167392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogénező kénmentesítő katalizátor előállítására

167392 5 6 tán, etán és propán, eltávolítására. Bár a nagy nyo­mású elválasztóból kilépő, közönséges körülmények között gáz halmazállapotú fázis a nitrogéntartalmú vegyületek elbontása során képződött ammónia el­távolítása céljából reakcióba vihető, célszerűbb a nagy nyomású elválasztó felső részébe vizet beve­zetni ós az elválasztóban elhelyezett alkalmas folya­dékszintszabályozón keresztül a vizet és az elnyelt ammóniát elvezetni. A következő példák szemléltetik a találmányt, de unnak az igénypontokban lerögzített általános szé­les körét nem korlátozzák. Valamennyi hőmérsék­leti adatot Celsius-fokban adjuk meg. 1. példa Olajba csepegtetéses módszerrel mintegy 1,6 mm átmérőjű gömbalakú alumíniumoxid hordozót ké­szítettünk. Alumínium híg sósavban való melegíté­sével készített alumíniumklorid-hidroszolt hexa­metiléntetraminnal kevertük, és ezt cseppenként forró olajfürdőbe diszpergáltuk. A keletkezett göm­böcskéket éjszakán át az olajfürdőben öregítettük, majd mostuk, megszárítottuk, és kétzónás kemen­cében 1 órán át mintegy 454°C-on, majd 2 órán át mintegy 538°-on kalcináltuk. A gömbalakú hor­dozó fajlagos felülete 220 m2 /g, átlagos pórustór­fogata kb. 0,65 cm3 /g volt. Az alumíniumoxid hor­dozót ezután 12 s%-os vizes ammóniumhidroxidban oldott ammóniummolibdátot és kobaltnitrát-hexa­hidrátot tartalmazó impregnáló oldatban 2 s% kobalttal és 12 s% molibdénnel impregnáltuk. Az impregnálást úgy végeztük, hogy az alumínium­oxid golyókat gőzköpenyes rotációs szárítóban levő impregnáló oldatba helyeztük. A golyókat az oldat­tal 10 percig szobahőmérsékleten átkevertük, majd a szárító köpenyébe vízgőzt vezettünk, és a hordo­zóval érintkező oldatot 2,5 óra alatt szárazra be­pároltuk. Az impregnált golyók 500°-on végzett hevítésekor mintegy 30 s% veszteség adódott. A megszárított golyókat ezután szállítószalag segítségével kétzónás oxidáló kemencén vezettük át. Az első zónában a golyókat 50% vízgőz tártai mi levegőáram, a második zónában 10% vízgőz tartalmú levegőáram átvezetésével melegítettük. Az első zónán a golyókat olyan sebességgel szállí­tottuk át, hogy az átlagos tartózkodási idejük 1 óra volt, a második zónában pedig a szállítási se­besség 2 óra tartózkodási időnek felelt meg. Az el ső zónában ahőmérsékletet 343°-on, a második zó­nában 593°-on tartottuk. A gömbalakú katalizátor készítmény fajlagos felülete mintegy 177 m2 /g, át­lagos pórustérfogata 0,43 cm3 /g volt. 2. példa Az 1. példa szerint készített, valamint a továb­biakban ismertetett katalizátorokat a nyersolaj ma­radványban levő kén konverziója alapján értékel­tük. A betáplált nyersolaj maradvány 3,73 s% ként, továbbá 8,84 s% heptánban oldhatatlan aszfaltó­neket tartalmazott, és sűrűsége 0,980 volt. Körül­belül 100 cm3 katalizátort egyenként 25 cm 3 -es, egy­mástól elválasztott, álló ágyakra osztottunk. A be­táplált anyagot felülről lefelé, egyszeri átvezetéses műveletnek megfelelően 1,0 óránkénti folyadék tór­fogatsebességgel és a visszakeringetett hidrogénnel együtt vezettük a katalizátor ágyakon keresztül. 5 A hidrogén visszavezetés sebessége a függőleges csőreaktorba mintegy 891 térfogat-rész (15°, 1 att) volt a betáplált cseppfolyós szénhidrogén egységnyi térfogatára (15°) vonatkoztatva. Az előmelegített betáplált anyag mintegy 368°-on ós 137 att hidro-10 rogénnyomáson lépett be a katalizátor ágyba. A ka­talizátor maximális hőmérséklete 397° volt. A reak­torból kilépő áramot nagy nyomású elválasztóban nyertük ki, a hidrogén felesleget az elválasztó tete­jén vettük el, és vizes mosás után visszavezettük a 15 reaktorba. Az elválasztóból kinyert folyékony ter­méket kihajtó berendezésbe vezettük, és annak a termékét gyűjtöttük össze. 36 óra üzemidő után végzett elemzés szerint a folyékony termék a be­táplált anyag 3,73 s% kéntartalmával szemben 20 0,98% s% ként tartalmazott, sűrűsége 0,9254 (15,6°/ 15,6°) volt. 3. példa 25 Lényegében a leírtak szerint gömbalakú katali­zátort készítettünk azzal az eltéréssel, hogy a kata­lizátort az oxidáló kemence első zónájában lényegé­ben vízmentes levegőáram átvezetésével melegítet­tük. A katalizátort a 2. példában leírt módszerrel 30 értékelve a folyékony termék 1,35 s% ként tartal­mazott. Másik gömbalakú katalizátort készítettünk lénye­gében a leírtak szerint azzal a különbséggel, hogy a katalizátort az oxidáló kemence első zónájában 35 20 s% vízgőzt tartalmazó levegőáram átvezetésével hevítettük. A katalizátort a 2. példában leírt mód­szerrel értékelve a folyékony termék 1,2 s% ként tartalmazott. így tehát nyilvánvaló, hogy a katalizátor oxidá-40 lására leírt módszerrel javított kénmentesítő kata­lizátor készíthető, és a kezdeti oxidáló atmoszféra vízgőztartalmának növelésével a katalizátor továb­bi javulása észlelhető. 45 4. példa Az extrudált katalizátor készítmény előállítása hoz 45 kg finoman porított alumíniumoxid-mono­hidrátot szárazon alaposan összekevertünk 9,5 kg 50 finoman porított molibdénsavanhidriddel és 2 kg finoman porított kobaltkarbonáttal, majd a keve­rékhez 0,5 óra alatt 42,9 kg 5,0 s%-os salétromsavat kevertünk extrudálható képlékeny tömeg előállítá­tására. A keverék 500°-on végzett hevítésekor a 55 súlyveszteség 53,5 s% volt. A keveréket 1,6 mm-es nyílású szitán nyomtuk át,3,2—6,4 mmhosszúságú darabokra tördeltük, 2 órán át mintegy 121°-on szárítottuk, miközben az illékony rész (a hevítési súlyveszteség 500°-on) mintegy 30s%-ras csökkent. 60 A megszárított extrudált szemcséket ezután két­zónás oxidáló kemencében lényegében a leírt módon kezeltük. Az oxidáló kemence első zónájában az extrudált szemcséket 50% vízgőzt tartalmazó le­vegőáram átvezetésével hevítettük. Az oxidált ext-65 rudált szemcsók fajlagos felülete 267 m2 /g, átla-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom