167226. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,6-8-triklór-9- (tetra-O-acetil-béta-D-glükopiranozil)- 9H-purin előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. III. 22. (BI-435) Közzététel napja 1975. IV. 28. Megjelent: 1976. VIII. 31. lÁ'D^A Nemzetközi osztályozás: C 07 d 51/54 Feltalálók: dr. Bognár Rezső vegyészmérnök* egyetemi tanár 7% Debrecen, dr. Kellner Béla orvos, egyetemi tanár 11% Budapest, dr. Németh László orvos, 11 % Budapest dr. Sellei Camillo orvos, 11% Budapest, dr. Farkas István oki. vegyész 14% Debrecen, dr. Farkas Istvánná oki. vegyész, 7% Debrecen, Maglóczki Lászlóné oki. vegyész, 5% Debrecen, dr. Nyíri László biokémikus, 17% Debrecen,dr. Bálint János oki. vegyész, 17% Debrecen Tulajdonos: Biogal Gyógyszergyár, Debrecen Eljárás 2,6,8-trikIór-9-(tetra-0-acetil-béta-D-glükopiranozil)-9H-purin előállítására 1 A találmány tárgya, új eljárás 2,6,8-triklór-9--(tetra-0-acetil-béta-D-glükopiranozil)-9H-purin előállítására. Mint ismeretes a 2,6,8-triklór-9-(tetra-0-acetil-béta-D-glükopiranozil)-9H-purint először a purin nukleozidok szintézisében leggyakrabban követett eljárással állították elő, a 2,6,8-triklór-purin-ezüst sójának alfa-aceton-bróm-D-glükózzal xilolos oldatban való reakciójával [Ber., 47, 210(1914)]. E módszerrel való előállítás hátránya, hogy nehézkes a triklór-purin nehézfémsójának előállítása, s ugyanakkor a felhasznált acil-halogén-cukor bomlékony és csak bonyolult, többlépéses szintézissel hozzáférhető. További nehézséget jelent a nehézfém szennyezés eltávolítása is. Az előállítást később a 18 318('65) számú japán szabadalmi leírás szerint nitro-metános oldatban végezték, majd úgy módosították, hogy a 2,6,8--triklór-purint ezüst-oxid [23,183/65] számú japán szabadalmi leírás / vagy higany(II)-cianid (J. Org. Chem., 30, 149, (1965)] jelenlétében reagáltatták alfa-aceto-bróm-D-glükózzal. így a triklór-purin-ezüst sójának elkészítése elkerülhető volt, azonban az acil-halogén-cukor továbbra sem nélkülözhető. A találmány célja a 2,6,8-triklór-9-(tetra-0--acetil-béta-D-glükopiranozil) -9H-purin előállítására szolgáló olyan eljárás kidolgozása, mely a jó minőségű anyag előállítását egy lépésben, az eddig ismert eljárásoknál jobb kitermeléssel valósítja meg. Ismeretes, hogy a purin-nukleozidok szintézisére 2 kidolgozták az ömlesztéses eljárást [J. Chem. hoc. Japán, 81, 1440 (I960)], amely szerint a megfelelő cukoracetátokat purin-származékokkal ömlesztik össze vákuumban 130—150 °C-on savas katalizátor 5 jelenlétében. Ez az általánosan használható módszer széles körű alkalmazást nyert, mivel a kiindulási cukoracetátok igen könnyen hozzáférhetők. A halogén purinok esetében az ömlesztéses mód-10 szer különösen előnyös: jó termeléssel képződnek az előállítani kívánt 9-nukleozidok-béta-anomerjei. A 6-klór- és 2,6-diklór-purin különböző cukrokkal készült nukleozidjait állították elő ezen eljárás segítségével [J. Am. Chem. Soc, 86, 1251, (1964); 15 22 893('63) és a 17 596('65) számú japán szabadalmi leírások]. Az alkalmazott katalizátorokat széleskörűen variálták és megállapították, hogy ha purinváz elektronszívó szubsztituenseket tartalmaz (pl. halogé-20 neket), úgy nincsen szükség elektrofll katalizátorokra [Bull. Chem. Soc. Japan, 40, 1007 (1967)]. A vegyület előállítására az Agr. Biol. Chem. (Tokio), 27, 864 (1963) leírása szerint alkalmazták az összeömlesztéses eljárást, amikor is a triklór-25 purint a nehezen hozzáférhető 1-0-triklór-acetil-2,3,4,6-tetra-O-acetil-béta-D-glüköpiranózzal reagáltatták elektrofll katalizátor jelenlétében. A kapott terméket 21,6%-os kitermeléssel kapták, az irodalminál alacsonyabb olvadásponttal. 30 A 2,6,8-triklór-9-(tetra-0-acetil-béta-D-glüpira-167226