167191. lajstromszámú szabadalom • Eljárás parasolvex gyógyszeres hutaüvegek előállítására

3 167191 4 Ismert eljárás még az is, ahol a felületkezelő kéndioxid gázt közvetlenül adagolják az egyes üvegpalackokba - külön berendezés végzi a gáz adagolását és befúvását az üveg belső terébe, amelyet a gáz mérgező hatása miatt alkalmazott védőberendezés még bonyolultabbá tesz. A berendezés bonyolultsága az eljárás alkalmazásának elterjedését erősen korlátozza. Az ismert eljárások közös hátránya, hogy a már készrefúvott üvegtermék felületkezelésére új technológiai lépcső szükséges, ami egyrészt elkerülhetetlenül további selejtet okoz, másrészt pedig megvalósításához külön berendezést, védőberendezéssel együtt kell alkalmazni. A védőberendezés fokozottabb karbantartást is igényel. A találmány célja a felsorolt hátrányok megszüntetése olyan felületkezelő eljárás útján, amely a készrefúvásos üveggyártási technológiai folyamatot megszakítás nélkül valósítja meg. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy önmagában ismert üveggyártás technológiai folyamatát képező készrefúvási lépcsőben, készrefúváskor az üveg belső terébe 1200-700 C° hőmérsékleten halogén tartalmú, gáz állapotban levő szerves vegyületet, előnyösen difluor-diklórmetán összetételű Freon 12 gázt a készrefúvó levegővel együtt, vagy külön-külön fúvatjuk be, miközben az üveget 400-600 C°-ra hűtjük le. A találmány szerinti eljárást foganatosító berendezés egyik előnyös kiviteli alakja olyan, hogy a gép készrefúvó levegőrendszerébe a felületkezelő gázrendszer tartálya csővezetékkel van bekötve. Gáz és levegő együttáramlását biztosító kiviteli megoldásnál a készrefúvó levegőrendszerben a felületkezelő gázrendszer csővezetékének bekötési helye előtt visszacsapó szelep van elrendezve. A levegő nedvességének csökkentésére nedvességleválasztó szerv van a készrefúvó levegőrendszerben, célszerűen a visszacsapó szelep előtt elhelyezve. A következőkben a találmány szerinti eljárást annak egyik kiviteli alakjának rajzára való hivatkozással részletesen ismertetjük, ahol az 1. ábra az üveggyártó gépet készrefúvó levegőrendszerrel és felületkezelő gázrendszerrel együtt vázlatosan szemlélteti. A felületkezelő gázt tartalmazó 1 tartályhoz közvetlenül vagy reduktoron és mérőműszereken át 2 csővezeték csatlakozik. Együttesen a felületkezelő gázrendszert képezik. Az 1 tartályból a felületkezelő gázt a 2 csővezetéken át a készrefúvó 3 levegőrendszer vezetékébe vezetjük. A vezetékben áramló préslevegő szívó hatása elősegíti a gáz beáramlását. A gáz nyomásának változtatásával a préslevegőhöz kevert gáz mennyisége és a mindenkori optimális gázmennyiség beállítható. A 2 csővezetéknek a 13 levegőrendszer vezetékéhez való csatlakozási helye előtti szakaszban a préslevegő egyirányú áramlásának biztosítására a visszacsapó 4 szelep szolgál. A préslevegőt a 4 szelep előtt nedvességtartalmának csökkentése végett még a 6 nedvességleválasztó szerven át is vezetjük. A készrefúvó préslevegő a felületkezelő gázzal keveredik és a készrefúvó 3 levegőrendszer utolsó tagját képező készrefúvó fejeken át a gázt a levegővel együtt fúvatjuk be üvegalakítás közben az egyes 5 üvegek belső terébe. A kezelendő üvegfelület a mindenkori készrealakítási hőmérsékleten, például 600-1100 C° 5 közötti hőmérsékleten érintkezik a felületkezelő gázzal. Az érintkezéskor végbemenő reakció befejeződését az üveg felületére lerakódó só fehér hártyaként jelzi. Ezzel az üvegfelület kezelése még a készrefúvás technológiai folyamata alatt be is 10 fejeződik. A készreformált, kezelt felületű üveg további gyártási folyamata azonos a nem kezelt felületű üvegtermékkel. Az üvegfelületen lerakódott fehér hártyát képező sót felhasználás előtt mosással távolítjuk el, míg az üveg felületén képződött 15 rezisztens tulajdonságú réteg az üveg anyagához vegyileg kötötten visszamarad. Mindkét eljárás megvalósításához felületkezelésre alkalmazhatók mindazon szerves gázok, amelyek halogéneket tartalmaznak, nem mérgező hatásúak, 20 nem tűz- és robbanásveszélyesek. Ilyen vegyület például trifluor -trikloretán vegyületű Freon 113 gáz, vagy difluor-diklormetán vegyületű Freon 12 gáz. Gazdasági szempontból a Freon 12 gáz alkalmazása legcélszerűbb, mivel legkönnyebb a 25 beszerzése, mert egyéb ipari célokra mint kozmetikai ipar, hűtőgépek, hajtógáz, Spray-hoz stb. igen nagy mennyiségben használják. Mindkét Freon gáz nem mérgező,, nem robbanó és nem tűzveszélyes, az alkalmazott hőmérsékleten. A Freon 12 gáz 30 alkalmazása még azért is legalkalmasabb, mert a parciális nyomás a legkedvezőbb, 20C°-on 5,778 at, továbbá a beszerzési ára a legalacsonyabb. Az eljárás szerint 1 m2

belső üvegfelületre a 35 Freon 12 jelzésű gázból a nagyüzemi kísérletek alapján 0,0328 kg szükséges. Tekintettel arra, hogy a Freon 12 gáz felszabadulásakor a palack lehűl, gondoskodni kell a palack állandó hőmérsékleten való tartásáról. Ez esetben a gáz parciális nyomása 40 nem változik. A palackot vízfürdőbe helyezzük, amelynek hőmérsékletét 62 + —2 C°-on tartjuk. A vízfürdőt elektromosan fűtjük és automatikus hőmérséklet szabályozással látjuk el. A felületkezelésre használt Freon 12 gáz az 45 üveg készrealakítása közben 600—1100 C° közötti hőmérsékleten kerül érintkezésbe az üveg felületével. A 600 C° feletti hőmérséklet a Freon gáz intenzív bomlását idézi elő a vele érintkező üvegfelületen, amikor is a nasszcensz halogének 50 rendkívül nagy reakcióképességük révén az üvegben levő alkáliák ionjaival reakcióba lépnek. Az üvegtermék kifúvása az automata gépen áthaladó sűrített levegő segítségével 1100C° kezdődik. Az üveg hőmérséklete a készrefúvó levegő hatására, 55 valamint az üveggyártó forma hőelvezetése miatt lecsökken rövid idő alatt 600C°-ra, majd a készforma megnyitása után az üveg 400—500 C° közötti hőmérsékleten esik ki a lehordó szalagra. Végezetül feszültségmentesítő kemencén áthaladva 60 hűl le szobahőmérsékletre. Ismert jelenség, hogy az üveg anyagában levő alkáliák ionjai megfelelő körülmények között halogének hatására az üveg felületére vándorolnak és ugyanakkor a jelen levő halogén gázokkal vízben 65 oldható sókat képeznek, például nátriumkloridot 2