167247. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként ariléter-származékokat tartalmazó kártevőirtószerek

167247 15 16 előállításához a hatóanyagot a szilárd vivőanya­gokkal összekeverjük. Vivőanyagokként például kaolin, talkum, bolusz, lösz, kréta, mészkő, mészkő­zúzalék, attapulgit, dolomit, diatomaföld, kicsa­pott kovasav, alkáliföldfémszilikátok, nátrium- és káliumalumíniumszilikátok (földpát és csillám), kalcium- és magnéziumszulfát, magnéziumoxid, őrölt anyagok, műtrágyák, így ammóniumszulfát, ammóniumnitrát, ammóniumfoszfát, karbamid, őrölt növényi termékek, mint gabonaliszt, fakéreg­liszt, faliszt, dióhéjliszt, cellulózpor, növényi ki­vonatok maradékai, aktívszén és hasonló anyagok önmagukban vagy egymással keverve jönnek szá­mításba. Granulátumok nagyon egyszerű módon előállít­hatók, mégpedig úgy, hogy az (I) képletű ható­anyagokat valamely szerves oldószerben oldjuk és az ily módon kapott oldatot granulált ásványi anyag­ra, például attapulgitra, sziliciumdioxidra, grá­nikalciumra, bentonitra és hasonló anyagokra fel­visszük és utána a szerves oldószert ismét elpáro­logtatjuk. Polimergranulátumokat is készíthetünk oly módon, hogy az (I) képletű hatóanyagokat polime­rizálható vegyületekkel (karbamid-formaldehid; diciándiamid-formaldehid; melaminformaldehid és egyéb ilyen anyagok) összekeverjük, utána kímé­letes polimerizálást hajtunk végre, amely a ható­anyagokat nem érinti és még a folyamat alatt el­végezzük a granulálási. Előnyösebb azonban kész, porózus polimergranulátumokat (karbamid-for­maldehid, poliakrilnitril, poliészter és hasonló anyagok), amelyek meghatározott felülettel és ked­vező, előre meghatározható adszorpciós/deszorp­ciós aránnyal rendelkeznek, a hatóanyaggal, pél­dául oldatai alakjában (valamely alacsony forrás­pontú oldószerben) átitatni és utána az oldószert eltávolítani. Ilyen polimergranulátumok 300 g/li­ter—600 g/liter térfogatsúlyú mikrogranulátumok alakjában porozokészülekek segítségével is felvi­hetők. A porozást nagykiterjedésű haszonnövény­kultúráknál repülőgép segítségével is végezhetjük. Granulátumokat úgy is kaphatunk, hogy a vivő­adalékanyagokkal összekeverjük és ezt követően aprítjuk. Ezekhez a keverékekhez továbbá a hatóanyagot stabilizáló adalékok és/vagy nem-ionos, anionak­tív és kationaktív anyagok is keverhetők, amelyek például a hatóanyagoknak a növényeken vagy a növényrészeken való tapadását javítják (tapadás­fokozó- ós ragasztószerek), valamint diszpergál­hatóságot (diszpergálószerek) és/vagy jobb ned­vesíthetőséget (nedvesítőszerek) biztosítanak. Erre a célra például a következő anyagok jönnek számításba: olaj-mész-keverékek, cellulóz-szárma­zékok (metilcellulóz, karboximetilcellulóz), hidroxi­etilénglikoléterei olyan mono- és dialkilfeno­loknak, amelyek molekulánként 5—15 etilénoxid­dal és az alkilgyökben 8—-9 szénatommal rendel­keznek, továbbá a ligninszulfonsav, ennek alkáli­fém- ós alkáliföldfémsói, polietilénglikoléterek (car­bowax), olyan zsíralkoholpoliglikoléterek, amelyek molekulánként 5—20 etilénoxid-gyököt és a zsír­alkohol-részben 8—18 szénatomot tartalmaznak, valamint etilénoxid, propilénoxid, polivinilpirroli­donok, polivinilalkoholok kondenzációs termékei, karbamid-formaldehid kondenzációs termékek, va­lamint latexanyagok. Vízben diszpergálható hatóanyagkoncentrátu-5 mok, azaz permetezőporok (wettable powder), pasz­ták és emuigálható koncentrátumok olyan szerek, amelyek vízzel minden kívánt koncentrációra hí­gíthatok. Ezek a szerek hatóanyagból, vivőanya­gokból, adott esetben a hatóanyagot stabilizáló 10 adalékokból, felületaktív anyagokból, habzás-gátló anyagokból és adott esetben oldószerekből állnak. A permetezőporokat (wettable powder) és a pasz­tákat úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagokat disz­pergálószerekkel és poralakú vivőanyagokkal alkal-15 mas berendezésekben a homogenitás eléréséig össze­keverjük és összeőröljük. Vivőanyagokként például a szilárd készítményekre előzőleg megadott anya­gok jönnek számításba. Bizonyos esetekben előnyös, ha különböző vivőanyagok keverékeit alkalmazzuk. 20 Diszpergálószerekként például a következő anya­gok használhatók: szulfunált naftalinnak és szul­fonált naftalin-származékoknak formaldehiddel al­kotott kondenzációs termékei; naftalin, illetve naf­talinszulfonsavak fenollal és formaldehiddel alko-25 tott kondenzációs termékei, valamint a ligninszul­fonsav alkálifém-, ammónium- és alkáliföldfémsói, továbbá alkilarilszulfonátok, a dibutilnaftalinszul­fonsav alkálifém- és alkáliföldfémsói, zsíralkohol­szulfátok, így a szulfatált hexadekanolok, hepta-30 dekanolok, oktadekanolok sói, továbbá a szulfatált zsíralkoholglikoléter sói, az oleilmetiltaurid nát­riumsója, ditercier acetilénglikolok, dialkil-dilau­rilammóniumklorid, valamint zsírsavas alkálifém-és alkáliföldfémsók. 35 Habzásgátló szerekként például a szilikonola­jok jönnek számításba. A hatóanyagokat az előzőekben felsorolt adalé­kokkal oly módon keverjük, őröljük, szitáljuk és paszírozzuk, hogy a permetezőporoknál a szilárd 40 részek 0,02—0,04 mm-t, a pasztáknál pedig 0,03 mm-t ne lépjék túl. Emulgálható koncentrá­tumok és paszták előállításához előzőekben meg­adott diszpergálószereket, szerves oldószereket és vizet használunk. Oldószerekként például a követ-45 kező anyagok jönnek számításba: alkoholok, ben­zol, xilolok, dimetilszulfoxid és a 120—350 °C hőmérséklettartományban forró ásványolaj párla­tok. Az oldószereknek gyakorlatilag szagtalanok­nak és a hatóanyaggal szemben közömböseknek 50 kell lenniök. A találmány szerinti szerek továbbá oldatok alakjában is alkalmazhatók. Erre a célra az (I) ál­talános képletű hatóanyagokat alkalmas szerves 55 oldószerekben, oldószerkeverékekben vagy vízben oldjuk. Szerves oldószerekként alifás és aromás szénhidrogének, ezek klórozott származékai, alkil­naftalinok, ásványolajok önmagukban vagy egyéb oldószerekkel keverve jönnek számításba. 60 Az előzőekben leírt szerekben a hatóanyagtarta­lom 0,1% és 95% között mozog, emellett azonban repülőgéppel vagy más alkalmas szórókészülékkel szórva 99,5%-os koncentrációkig terjedő szerek, sőt a tiszta hatóanyagok önmagukban is alkalmaz-65 hatók. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom