167257. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsuk vulkanizátumok stabilizálására

20 167257 19 Ezeket a stabilizátorokat az IPFD öregedésgátlószert tartalmazó, egyébként azonos vulkanizátummal hasonlítjuk össze. A próbadarabokon a 4 mm-ről 8 mm-re történő, repedésnövekedésre vonatkozó összehasonlító vizsgálatokat nem öregített állapotban és 6 napon át 100 °C-on öregítve végezzük el. Az I. példa szerint, a repedésnövekedés eléréséhez szükséges hajlítások számát meghatározzuk és a viszonyszámokat kiszámítjuk. Az IN stabilizátorok hajlítási számát (hasadásnövekedés 4 mm-ről 8 mm-re) az IPFD stabilizátor hajlítási számához viszonyítva a következő táblázatban tüntetjük fel: O > o -S o 43 •-I se nem nem öregíö:

° öregífl"2 tett o fl CO tett o a to IN 70 3,7 1,8 IN 73 13,9 2,3, IN 71 3,6 2,1 IN 74 3,4 2,6 IN 72 1,9 2,9 IN 75 2,5 1,4 IN 83 1,3 1,2 IN 76 2,2 1,7 IN 93 1,9 1,9 IN 79 1,4 1,9 IN 94 1,8 2,3 IN 87 4,5 3,2 IN 95 2,9 8,2 IN 88 2,6 1,5 IN 96 3,7 2,3 IN 102 1,3 2,4 IN 114 4,3 3,4 IN 104 1,7 3,3 IN 118 1,6 0,8 IN 107 1,2 2,9 IN 119 1,8 4,2 IN 108 1,5 2,3 10 15 20 25 30 35 IN 121 1,6 2,7 IN 113 1,5 1,7 IN 127 1,3 1,9 IN 117 2,6 3,2 IN 134 1,6 1,5 IN 151 1,5 1,2 Az eddig leginkább alkalmazott p-feniléndiaminszármazékokkal szemben a találmány szerinti stabilizátorok kiváló hatása a táblázat adataiból egyértelműen kitűnik. VIII. példa A VII. példával azonos, találmány szerinti stabilizátorokat és összehasonlításként az IPFD öregedésgátlószert, az I. példában megadott kaucsukkeverékekbe bedolgozzuk, majd az ezekből 160 °C-on előállított vulkanizátumok próbadarabjait nem öregített állapotban (a), valamint 6 napon át 100°C-on történő öregítéssel (b) a II. példában megadott módon négy azonos méréssel vizsgáljuk. Az öregített próbatestek mérési értékeit (b) mint változást, a nem öregített próbatestek mérési értékeihez (a) viszonyítva adjuk meg. A táblázat utolsó oszlopában a Xenoteszt-berendezéssel megvilágított próbatestek színváltozását adjuk meg, mely próbatesteket az V. példa szerinti eljárással állítjuk elő és vizsgáljuk. Azonos körülmények közt a próbatestek IPFD által okozott sötétbarna elszíneződése igen erős. Sz. sz. kp/cm2 Q 200 kp/cm2 Sz. ny. % SH Elszíneződés Xenoteszt IN 70 a) 158 30 665 60 gyengén színeződik b)-9 + 140 — 44 + 10 IN 71 a) 153 33 610 62 gyengén színeződik b)-18 + 121 — 47 + 9 IN 72 a) 160 34 630 63 gyengén színeződik b)-11 + 124 — 41 + 7 IN 83 a) 178 42 575 61 nem színeződik b)-22 + 131 — 50 + 7 IN 93 a) 175 27 690 57 nem színeződik b)-13 + 144 — 40 + 8 IN 94 a) 184 27 690 54 nem színeződik b)-20 + 156 — 47 + 9 IN 95 a) 170 26 725 58 nem színeződik b)-14 + 108 — 34 + 5 IN 96 a) 161 34 635 60 nem színeződik b)-17 + 127 — 47 + 9 10