167347. lajstromszámú szabadalom • Távfűtőcsatorna különösen melegvízvezetékek számára

3 167347 4 csatorna fenekéig levezetjük, anélkül azonban, hogy ott kétoldalt levezetett fóliák egymást átfednék, így a fólián belül keletkező kondenzvíz vagy valamilyen sérülés folytán bekerülő víz akadálytalanul el tud távozni az alagcsövek felé, melyek a 5 vizet elvezetik. Szigetelőanyagként előnyösnek mutatkozott, ha duzzasztott anyaggolyókat alkalmazunk, melyek pl. „Leca"- néven váltak ismeretessé (Light weight expanded clay aggregates) vagy pedig melyeket 10 „Porondur" néven ismer a szakirodalom. Ezen anyagoknak kedvező mechanikus szilárdságuk és jó szigetelő tulajdonságuk van. A fóliák alsó végükön a csövek alatt nem érik 15 el egymást, hanem ott egy nyílást vagy rést hagynak szabadon, hogy a nagy vízbetöréskor a szigetelőanyagba hatolt víz az alagcsövek felé el tudjon távozni. Egy másik kiviteli magoldás szerint a perforált 20 fóliák egymást alul is átfedik vagy egymáshoz teljes mértékben kapcsolódnak. Ebben az esetben olyan fóliát alkalmazunk, amely különböző nagyságú lyukakkal rendelkezik, azaz pl. a szigetelőanyag tetején és oldalán levő része kis átmérőjű 25 lyukakkal van ellátva, míg alsó része nagyobb lyukakkal. Abban az esetben, amikor a fólia teljes egésze finom, kis átmérőjű lyukakkal van kiképezve, akkor utólag kell az alsó részét nagyobb lyukakkal ellátni, ami kivágással vagy kistancolássál 30 történhet. FI. zivatar vagy árvíz esetén a szigetelőanyagba is víz hatolhat. A találmány szerinti fűtőcsatorna esetén azonban a kiszáradás gyorsan bekövetkezik, azaz a szigetelőanyag vízzel történő átitatása rövid 35 idejű, amely idő alatt a krómacél cső a korróziónak még ellen tud állni. Az ismert fűtőcsatornáknál viszont a kiszáradási idő igen hosszú, amely ismert módon a korrozióveszélyt igen elősegíti. 40 A találmány lényeges jellemzője a finom, kis átmérőjű lyukakkal ellátott fólia. A találmány szerinti fólia előnyösen egyenletes vastagságú alaprétegből áll, amely kis lyukakkal van perforálva és a lyukak átmérője nagyobb mint 0,05 mm, előnyö- 45 sen azonban 0,2 mm. A fólia előnyösen hosszanti és keresztirányú erősítő drótokkal vagy erősítő bordákkal van ellátva, amelyek csak a fólia egyik oldalán vannak kiképezve, míg a fólia másik oldala teljesen sima. A fólia öregedési szempontok miatt 50 általában műanyagból készül, azonban előállítható kőgyapotból, aszbesztből vagy más, a talajban ellenállóképességekkel rendelkező anyagból készült szövetekből, melyek impregnálva vannak és amelynél a szövet pórusai a műanyag fólia lyukainak 55 szerepét veszi át. Mivel a fólia lyukainak szerepe abban van, hogy azt a teret, amelyben a fűtőközeget vezető csövek elhelyezkednek, elgőzölgés révén szárazon tartsák, természetszerűleg mindenféle fólianyag alkalmazható, amely a nedvességnek 60 ellenáll és nem öregszik. Ilyen pl. az alumínium, titán vagy szilícium ötvözetű acél stb. A találmány további jellemzője abban van, hogy a csőkötések ragasztással vagy hegesztéssel történnek, azonban elsősorban előnyösen ragasztással. 65 A találmány további jellemzője szerint a hegesztés előnyösen úgy történik, hogy a csővégekre viszonylag nagy falvastagságú gyűrűalakú csőszakaszokathegesztünk fel, azok homlokfelületét mechanikusan megmunkáljuk oly módon, hogy a csövek összefűzésekor V alakú hegesztési horony jön létre, amelynél azután ismert módon a hegesztést elvégezzük. A ragasztási eljárás úgy történik, hogy az előre formázott csővégeket, melyeket össze kell kötni, a ragasztásra előkészítjük és felhordott védőréteggel a szennyeződéstől megvédjük, a védőréteget a ragasztás előtt eltávolítjuk és így a ragasztásra alkalmas felületet biztosítunk. A védőréteg pl. műanyagból áll, melyet a ragasztás előtt lehúzunk. A találmányt részletesen két kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük. Az 1. ábra egy fűtőcsatorna keresztmetszetét szemlélteti, amelyben két fűtőközegvezető cső van elhelyezve. A 2. ábra a szigetelőanyag más elrendezésével kiképzett fűtőcsatorna keresztmetszete. A 3. ábra egy takarófólia felülnézete. 1 fűtőcsatorna fenekén 2 alagcsövek vannak elhelyezve. A fűtőközeget vezető 3 csövek szigetelőanyagból álló 4 blokkon fekszenek, amely folytonos lehet, vagy különálló lábazatokból állhat. Ezek a lábazatok szigetelőanyagból vannak összesajtolva. Alkalmazható azonban a csövek alátámasztására laza szigetelőanyag feltöltés is. A 3 csövek minden oldalról 14 szigetelőanyag töltettel vannak körülvéve, melyet viszont két 5 fólia, a kiviteli példánál műanyagfólia, zár le. Ezek a műanyagfóliák felső oldalukon tetőszerűen futnak össze és 6 széleikkel egymást átfedik. Az 5 fóliák az 1 fűtőcsatorna oldalfala felé célszerűen lécek vagy hasonlók révén nyitva tartott 15 rést hagynak szabadon és alsó végűkkel a 4 blokk alá vannak vezetve, ahol azonban egymást nem fedik át. A 2 alagcsövek a műanyagfólián kívül fekszenek és ugyancsak 16 szigetelőanyaggal lehetnek leborítva. A fűtőcsatornának a fóliák fölötti része egészen a talajszintig a csatornából kiemelt földdel van kitöltve. Lehetséges azonban a csatornát útburkolattal lefedni, tekintettel arra, hogy a szigetelőréteg terhelhető. A 2. ábra szerinti kiviteli példánál az 5' fóliák által körülzárt 14' szigetelőanyag töltet csupán a fűtőközeg-csövek tetejéig ér. A töltetre itt hőszigetelő és víztaszító vagy vízzáró anyagú 7 lap van felhelyezve, amely a fellépő terhelésekkel szemben kielégítő tartószilárdsággal rendelkezik. A 2. ábra szerinti kiviteli példánál a csatorna oldalfalai és a fóliák között vízáteresztő 15' rések maradnak szabadon, melyek a vizet a 2 alagcsövekhez levezetik. Az alagcsövek 16' szigetelőanyaggal lehetnek leborítva. A műanyagfóliák, melyekkel a hőszigetelő réteg körül van véve, mint ahogy a 3. ábra szemlélteti, előnyösen egyenletes vastagságú 8 alaprétegből állnak, amely kisméretű 9 lyukakkal és 10 erősítő 2