167395. lajstromszámú szabadalom • Gázégő, különösen propán-bután gáz felhasználására
167395 3 4 A találmány célja az ismert gázégők fenti hátrányainak kiküszöbölése, és olyan éghető gáz, különösen propán-bután gáz és oxigén keverékével táplálható ipari gázégő kialakítása, amely az adott esetben szükséges megnövelt égőtömeg mellett is csupán csekély súlyú, továbbá élettartamra fokozott hőterhelés, ill. lángteljesítmény mellett is az ismertekét sokszorosan meghaladja. A fenti célt olyan ipari gázégő kialakításával érjük el, amelynél az égőház vagy égőtest legalább egy furatot, ill. furatsort tartalmazó tartományának szerkezeti anyaga alumínium vagy alumíniumötvözet, továbbá a furat, vagy a furatsor furatainak szabadba nyíló végtartománya felületnövelő kúpos süllyesztéssel van ellátva. A találmány alapját annak felismerése képezi, hogy a szakmai körökben elterjedt közfelfogással ellentétben a viszonylag alacsony, mintegy 690 °C körüli olvadáspontú alumínium, ill. alumíniumötvözet is el tudja viselni a kb. 500 °C maghőmérsékletű, 2000—3000 °C lánghőmérsékletű hőforrás hőterhelését, elsősorban azáltal, hogy felületén hőálló oxidréteg keletkezik, amely a rézoxidokkal ellentótben a fémet teljesen befedi, arra szívósan tapad ós így azt a hőhatással szemben ellenállóvá teszi. A találmány szerinti alumíniumanyagú gázégőn keletkező oxidréteg felületfedési aránya kisebb 1,5-nél, így nem következik be az oxidréteg periodikus leválása. Ennek következtében a gázégő geometriai alakja a teljes élettartam során változatlan marad, így a lángmag sem deformálódik. Különös jelentőséggel bír a találmány szerinti megoldás azon jellemzője, amely szerint a gáz/oxigénkeverók kilépőfuratai a kilépőtartományban felületnövelő kúpos süllyesztésekkel vannak ellátva. Ennek következtében egyrészt az oxidréteg tapadását ugyancsak előnyösen befolyásoló csökkent törésszögek biztosítottak azáltal, hogy az oxidréteggel bevont felületek 90°-nál nagyobb törésszögek alatt találkoznak, másrészt a legnagyobb hőterhelésnek kitett felület megnövelése következtében csökken a felületegységre eső hőterhelés is. A találmány szerinti gázégő a legkülönbözőbb ipari technológiai műveletekhez alkalmas módon alakítható ki. Különösen reve-, rozsda- és festékrétegek kiterjedt síkalakzatokról leégetéssel történő eltávolítására alkalmas a találmány szerinti ipari gázégő azon kiviteli alakja, amely lényegében téglatest alakú, a gázkeverék átáramlására merőlegesen átmenő, végeiken besajtolt dugókkal lezárt párhuzamos furatokból álló nyomáskiegyenlítőtérrel ellátott égőházból áll, amelyben az áramlási irányban első furatig benyúló, e nyomáskiegyenlítőteret képező furatokra merőlegesen és az utóbbiak középtengelyeivel meghatározott síkban elrendezett párhuzamos furatokból álló furatsor van kiképezve. Ezen kiviteli alakot lánggereblyének is nevezik, és általában a leégetendő felületre feltámaszkodó, ezáltal a kilépőfelületnek a munkafelülettől mért üzemi távolságát mindenkor egyértelműen meghatározó nyúlványokkal is el van látva. Előmelegítéshez, példaképpen csövek vagy hasonlók hajlítás előtti melegítéséhez különösen alkalmas a találmány szerinti gázégő olyan kiviteli alakja, amelynek belső terében elrendezett lényegében körhenger alakú betétet tartalmazó üreges égőháza van, aholis a nyomáskiegyenlítőtér a betét hengerpalástjába bemunkált körbenfutó horonyként van 5 kiképezve, és e horonyból a szabad légkörbe nyíló, legalább egy adott kerület mentén egyenletesen olosztott furatokból álló, a hengeres betét hengerközéptengelyével párhuzamos, vagy meghatározott kúpfelületet alkotó furatsora van. 10 A találmány szerinti gázégő azon kiviteli alakja, amelynek hengeres égőházban kiképzett tetszőleges • nyomáskiegyenlítőteret a szabad légkörrel összekötő egyetlen központi furata van, különösen hegesztés előtti előmelegítésre vagy hegesztésre is al-15 kalmas. Az összes fenti gázégő bevezetőcsonkja a szabványos, keverőszelephez csatlakoztatott pisztolyszárakhoz illeszkedő csatlakozómenettel lehet ellátva. A találmányt az alábbiakban célszerű példakép-20 peni kiviteli alakok kapcsán a mellékelt rajz alapján részletesen is ismertetjük, ahol az 1. ábra felületkezelésre alkalmas póldaképpeni kiviteli alak félnézet-félmetszete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti II—-II metszet, 25 a 3. ábra hengeres melegítőégő vázlatos hosszmetszete, míg a 4. ábra a 3. ábra szerinti gázégő homloknézete. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett póldaképpeni gázégő a kilépőtartomány felé enyhén összetartó, de lénye-30 gében téglatest alakú 1 égőházból áll, amelyben három egymással párhuzamos 2 furatból álló nyomáskiegyenlítőtér van kiképezve. A 2 furatok végeit az 1 égőházba besajtolt 6 dugók zárják le. A 2 furatokra merőlegesen és ezek középtengelyeivel meg-35 határozott síkban 4 furatokból álló furatsor van kiképezve, aholis a 4 furatok a gázégő kilépőfelületétől kiindulva rendre áthatolnak a 2 furatokon, és a kilópőfelület felőli végeiken kúpos 5 süllyesztéssel vannak ellátva. Az 1 égőházon az éghető gáz/oxigén -40 keverék betáplálására alkalmas 3 bevezetőcsonk van kiképezve. Az 1 égőház a találmány értelmében alumíniumból vagy alumíniumötvözetből áll. A megmunkálandó felület ós az 1 égőház 4 furatainak, ill. 5 süllyesztéseinek kilépőéle, tehát a gázégő 45 kilépőfelületónek távolságát az 1 égőház oldalfelületeire 8 csavarkötésekkel felerősített 7 borítólemezekhez forrasztott vagy hegesztett 9 támasztónyúlványok határozzák meg. A 3. és 4. ábrán feltüntetett póldaképpeni kiviteli 50 alak hengeres 3 bevezetőcsonkkal ellátott hengeres 1 égőházba behelyezett 10 betétből áll, aholis e 10 betéten külső palástfelületóbe bemunkált 11 horony alakjában nyomáskiegyenlítőtér van kiképezve. A 10 betét és az 1 égőház viszonylagos helyzetét 55 12 rögzítőszeg biztosítja járulékosan. A 11 horony és a gázégő kilépőfelülete között az adott esetben a hengertengellyel párhuzamos, két meghatározott kerület mentén egyenletesen elosztott 4 furatokból álló furatsorok vannak elrendezve, aholis a 4 fura-60 tok kilépőtartománya kúpos 5 süllyesztéssel van ellátva. A 10 betét és az 1 égőház szerkezeti anyaga a találmány értelmében alumínium vagy valamely alumíniumötvözet, ahol az 1 égőház adott esetben más hőálló anyagból is állhat. 65 A találmány természetszerűleg nincsen a fentebb 2