167207. lajstromszámú szabadalom • Fékszerkezet, elsősorban gépjárművekhez
167207 irányú hosszmérete csökkenthető, és az ábrázoltnál még kedvezőbben is kialakítható. A fékdob forgási értelmének megváltozásakor (például hátramenetben) a fékkengyel is ellenkező értelemben fordul el csapja körül a súrlódóerő hatására, és ezáltal a normális üzemállapotban egymásnak támaszkodó evolvens-felületek most egymástól eltávolodnak. Ugyanakkor a fékkengyel és a 71 (most lefutóvá vált) fékpofa között csuklósan kitámasztott 81 automatikus állítószerkezet — minthogy összenyomó erőre merevvé válik — ,,b" karon a —(Pjd/2) nyomatékból eredő erőt közvetíti a 71 fékpofára, mely ,,h" hézag eltűnését eredményező elmozdulás után a fékdobon megtámaszkodik, és fékező súrlódást gerjeszt, mely súrlódóerő a tárcsafék változatlan nagyságú súrlódásához hozzáadódva, elegendő fékhatást biztosít a jármű lejtőn hátrafelé történő rögzítésére, illetve hátrameneti sebességben az előírt fékúton belüli megállítására. A tárcsafék és a hozzásúrlódó betétek utánállításáról a 88 automatikus állítószerkezet gondoskodik, és a féktárcsa axiálisan meg nem támasztott volta lehetőséget ad arra, hogy mindkét oldali|kopások utánállítására egyetlen szerkezet szolgálhasson. A kialakítási változat előnye, hogy lehetőséget biztosít légnyomásos működtetés és rugóerő-tárolós második működtetés alkalmazására, nemcssak a találmány szerinti kombinált fékezés hatásbeli előnyeinek kiaknázására, hanem egyúttal maguknak a működtető berendezéseknek méretbeli csökkentésére, elhelyezési lehetőségének nagyfokú javítására abból eredően, hogy a találmány lényegét képező elrendezés mind a kombináció, mind a megosztás miatt kis működtető erő szükségességére vezet. A kiviteli változat egyéb előnyei azonosak az 1. és 2. ábrák szerinti változatéival. Szabadalmi igénypontok 1. Fékszerkezet, elsősorban gépjárművekhez, melynek a kerékaggyal menesztő kapcsolatban álló fókdobja és féktárcsája, a nem forgó tengelyhez (tengelycsonkhoz, hídtesthez) rögzített csapjai körül elfordítható fékpofái, valamint az utóbbiakba illesztett és — a féktárcsára vonatkoztatva — tangenciális irányban erőt átadó módon megtámasztott féktuskói, továbbá ezekre a forgástengely irányában erőt kifejtő működtető szerkezeti részei vannak, azzal jellemezve, hogy a féktuskók és a fékpofák között az utóbbiakat csapjuk körül a fékdob belső palástja felé elforgató értelmű erőt továbbító — közvetlen vagy a fékkengyel útján közvetett — támasztó kényszer van. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet azzal jellemezve, hogy a fékpofák talpa és szélessége által meghatározott hengeres térben elhelyezett féktárcsa fékkengyele közvetlenül a fékpofák talpából és célszerűen kialakított gerinceiből van kialakítva, avagy — külön alkatrészként — a fékpofához mereven hozzá van erősítve, annak csapjától olyan távolságra és helyzetben, hogy a féktárcsáról a fékkengyelre a féktuskók útján átszármaztatott tangenciális irányú súrlódó erő a fékpofákat csapjuk 10 körül a fékdob belső palástjához közelítő értelemben fordítsa el. 3. Az 1—2. igénypont szerinti szerkezet azzal 5 jellemezve, hogy a fékpofák csapjuk körül azonos értelemben elfordulva a fékdob belső palástfelületét közelítik és hogy a fékpofák csapjára egyszersmind egy féktuskókat hordozó fékkengyel is fel van fűzve elfordítható módon, melynek a másik fékpofa 10 vége felé eső oldalfelülete, valamint a másik fékpofa vége, erő hatására alkalmasan egymásnak támasztható kialakítású, és hogy ez a támasztási hely a fékkengyel forgástengelyétől a fékdob forgástengelye irányába esik. 13 4. A 3. igénypont szerinti szerkezet azzal jellemezve, hogy a fékpofa-végeken, valamint a feléjük néző fékkengyeloldalakon kialakított támasztó felület olyan evolvensprofil, melynek alapkör közép-20 pontja a fékpofák, illetve a fékkengyelek csapjának tengelyvonalában van. 5. A 3. igénypont szerinti szerkezet azzal jellemezve, hogy a fékkengyelnek a saját forgástenge-25 lyétől a fókdob középvonala felé eső egy pontja és a vele azonos csapra ágyazott fékpofának egy alkalmasan megválasztott pontja egy önmagában ismert, húzásra utánaengedő, összetolásra hosszváltozás nélkül erőt továbbító automatikus állítószer-30 kezettel van összekötve olyan értelemben, hogy a fékkengyelnek a fékpofa irányába történő kimozdítása a fékpofát a fókdob belső palástja felé közelítve fordítsa el csapja körül. 35 6. Az 1—2. igénypont szerinti szerkezet azzal jellemezve, hogy a féktuskó hézaggal van a fékpofában tangenciálisan megtámasztva, és hogy a féktuskónak egy alkalmasan megválasztott pontja egy önmagában véve ismert, húzásra utánaengedő, össze-40 tolásra hosszváltozás nélkül erőt továbbító automatikus állítószerkezettel van a szomszédos fékpofával csuklósan összekötve olyan értelemben, hogy a féktuskónak ezen fékpofa felé történő elmozdulása a fékpofát csapja körül a fékdob aktív 45 felülete felé fordítsa el. 7. Az 1—2. igónypontszerinti szerkezet azzal jellemezve, hogy a féktuskókat a féktárcsához szorító, önmagában véve ismert működtető-szerkezet aktív 50 része a féktuskókhoz van megtámasztva, reaktív része viszont mereven van a fékpofához hozzáerősítve. 8. Az 1. és 3. igénypont szerinti szerkezet azzal 55 jellemezve, hogy a féktuskókat a féktárcsához szo,|g![rító, önmagában véve ismert szerkezet aktív része a féktuskókhoz van megtámasztva, reaktív része viszont mereven van a fékkengyelhez hozzáerősítve. 60 9. Az 1. és 3. igénypont szerinti szerkezet azzal jellemezve, hogy a fékkengyelben egy emelő kar van oldalirányban megvezetve, mely egy meghatározott helyén (egyik végén, illetve a két vége között) a fékkengyel célszerűen kialakított megtá-65 masztási felületével, egy másik meghatározott he-5