167362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidroxokobalamin- sók előállítására és/vagy tisztítására

3 167362 4 nem kristályosítható, ezért koncentráltabb oldatot kell készíteni. Ennek megoldására rúg vizes oldat­ból a hidroxokobalamin sót szerves oldószerrel extrahálják, majd elválasztás után a kevés vizet is tartalmazó szerves extraktumhoz acetont adnak, miután két fázis képződik és a hidroxokobalamin só ismét a vizes fázisba kerül, így tömény vizes oldatot kapnak, melyből a hidroxokobalamin só kristályosítható. A fenti műveletek különösen a hidroxokobal­amin szerves savakkal képezett sói esetében vi­szonylag nagy anyagveszteséggel járnak tekintettel arra, hogy a hidroxokobalamin sók megoszlási hányadosa a nagy molekulasúly miatt a szerves fázisból történő visszaextrakció tekintetében ked­vezőtlen. Az ismert eljárások hátránya, hogy különösen a hidroxokobalamin szerves savakkal képzett sói előállítása esetén csak közvetett utón képesek többlépéses bonyolult eljárással és ennek következ­tében alacsony kitermeléssel gyógyászatban alkal­mazható tisztaságú hidroxokobalamin só előállí­tására. Célul tűztük ki olyan eljárás kidolgozását, melyben gyógyászatban alkalmazható tisztaságú hidroxokobalamin sókat az irodalpmból ismerteknél egyszerűbb utón és magasabb kitermeléssel állítunk elő, valamint hogy eljárásunk alkalmas legyen a hidroxokobalamin szerves savakkal képzett sóinak egyszerű előállítására is. Azt találtuk, hogy amennyiben a nyers hidr­oxokobalamint vagy valamely sóját bázikus, majd savas ioncserélő oszlopon történő tisztítás után kis szénatomszámú alifás karbonsav, aprotikus bipo­lares vagy aprotikus inert oldószer és víz 1-0,25 i 1—0,25 : 1 arányú terner elegyével eluál­juk, majd az eluátumból a terméket aceton hozzáadásával leválasztjuk, vagy adott esetben az eluátumhoz az eluáló szerves savnál legalább két pK.a egységgel erősebb szerves vagy szervetlen savat adunk, és ezt követően acetonnal a terméket leválasztjuk, kívánt esetben a terner eleggyel vég­zett eluciót a gravitáció következtében fellépő áramlással ellentétes irányban végezzük, akkor nagy tisztaságban és igen jó kitermeléssel, az alkalmazott savaknak megfelelő hidroxokobalamin sókat állít­hatjuk elő. A találmány tárgya eljárás hidroxokobalamin sók előállítására és/vagy tisztítására a hidroxo­kobalamin vizes oldatának karboximetil-cellulóz ioncserélő oszlopon történő adszorpciója útján, melyre jellemző, hogy az adszorbeált hidroxo­kobalamint valamely kis szénatomszámú alifás kar­bonsav, valamely aprotikus bipolares vagy apro­tikus inert oldószer és víz 1-0,25 : 1-0,25 : 1 arányú terner elegyével eluáljuk, adott esetben az eluátumhoz valamely, az eluáló szerves savnál legalább két pIQ egységgel erősebb szerves vagy szervetlen savat adunk, majd az eluátumból a terméket aceton hozzáadásával kinyerjük, kívánt esetben az eluciót az adszorpció folyamatában résztvevő oldószer, illetve oldat áramlási irányával ellentétes irányba végezzük. A találmány szerinti eljárás foganatosításánál oly 5 módon járhatunk el például, hogy a nyers hidr­oxokobalarnin-hidrokloridot, melyet előnyösen a cianokobalaminból történő többlépéses szintézis útján kaptunk, vízben, célszerűen ionszegény víz­ben oldunk és az oldatot valamely bázikus 10 karakterű ioncserélő oszlopra, mint például dietil­amino-etil-ceUulóz (DEAE) ioncserélő oszlopra visszük, majd a hidroxokobalamin bázist az osz­lopról vízzel, célszerűen ionszegény vízzel eluáljuk. A nyers hidroxokobalamin bázis vizes oldatát 15 valamely savas karakterű ioncserélő oszlopra, elő­nyösen karboximetil-cellulóz (CMC) ioncserélő osz­lopra visszük, ezt követően a hidroxokobalamin mellől a semleges karakterű szennyezéseket vízzel, célszerűen ionszegény vízzel az oszlopról kimossuk. 20 Az oszlopról a hidroxokobalámint valamely kis szénatomszámú alifás sav, valamely aprotikus bi­poláros vagy aprotikus inert oldószer . és víz 1—0,25:1—0,25:1 arányú terner elegyével eluál­juk. 25 Kis szénatomszámú alifás karbonsavként elő­nyösen ecetsavat vagy propionsavat, aprotikus inert, illetve aprotikus bipoláros oldószerként elő­nyösen dioxánt, illetve metiletil-ketont vagy ace­tont alkalmazunk. 30 Az eluátumot aceton hozzáadásával a hidroxo­kobalamin sóra vonatkoztatva túltelített oldattá alakítjuk, majd a kiváló vagy kikristályosodó sót az oldószertől elkülönítjük. Ily módon a hidroxo­kobalamin valamely kis szénatomszámú alifás kar-35 bonsawal képezett sóját nyerjük. A találmány szerinti eljárással bármely más 5-nél kisebb pKa értékű szervetlen vagy szerves savval képezett hidroxokobalamin sót is előnyösen állít­hatunk elő oly módon, hogy a találmányunk 40 szerinti eljárással nyert eluátumhoz hozzáadjuk a kívánt só anionjának megfelelő, az eluáló szerves savnál erősebb szerves vagy szervetlen savat, cél­szerűen a mőlviszonyok alapján számítotthoz ké-I pest feleslegben, célszerűen 10% feleslegben, majd 45 ezt követően aceton hozzáadásával az oldatot a hidroxokobalamin sóra vonatkoztatva túltelítjük, minek következtében a kívánt hidroxokobalamin só oldószertől való elkülönítése önmagában ismert módszerekkel könnyen megvalósítható. 50 A találmány szerinti eljárás egyik előnyös fo­ganatosítás! módja, szerint a savas karakterű, célszerűen karboxi-metil-cellulózt tartalmazó ion­cserélő oszlopról a hidroxokobalamin eltávolítását (az adszorpció folyamatában résztvevő oldószer, 55 illetve oldat áramlási irányával ellentétes irányú elucióval végezzük. Ily módon az eluálószer először a kevésbé koncentrált hellyel érintkezik és az elució legvégén a legkoncentráltabbal, minek ered­ményeként lényegesen töményebb oldat nyerhető, 60 mint egyenes irányú elució esetében, így nemcsak az izolálási veszteségek csökkennek, hanem tisztább , terméket is kapunk. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal szemléltetjük, anélkül, hogy szabadalmi igényünket 65 ezen példákra korlátoznánk: 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom