167220. lajstromszámú szabadalom • Szagtalanító készítmény
167220 A tápoldat alkotórészeinek koncentrációját tág határokon belül változtatjuk. Az (I) képletű inhibitor előállítására előnyösen az alábbi összetételű tápoldatot használjuk: 2% maleinsav, 1% glükóz, 0,5% kazeinhidrolizatum, 1% élesztőkivonat, 0,4% CaCo3. Az oldatot 121 °C-on 1 órán keresztül sterilizáljuk. A szokásos módon gőzzel sterilizált tápoldatot 0,3—10%, előnyösen 1—5% mennyiségű előtenyészettel beoltjuk, majd intenzív levegőztetés mellett 20—40°C-on, előnyösen 25—30°C-on addig inkubáljuk, míg az inhibitortartalom a maximumát eléri. Az inkubálás előnyösen 2—5 napig tart. A micéliumot centrifugálással vagy szűréssel elválasztjuk a tenyészetfolyadékból. A nyers inhibitort (crude inhibitor) különböző módon különíthetjük el a szűrletből: a) A szűrletet csökkentett nyomáson (10—50 Hgmm) 20—100°C-os, előnyösen 40—80°C-os fürdőhőmérsékleten a kiindulási térfogatának 1/5— —1/10 részére betöményítjük. A betöményített extraktumot szűrjük vagy centrifugáljuk, a tiszta szűrletet liofilizáljuk. b) A tenyészetléből (vagy az a) pont szerint betöményített tenyészetléből) az inaktív kísérőanyagokat valamilyen vízzel elegyedő szerves oldószer, így alkoholok vagy ketonok, előnyösen 60—80%-os metanol, etanol vagy aceton hozzáadásával kicsapjuk. A csapadékot centrifugálással vagy szűréssel eltávolítjuk, és a szűrletet vagy vákuumban betöményítjük, vagy liofilizáljuk. c) A tenyészetléből (vagy az a) pont szerint betöményített tenyészetléből) az inaktív kísérőanyagokat például ammóniumszulfáttal vagy konyhasóval kisózzuk. A csapadékot centrifugálással, vagy szűréssel eltávolítjuk, és a szűrletet sótalanítjuk, majd liofilizáljuk. d) A tenyészetfolyadékból (vagy az a) pont szerint betöményített tenyészetfolyadékból) az inhibitort n-butanollal végzett kirázással extraháljuk. A butanolos extraktumot vákuumban betöményítjük, utána liofilizáljuk. e) A tenyészetléből (vagy az a) pont szerint betöményített tenyészetléből) az inaktív kísérőanyagokat ioncserélő gyanták, előnyösen az enyhén bázikus Amberlite 45 OH- formájú ioncserélő segítségével adszorpció útján távolítjuk el. Az eluátumot vákuumban betöményítjük, majd liofilizáljuk. f) Az adott esetben az a) pont szerint betöményített tenyészetlét adszorbensekkel, előnyösen aktívszénnel és/vagy makroporózus polisztirolgyantával kezeljük. Az inhibitor gyakorlatilag teljes mennyiségben adszorbeálódik. Az adszorbeált inhibitort vízben oldható szerves oldószerekkel, így például metanollal, etanoUal, izopropanollal, acetonnal, de előnyösen 80%-os etanoUal savas vagy semleges pH tartományban, előnyösen pH 2 mellett 30—80 °C-on, előnyösen 60°C-on kimossuk. A deszorbeált inhibitort tartalmazó oldatot vákuumban betöményítjük, majd liofilizáljuk. Az (I) képletű inhibitor a fenti módszerek során szilárd nyerstermékként nyerhető ki. A nyers inhibitort önmagában ismert módon, például ioncserekromatográfiával, adszorpciós kromatográfiával, és/vagy elektroforézissel finomtisztításnak vethetjük alá. Ha termelő törzsként a Streptomyces michiganensis törzset alkalmazzuk, kisebb mennyiségben 5 egyéb, az (I) képletű inhibitorhoz hasonló szerkezetű inhibitorokat nyerhetünk ki, amelyek szintén dezodoráló tulajdonságokkal bírnak. Az (I) képletű hatóanyag az emberre erős dezodo-10 ráló hatást fejt ki, emellett fiziológiai tulajdonságai kitűnőek, még érzékeny bőrű személyek esetén sem okoz mellóktüneteket. Az (I) képletű inhibitort tisztítás után dezodoráló készítménnyé kikészíthetjük. Különösen előnyös 15 módon azonban a mikrobiológiai eljárás soránkapott, még kísérőanyagokat tartalmazó nyers inhibitort (crude inhibitor) kikészítjük, mert a kísérőanyagok nem zavarnak. így az igen költséges finomtisztítás feleslegessé válik. 20 A találmány tárgyát képező dezodoráló készítmények az (I) képletű hatóanyagot tisztított vagy nyers alakjában tartalmazzák, segédanyagokkal, így nemtoxikus, közömbös ós a bőrt nem ingerlő szilárd, félszilárd és folyékony hígítószerekkel, oldó-25 szerekkel, töltőanyagokkal, kozmetikai hatóanyagokkal, tartósító és/vagy illatosító szerekkel, spray alakú kikészítés esetén még hajtógázokkal együtt. A tisztított vagy a mikrobiológiai eljárás után kapott és nem tisztított nyers inhibitort tartalmazó 30 készítmények lehetnek oldatok, emulziók, krémek, gélek, szappanok, púderek, spray-készítmények vagy rudacskák. Az (I) képletű inhibitort minden, a dezodoránsok területén ismert kikészítési módon (lásd: Römpp H., Chemie-Lexikon, 6. kiadás, I, 35 1402—1403. rovatot) kiszerelhetjük. A krémek, paszták és gélek a hatóanyagon kívül például még a szokásos segédanyagokat, így állati és növényi eredetű zsírokat, viaszokat, paraffinokat, keményítőt, tragantot, cellulóz-származékokat, polietilón-40 glikolokat, szilikonokat, bentonitot, kovasavat, talkumot, cinkoxidot vagy a felsorolt anyagok keverékét tartalmazhatják. A púder vagy spray kiszerelési formák esetén a készítmények a hatóanyagon kívül még tejcukrot, 45 talkumot, kovasavat, alumíniumhidroxidot, kalciumszilikátot, poliamidporokat vagy a felsorolt anyagok keverékét tartalmazhatják. A spray készítmények ezeken kívül még valamilyen szokásos hajtógázt, például klórfluorszénhidrogéneket tar-50 talmaznak. Az oldat- vagy emulziószerű készítmények a hatóanyagon kívül még oldószereket, az oldódást segítő anyagokat, emulgeátorokat tartalmazhatnak, 55 így például vizet, etilalkoholt, izopropilalkoholt, etilkarbonátot, etilacetátot, benzilalkoholt, benzilbenzoátot, propilénglikolt, 1,3-butilénglikolt, dimetilformamidot, továbbá olajokat, főleg gyapotmagolajat, földimogyoróolajat, kukoricacsíraola-60 jat, olívaolajat, ricinusolajat, szezámolajat, valamint glicerint, glicerinformált, tetrahidrofurfurilalkoholt, polietilénglikolokat, a szorbitán zsírsavésztereit vagy a felsorolt anyagok keverékeit. Ha az oldatokat vagy emulziókat spray készítmény-65 ként szereljük ki, hajtóanyagként a szokásos hajtó-2