167224. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bízben oldhatatlan penicillin-aciláz enzimkészítmény előállítására

3 167224 4 nélkül felhasználni, annál előnyösebb. A diamin jelenlétében előállított enzimkészítmény — ellen­tétben az ismert megoldással előállított készít­ménnyel — az ismételt felhasználás során nem veszít hatásosságából, hatásossága az ötödik vagy tizedik felhasználás során még növekedést is mutat. Táblázat Dezacilezés diamin nélkül Dezacilezés diamín jelenlétében Dezacilezés száma Dezacilezés száma 1 5 6 1 « 5 "•'• 10 A kapott dezacílezett termék mennyisége mg/ml-ben; Zárójelben a %-os hozam 1/2 óra után 1,0 óra után 1,5 óra után 2,0 óra után 11.1 (33%)zl 10,2 (30%) 6,8 (20%) 14.2 (42%) 12,8 (38%) 7,4 (22%) 17,8 (52»/0 ) 15,0 (44%) 9,8 (29%) 21,2(62%) 17,5(52%) 11,4(33%) 9,9 (29%) 10,2 (30%) 11,2 (33%) 13,6 (40%) 13,8 (41%) 15,2 {45%) 16,9 (50%) 17,2 (51%) 19,7 (58%) 19,6 (58%) 22,1 (65%) 22,4 (66%) A táblázatban szereplő %-os hozamokat a 6%-os penicillin oldatból nyerhető 34 mg ml-os 6-amino-penicillánsav elmé­leti értékre vonatkoztatjuk. Az eredményekből kitűnik, hogy diamin jelenlétében az eljárás kedvezőbb eredménnyel megy végbe. Azt találtuk, hogy a feladatot oly módon lehet megoldani, hogy a penicillán-acilázt egy vízben oldhatatlan adszorbens anyaggal hozzuk kapcso­latba, és ezt vízoldható dialdehiddel és alifás dia­minnal kezeljük. Az alifás diamint alkalmazva lé­nyegesen kedvezőbb eredményeket kapunk az is­mert eljárásokhoz képest, amelyeknél a vízoldható enzimkészítmény előállításához diamin vegyületet nem alkalmaznak. A találmány szerint eljárással előállított enzimkészítmény kedvező stabilitással rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy az anyagot ismételten felhasználjuk 6-amino-penicillánsav elő­állítására. A találmány szerinti eljárással előállí­tott enzimet több alkalommal lehet felhasználni, mint azokat a készítményeket, amelyek előállí­tásához diamin vegyületet nem alkalmaztak. A találmány szerinti eljárással vízoldhatatlan enzimkészítményt állítunk elő, amelyben a peni­cillin-aciléz enzimet vízoldható díaldehíd és alifás diamin segítségével egy vízoldhatatlan adszorbens anyaggal kapcsoljuk össze. Az aciláz enzimet célszerűen Escherichia coli baktériumok segítségével állítjuk elő. Abban az esetben, ha a fenoximetilpenicillin felhasítását kívánjuk elvégezni, az eljáráshoz gombákat vagy sugárgombákat alkalmazunk. Vízoldható dialdehidként célszerűen glioxált vagy glutáraldehidet alkalmazunk. Megfelelő adszorbens anyagként használhatunk cellulóz port, vagy valamely cellulóz származékot, ioncserélő gyantákat, szilikagélt vagy más polimer anyagot. Célszerűen alkalmazhatunk térhálós poli­akrilát vagy polimetakrilát gyantákat, különösen makrotérhálós formában, azaz olyan anyagot, ahol a felület és súly aránya nagy. Vízoldhatatlan adszorbens anyagként célszerűen finoman porított polimeranyagot alkalmazunk, ily módon az enzim adszorpciójához nagy felületet biztosítunk. Az enzim adszorpciójához rendelke­zésre álló felület növekszik, amennyiben az ad­szorbens részecske mérete csökken. A térhálós poli-25 30 35 40 45 50 55 60 65 metakrilátok esetében a gyantarészecskék célsze­rűen 0,6 mm átlag átmérőt mutatnak (ebben az esetben a gyanta felülete 450 m2 /g). A részecske­méret csökkenésével arányosan növekszik a dial­dehid és a diamin reakciója, valamint az enzim­készítmény specifikus aktivitása. Alifás diaminként 2—10 szénatomos egyenes láncú oc-ro-alifás diamint, célszerűen 1,3-diamino­propánt, vagy 1,6-diaminoheptánt alkalmazunk. A találmány szerinti eljárás szerint a vízoldha­tatlan enzimkészítményt oly módon állítjuk elő, hogy a vízoldhatatlan adszorbens anyagot vizes oldatban penicillin-acilázzal, vízoldható dialdehid­del és alifás diaminnal hozzuk össze. Az enzimkészítményt célszerűen 5 9 pH értéken állítjuk elő. A találmány szerinti enzimkészítmény előállítá­sánál az optimális tulajdonságú készítmény elő­állítása szempontjából lényeges, hogy a négy kom­ponenst milyen sorrendben alkalmazzuk. Az egyik célszerű megoldás szerint a térhálós poliakrilát vagy polimetakrilát gyantát egy diamin jelenlétében elő­ször a penicillinaciláz-enzimmel hozzuk össze, majd azt követően reagáltatjuk glioxállal vagy glutáral­dehiddel. Másik megoldás szerint a térhálós poli­akrilát vagy polimetakrilát gyantát először egy diaminnal és a glioxállal vagy glutáraldehiddel hozzuk össze, majd ezt követően kezeljük a pe­nicillin-acilázzal. Fentiek szerint eljárva az enzi­met 1 g adszorbens anyagra számítva 0,1—5,0, cél­szerűen 0,2—2,0 mmól diamin és 0,25—10,0, cél­szerűen 2,5—5,0 mmól dialdehid jelenlétében ad­szorbeáltatjuk. Annak biztosítása érdekében, hogy a reakció után az aldehid vegyület fölöslege ne reagálhasson, az enzim-gyanta rendszert nátriummetabiszulfit-, alifás diamin-, karbamid- vagy glicin-oldattal mossuk. A fenti körülmények mellett az előállított készít­mény elég stabil ahhoz, hogy 25 egymást követő alkalommal penicillin bontást végezzünk vele 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom