167342. lajstromszámú szabadalom • Eszköz mikroorganizmusok kimutatására, szállítására, tárolására és táptalajok minőség vizsgálatára
5 167342 6 abszorbens szövet és a membrán között folyamatos határréteget alakítunk ki, akkor igen előnyös tulajdonságokkal rendelkező mikrobiológiai indikátor kapható. Emiitettük továbbá, hogy a technika állása szerint ismert hasonló felépítésű indi- 5 kátorok esetén a membrán és a szövet vagy párna között egyszerű fizikai kapcsolat van, melyet egy persellyel és a perselyt összefogó gyűrűvel, vagy egyszerűen a két anyag ragasztóanyaggal végzett összeragasztásával biztosítanak. Érthető, hogy ha a 10 membrán és a szövet között valamilyen okból üreg képződik, akkor a baktériumok az üreg környezetében nem növekednek, azaz a vizsgálati eredmény ott negatív. Sőt minthogy a biológiai anyagok, így a baktériumok vagy a gombák 15 érzékenyek bizonyos vegyszerek mikroorganizmus-ellenes hatására, a ragasztóanyag kiválasztása rendkívül problematikus a technika állása szerint ismert, szövegből és membránból álló indikátoroknál. 20 Az ábrákat az alábbiakban részletesen ismertetjük. Az 1. ábra a 10 többrészes eszközt ábrázolja, amely a 12 elnyújtott alapelemből és az alapelembe olvasztott 18 négyszögletes üregek sorozatából ál. A 12 alapelem valamilyen öntött 25 műanyagból, például polisztirolból készülhet, és el van látva a 19 kiugró résszel, amelyen a 11 recézett felület van. A 19 kiugró rész lehetővé teszi az indikátor könnyű kezelhetőségét, azaz az indikátor a kéz ujjaival könnyen tartható. A 18 30 üregekben vannak elhelyezve a 13, 14, 15 és 16 négyszögletes laminált szerkezetek, melyek át vannak itatva azonos vagy eltérő reagensekkel és/vagy a későbbiekben ismertetésre kerülő táptalajokkal. A 13 laminált szerkezetre a 17 rácsos vonalak vannak 35 nyomtatva, vagy más módon felvíve. A 17 rácsos vonalak teszik lehetővé a telepek számlálását. A 2. ábrán a 14 laminált szerkezet látható, amely a 20 abszorbens szövetből, például papírból 40 áll, amelyhez a 23 mikropórusos membrán a 21 határrétegen keresztül kapcsolódik. A 21 határréteg a 20 szövetből és a 23 membránból van kialakítva. A 12 alapelemben elhelyezkedő 22 nyílásokon át juthat be folyadék a 18 üregbe, ahol a 20 szövet 45 abszorbeálja a folyadékot. A 3., 4. és 5. ábrák a 14 laminált struktúrához hasonló 14a, 14b és 14c négyszögletes laminált struktúrákat ábrázolják, melyeket valamilyen folyadékkal érintkezésbe hoztunk annak megállapítására, 50 hogy a folyadék tartalmaz-e mikroorganizmusokat. Ennek eredményeképpen a laminált struktúrákon a 30a, 30b, és 30c baktériumtelepek növekedtek. A 3. ábra a 30a telepeket mutatja, melyek akkor jelentkeznek, ha a vizsgált folyadék milliliterenként 55 103 baktériumot tartalmaz, míg a 4. és 5. ábrák a 30b és 30c telepeket mutatják, amelyek közül az előbbi szerint a vizsgált folyadék milliliterenként 104 baktériumot, míg az utóbbi szerint 10 s baktériumot tartalmaz. 60 A 6. és 7. ábrákon a 31 eszközt ábrázoljuk, amely a 34 műanyagfóliából kivágott, elnyújtott csíkból áll, az utóbbi a 35 négyszögletes laminált struktúra kezeléséhez szolgál, és a táptalajjal átitatott laminált struktúra egyik végéhez van rög- 65 zítve. Az átitatási műveletet a későbbiekben részletesen ismertetjük. Látható az ábrán, hogy a 31 eszköz lazán el van helyezve, a zárt, átlátszó műanyagból készült 32 tartóban, mely a 33 zárható nyílással van ellátva. Ha a 31 eszköz el van helyezve a 32 tartóban és a 33 nyílás zárva van, a tartó és maga az eszköz sterilizálható baktericid elektromágneses besugárzással vagy a 32 tartón áthatolni képes, baktericid gázzal. A 7. ábrán} a 35 laminált szerkezet látható, mely a 36 abszorbens szövetből és a 37 folyamatos határréteggel hozzá kapcsolódó 39 mikropórusos membránból áll. A 8. ábra a korongalakú 41 laminált szerkezet perspektivikus felülnézeti képe. A 41 laminált szerkezet felső felületén elhelyezkedő membránnak két része van, éspedig a hidrofil 46 középső rész és a 44 külső élrész, az utóbbi előnyösen hidrofobizált szilikonolajjal vagy hővel végzett kezeléssel. A hidrofil 46 középső részt a valamilyen mikroorganizmus tenyészetének szuszpenziójából szárítással kapott 53 maradék borítja be. A 9. ábra a 41 korongalakú eszköz 9-9 metszete. Az ábrából látható, hogy a 41 korong többek között a 42 abszorbens szövetből áll, amely át lehet itatva a mikroorganizmusok tenyésztéséhez szükséges tápanyagokkal. A 42 szövet a 45 határréteggel kapcsolódik a 43 mikropórusos membránhoz. A 41 korong felületének 44 kerületi éle hidrofobizált és a középső része valamely mikroorganizmus-tenyészet szuszpenziójából szárítással kapott 53 maradékkal van borítva. Ez utóbbit a példákban később ismertetjük. A 10. ábrán a 61 laminált korongalakú eszköz látható, mely hasonló a 8. és 9. ábrán bemutatott 41 korongalakú eszközhöz, és attól abban különbözik, hogy a tápanyagok desztillált vízzel az indikátorba kerültek, az inkubálás megtörtént, és a 63 mikroorganizmus telepek már kifejlődtek. A 10, 31 és 41 eszközök 20, 36 és 42 abszorbens szövetei készülhetnek papírból, posztóból, fából vagy bármely olyan anyagból, amely képes valamilyen oldatot vagy szuszpenziót abszorbeálni és ezeket folyékony halmazállapotban meghatározott ideig magában tartani, illetve képes szilárd anyagokat magában tartani azt követően, hogy a szövetet valamilyen oldattal vagy szuszpenzióval átitatták és megszárították. A 10, 31 és 41 eszközök 23, 39 és 43 mikropórusos membránjai előnyösen valamilyen polimer anyagból, például valamilyen cellulóz-észterből készülnek, és például az 1 421 341 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásból vagy Zsigmondy és Bachmann cikkéből (Anorg. Allgem. Chem., 103, 119 /1918/) ismert módon állíthatók elő. Mikropórusos membránok előállítására felhasználható polimer anyagok például a cellulóz-triacetát, cellulóz-nitrát, regenerált cellulóz, polivinilklorid (PVC) vagy a nylon. A membrán és az abszorbens szövet kombinációját úgy állítjuk elő, hogy a polimer anyagot feloldjuk valamilyen alkalmas oldószerben, és az így kapott oldószert az abszorbens szövetre öntjük úgy, hogy bizo-3