167315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magasforráspontú szénhidrogén frakciók hidrokatalitikus feldolgozására kenőolajok előállítása céljából 167316 Eljárás 3-acil- hidrazonometil- rifamicin-SV- származékok előállítására
5 167315 6 szilikátot úgy alítjuk elő, hogy kolloid-diszperz vízüveget tartalmazó, ásványi savval savanyított alumíniumsó-oldatot erélyes keverés közben alkálifémaluminát-oldattal reagáltatunk, a csapadékot leszűrjük, 2%-os ammóniumszulfát-oldattal, majd 5 ionmentes vízzel addig mossuk, míg a csapadék Na2 O-tartalma 0,03 súly% alatti értéken van. Utána a csapadékot szárítjuk, majd őröljük. A szárított aluminoszilikátot például önmagában ismert módon nikkelsót, ammóniummolibdátot és/vagy -wolfra- 10 mátot tartalmazó,_ammóniás oldattal impregnáljuk, szárítjuk, henger alakú formatestekké sajtoljuk, majd 500C0 -on kalcináljuk. Ugy is eljárhatunk, hogy az aluminoszilikátot adott esetben segédanyagokkal, így etoxilezett cellulózzal és vízzel 15 plasztikus masszává alakítjuk, majd présgépen formázzuk. A szárítás és izzítás után a fenti ammóniás sóoldattal átitatjuk, majd szárítjuk és kalcináljuk. 20 A fent leírt módon előállított aluminoszilikát a már megemlített paraméterek mellett igen jó homogenitással (Si02 -Al 2 0 3 eloszlás) és jó szemcsefinomsággal rendelkezik. Ezekből a tényezőkből adódnak a katalizátor figyelemreméltó és 25 előre nem várható jó tulajdonságai a találmány szerinti eljárással végzett kenőolajelőállításban. Az aluminoszilikát hordozó 0,03 súly%-nál kisebb Na2 O-tartalma a fajlagos aciditás kialaku- 30 lását és az aktív komponensek magasfokú diszperzitását biztosítja. Még a találmány szerinti eljáráshoz szükséges, igen magas fémoxid-koncentráció esetén is a kristályméret 80 Ä alatt van. Az aktív komponensek magasfokú diszperzitása a 35 katalizátor aktivitását és szelektivitását, főleg nagy viszkozitási mutatóval rendelkező, színstabil, oxidációval szemben ellenállóképes kenőolajok képződését fokozza. A hatás szempontjából előnyös továbbá az aluminoszilikát szokatlanul nagy pórus- 40 térfogata: a pórustérfogat legalább 0,8 cm3 /g, átlagban 1,2 cm3 /g. A hordozó átlagos pórusrádiusza legalább 20 Á. A hidrogénező folyamatban a 20 és mintegy 200 Á közötti rádiusszal rendelkező pórusok a reakciópórusok, míg az 45 500Á-nál nagyobb pórusokon keresztül az anyagszállítás folyik A fenti póruméretekkel a katalizátor alapvetően különbözik a kristályos aluminoszilikát-zeolitoktól, amelyek pórusátmérője általában 12A-nál nem nagyobb. Az ilyen hordozó a 50 nagyobb molekulákat térbelileg gátolja, ezért kenőolaj előállítására kevésbé alkalmas. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott katalizátor segítségével a kívánt jó tulajdonságokkal 55 rendelkező kenőolajok és kenőolaj-előtermékek előállítása egyetlen-egy eljárási lépésben valósítható meg. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy ismert katalizátorokat alkalmazó eljárásokhoz képest 60 azonos finomítási eredmény mellett 30C°-kal alacsonyabb hőmérsékleten dolgozhatunk, amiből kifolyólag a raffinátumokból 10%-kal magasabb kenőolajhozamot is elérhetünk. Egy további előny az eljárás változtathatósága, ami lehetővé teszi, 65 hogy hagyományos katalizátorokkal dolgozó eljárásokhoz képest vagy azonos viszkozitási mutatóval rendelkező olajokat magasabb hozammal, vagy magasabb viszkozitási mutatóval rendelkező olajokat azonos hozammal állíthatunk elő. Az alacsony munkahőmérséklet következtében a katalizátorok élettartama is növekszik, mert kevesebb koksz rakódik le a katalizátoron. A berendezések anyagának élettartamát az alacsony munkahőmérséklet szintén kedvezően befolyásolja. A találmány szerinti eljárást természetesen magasabb hőmérsékleten is megvalósíthatjuk, amikor is a nagyértékű kenőolajkomponensek mellett kívánt esetben nagyobb arányban alacsonyabb forráspontú szénhidrogéneket, így benzint és dieselolajat állíthatunk elő. A találmány szerinti eljárásban kapott hidrogénezett raffinátumokat adott esetben desztillációval alacsonyabb forráspontú frakciókra (benzin, dieselolaj, transzformátorolaj) és vákuumdesztillációs frakciók (pl. neutralolaj) bonthatjuk. A vákuumdesztillációs frakciókat —25 és —50 C° közötti hőmérsékleten valamilyen szelektív oldószerelegy, előnyösen keton, toluol és/vagy benzol elegyének segítségével paraffintalanítjuk. A paraffintalanított olajfrakciók kitűnő bázisolajok, amelyekből különböző adalékok hozzáadásával készolajokat, így transzformátor-, hidraulika-, turbina- és motorolajat állíthatunk elő. A találmányt az alábbi példákkal közelebbről ismertetjük. A példákban az alábbi rövidítéseket alkalmazzuk: d| °: az anyag 50 C°-on mért sűrűségéből és a víz 4 C°-n mért sűrűségéből képzett hányados Vs0 : 50 C°-on mért viszkozitás BSZ: Bázisszám JSZ: jódszám AP: anilinpont C-teszt: Conradson-teszt % CA : aromás vegyületekben kötött szén VI: viszkozitási mutató MS: molekulasúly RT : a molekulában levő gyűrűk átlagos száma Cr : aromás és naftén-vegyületekben kötött szén 1. példa Egy 350-530 C° forrástartományú vákuumdesztfllátumot 300 at nyomáson 1,0 v/vh terhelés és 1000 liter gáz/liter olaj gáz-termék-arány mellett 80tf% hidrogént, 1 tf% kénhidrogént és 19 tf% nitrogén-metán-elegyet tartalmazó hidrogénezőgázzal az A, B és C jelzésű katalizátorokkal hidrogénezünk. A katalizátorok az alábbi összetétellel és kristályelrendeződési tulajdonságokkal rendelkeznek: 3
