167215. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-szulfenilzett karbamid-oximok előállítására és e.vegyületeket hatóanyagként tartalmazó fungicid és baktericid szerek

3 továbbá előnyösen fluor- vagy klóratommal, nitro-, metil-, trifluormetil- vagy metoxiesoporttal szubsz­tituált fenilcsoportot jelent, n jelentése előnyösen 1,22 vagy 3. A (II) általános képletű vegyületek ismertek (lásd 1 297 095 számú NSZK-beli közzé­tételi iratot). Az idézett irodalomban leírt vegyüle­teken kívül előnyösen még az alábbi vegyületeket alkalmazhatjuk: N-(trifluormetiltio)-N-metil­-karbamidsav-fluorid (Fp760: 100—103 C°), N­-(difluorklórmetiltio)-N-metil-karbamidsav­-fluorid (Fp70 : 68—73 C°), N-(triklórmetiltio)-N­-fenil-karbamidsav-fluorid (OP: 59—62 C°), N­-(fluordiklórmetiltio)-N-(2-klórfenil)-karbamidsav­-fluorid (Fp15 : 152—158 C°). A felsorolt vegyülete­ket az irodalomból ismert módon állítjuk elő. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható oximokat a (III) általános képlet határozza meg. E képletben R' ós R" előnyösen legfeljebb 20 szén­atomos alkilcsoport, amely előnyösen legfeljebb 5 szénatomos alkoxikarbonilcsoporttal szubsztituál­va is lehet. R' és R" továbbá ciklohexilcsoportot vagy adott esetben előnyösen fluor- vagy klór­atommal, ciáno-, nitro-, metil-, trifiuormetil­és/vagy metoxiesoporttal szubsztituált fenilcso­portot jelent. További előnyös jelentése klóratom, ciánocsoport vagy összesen legfeljebb 7 szénatomot tartalmazó alkoxikarbonilcsoport, azonkívül amido­karbonilcsoport. R' és R" előnyösen az őket össze­kötő szénatommal együtt ciklopentilidón-, ciklo­hexilidén- vagy norbonilidéncsoportot alkothat; a csoportok előnyösen metil-csoporttal vagy ciklo­hexilcsoporttal szubsztituálva is lehetnek. Az al­kalmazható (III) általános képletű oximok pél­dául az alábbiakban felsorolt, karbonilcsoportot tartalmazó vegyületek oximjai lehetnek: aceton, dietilketon, izopropilmetilketon, pinakolin, dipro­pilketon, klóraceton, metilvinilketon, mezitiloxid, 1,1-dimetoxiaceton, cianecetsav, malodinitril, ace­tecetészter, acetecetsavamid, malonsavészter,ace­tondikarbonsavészter, ciklopentanon, ciklohexanon, kámfor, acetofenon, 4-klór-acetonfenon, 3-nitro-a­cetofenon, benzál-aceton, benzofenon, 4-klór-ben­zofenon, metil-(4-metoxifenil)-keton, oximino-terc­butil-acetonitril, oximino-fenil-acetonitril, oximino­(2-klórfenil)-acetonitril. Az oximokat a szokásos módon állíthatjuk elő. A találmány szerinti eljárásban hígítószerként bármely közömbös szerves oldószert alkalmazha­tunk. Ide elsősorban éterek, így dietiléter, tetra­hidrofurán és dioxán, szénhidrogének, így benzol, valamint klórozott szénhidrogének, így kloroform és klórbenzol tartoznak. A reakció során keletkező hidrogónfmorid meg­kötésére valamely tercier amin-bázist, így trietil­amint, vagy valamilyen szervetlen bázist, például alkálifémhidroxidot vagy alkálifémkarbonátot ada­golunk a reakcióelegyhez. Úgy is eljárhatunk, hogy az oxim alkálifém-vegyületét közvetlenül reagál­tatjuk vizes fázisban. A reakcióhőmérsékletet széles határokon belül változtathatjuk. Általában 0 és 100 C° közötti, előnyösen 20 és 40 C° közötti hőmérsékleten végez­zük a reagált atást. A találmány szerinti eljárás foganatosításánál általában moláris mennyiségeket reagáltatunk. 4 Egyes esetekben azonban előnyösnek bizonyult, ha az oxim-komponenst csekély, mintegy 20 súly%-os feleslegben alkalmazzuk. A reakcióelegyet ismert módon dolgozzuk fel. 5 A reakciótermókek vagy sárga, illetve barna színű olajok, vagy színtelen kristályos anyagok. A találmány szerinti hatóanyagok erős fungicid ós baktericid hatással rendelkeznek. A gombák és baktériumok pusztításáthoz szükséges koncentrá­ló cióban a hatóanyagok a haszonnövényekre káros hatást nem fejtenek ki. A találmány szerinti vegyü­letek melegvérűekre gyakorolt toxikus hatása cse­kély. Ezért gombák és baktériumok pusztítására alkalmazhatók. A növényvédelemben fungitoxikus 15 szereket például az archimycetek, phytomycetek, Aseomyeetek, Basidiomycetek és fungi imperfecti pusztítására alkalmaznak. A találmány szerinti vegyületek hatássprektuma széles, ós alkalmazhatók élősdi gombák, a föld fe-20 let ti növényrészeket és föld alatti növényrésze­ket károsító gombák, valamint a magon keresztül fertőző gombák pusztítására. A találmány szerinti hatóanyagok a rizsnövény károsodásai ellen is eredményesen alkalmazhatók. 25 Kiváló hatást fejtenek ki a Piricularia oryzae-val és Pellicularia sasakii-val szemben és egyidejűleg mindkét kórokozó pusztítására felhasználhatók. A találmány szerinti vegyületek jó hatást mutat­nak a kultúrnövényeket károsító egyéb gombák, 30 például Cochliobolus myiabeanus, Mycosphaerella musicola, Cercospora personata, Botrytis cinerea, Alternaria-fajták, Verticillium alboatrum, Phia­lophora cinerescens és Fusarium-fajták, valamint a Xanthomonas oryzae baktérium ellen. 35 A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emul­ziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, pél­dául oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanya-40 gokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott eset­ben felületaktív szereket, tehát emulgálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző sze-45 reket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyag­ként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd­oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként pél­dául aromás vegyületeket, így xilolt, toluolt, ben­zolt, továbbá alkilnaftalineket, klórozott aromás Sf> vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidrogéne­ket, így klórbenzolt, klóretilént vagy metilénklori­dot, alifás szénhidrogéneket, így ciklohexánt vagy paraffinokat, így kőolaj frakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezeknek éte-55 reit és észtereit, ketonokat, így acetont, me­tiletilketont, metilizobutilketont vagy ciklohe­xanont, erősen poláris oldószereket, így dimetil­formamidot, dimetilszulfoxidot ós vizet hasz­nálhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű vivő- vagy 60 hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, ame­lyek normális hőmérsékleten és légköri nyomáson gázhalmazállapotúak, így aeroszól-hajtógázok, pél­dául halogénszénhidrogének, így freon; szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így 65 kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, Attapul-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom