d10 d g ) növelése érdekében a szilárdsági tulajdonságok egyidejű megtartásával, sőt akár javításával a lehűtést a rekrisztalizáció felső tartományában, célszerűen 450—550 °C-on maghőmérséklet és Ar3 pont fölötti 60 kóreghőmérséklet mellett elkezdeni. Ez esetben a kéreg felületének lehűlése előnyösen a rekrisztallizációs tartomány alatti, körülbelül 200°C-os hőmérsékleten történik. A felület lehűtése után a levegőn hőmérsékletkiegyenlítődés megy végbe, 65 amelynek során a lehűtött felület a magból kiáramló 2
