167322. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammóniumnitrát alapú, kálium és adott esetben bór tartalmú nitrogénműtrágya előállítására és az így előállított műtrágya tárolhatóságának javítására, különleges puderozással, a műtrágyák hatóképességének növelése mellett
3 167322 4 alkalmazása folytán hektáronként 16-22 q-val nőtt a termésátlag, ugyanakkor a répa cukortartalma 0,15-0,33%-kal emelkedett. A bornak, mint növényi tápanyagnak a szükségességét már régen felismerték. Borhiány 5 esetén az asszimiláció során szintetizált szerves vegyületek transzportja a növényekben lelassul, amelynek számos növényi betegség lehet a következménye. A bórvegyületeket a növények elsősorban a virágzás-megkötés idején igénylik. 10 A felsorolt néhány példa is elegendő talán annak alátámasztására, hogy a mangán és a bór- a kálium és nitrogén mellett- milyen nagy fontosságú a mezőgazdaság számára. 15 A találmány szerinti eljárás segítségével, mint a tárolás szempontjából kritikus 32,1 C°-on fellépő átalakulása, mind a higroszkópikusság csökkenthető. Ezek mellett az adalékanyagok a műtrágyák hatékonyságát növelik. 20 Ezeket az előnyöket a gyártás folyamán jelentősebb beruházások nélkül biztosítani lehet. A találmány szerinti eljárás lényege, olyan nitrogénműtrágya előállítása, amelynek NH4NO3- 25 -tartalma 90% feletti, és 0,5-3% káliumot tartalmaz. Ha a káliumion KCl formájában kerül a műtrágyába, akkor a kloridion bomlasztó hatását bórionnal gátolhatjuk. A szemcsézett műtrágyát a 163 921 lajstrom számú magyar szabadalmi leírás- 30 ban közölt anyaggal puderezzük, ami a kész műtrágya tárolhatóságát csak javítja. A káliumsó adagolása a közömbösítési reakció előtt a salétromsavba történik. Eljárásunk szerint ugyanis nemcsak a KN03 -mal, hanem bármilyen 35 vízoldható káliumsóval, tehát tulajdonképpen a káliumionnal megszüntethető az NH4NO3 32,1 C°-on történő polimorf átalakulása, mert a káliumion a kristályrácsba beépül. Mivel a kloridion az NH4NO3 bomlását elősegíti, ezt az 40 NH4 N0 3 -ra számolt 0,1-0,5% bórvegyület adagolásával gátoljuk meg, amelyet a káliumsóval együtt adagolunk. A szemcsézett nitrogénműtrágyát a 163 921 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban közölt, mangán-szulfátot tartalmazó szerrel pude- 45 rozzuk, amelynek átlagos szemcsmérete 10— lOOjum között ingadozhat attól függően, hogy milyen mennyiségű pudert kívánunk felvinni a szemcsézett műtrágyára. Ez a puderanyag kísérleteink alapján ugyanis azt mutatta, hogy a semleges ammónium- 50 -nitráttal nem lép reakcióba, viszont a tárolás közben fellépő káros tapadást nagymértékben csökkenti. Az itt leírtakra kísérleteink alapján az alábbi példákat mutatjuk be: 55 1. példa: A tiszta szemcsézett ammónium-nitrát 32,1 C°-on 60 polimorf átakalulást szenved. Különböző adalékokkal ez az átalakulási pont kismértékben eltolható. 3% KCl adagolás esetén azonban —16C° és + 80 C° között átalakulás nem észlelhető. 65 Ennek jobb megvilágítása érdekében ábrákat mutatunk be. Az 1. ábrán káliumot nem tartalmazó hazai eredetű szemcsézett ammónium-nitrát lehűlési (b) és felmelegedési (a) görbéit mutatjuk be. A görbéből szerkesztéssel meghatároható, hogy ennek inflexiós pontja 32,5 C° körül van. A 2. ábrán ugyanilyen görbéket mutatunk be, amelyet az előbbi termékből készítettünk 3% KCl hozzáadásával azaz 97 g NH4 N0 3 -ot, és 3 g KCl-ot mértünk be, majd a keveréket megolvasztva és visszahűtve a szilárd termék került a vizsgálatra. A görbéken Mflexios azaz átalakulási pontot nem észlelünk. A 3. ábra a műtrágyák térfogatállóságát mutatja be. Az ordinátán a kísérlet után épségben maradt szemcsék százalékát, az abszcisszán pedig a rezzentési számot találhatjuk. Egy rezzentés az adott minta hőmérsékletének 20 C°-ról 50C°-ra való emelését és a kiindulási hőmérsékletre való visszahűtését jelenti. Az ábrán az „a" görbe a 3% KCl-ot tartalmazó NH4NO3, a „b" görbe pedig a tiszta NH4NO3 alapú szemcsézett műtrágya kísérleti eredményeit mutatja. 2. példa: A 3% KCl tartalmú NH4N0 3 alapú műtrágyát azonos körülmények között tárolva (0,75-ös relatív nedvességtartalmú térben), meghatározott idő után (2 hónap) a nitrogénveszteség a következőképpen alakul: 3% KCl tartalmú NH4NO3 esetén 4,3—5,4% N2 -veszteség, tiszta NH4NO3 esetén 2,5-3,0% N2 -veszteség. Ha a 3% KCl tartalmú NH4N0 3 -hoz még 0,5% bóraxöt adagolunk, akkor az előbbiekhez hasonló körüímények mellett (azaz 96,5 g NH4 N0 3 , 3g KCl és 0,5 g bórax) csökken a nitrogén veszteség. 3% KCl és 0,5% bórax tartalmú NH4NO3 esetén 2,3—3,2% a N2-veszteség. 3. példa: Ha az 1. vagy 2. példa alapján, illetve a tiszta NH4NO3-alapú szemcsézett műtrágyát a leírásban említett mangán-szulfát-tartalmú porral puderezzük, akkor 60jum-os átlagszemcséjű púderral a 0,8—2 mm átmérőjű műtrágya szemcsékre 2 súly% pudert tudunk felhordani, (azaz 98 g szemcsézett NH4N0 3 -ra 2g púder). Nagyobb finomságú mangán-szulfáttal ez a mennyiség növelhető. A 4. ábrán ezzel a púderrel kezelt műtrágyára vonatkozó görbék láthatók. Az ordinátára a tapadást jellemző számot, az „F" keménységi indexet, az abszcisszára pedig a műtrágyára felvitt mangán-2
