167168. lajstromszámú szabadalom • Berendezés versenypályákhoz, előnyösen verseny uszódákhoz, az eredmények időazonos kijelzésére és - célszerűen - regisztrálására
5 167168 6 negyedik logikai hálózat első kimenete, órajelbemeneteire a negyedik logikai hálózat második kimenete, — a puffertároló második mezejének információ bemeneteire az időadó kimenete, üzemmód bemeneteire a negyedik logikai hálózat harmadik kimenete, órajel bemeneteire a negyedik logikai hálózat negyedik kimenete csatlakozik, e) az első És-kapuk első bemeneteire — késleltető fokozaton át — az első logikai tiálózat kimenete, második bemeneteire a második logikai hálózat első kimenete, az egyirányú számláló reset-bemenetére a preset-reset egység harmadik kimenete, a preset-reset egység első bemenetére az első És-kapuk összefogott kimenete, második bemenetére az órajeladó kimenete, harmadik bemenetére a startjeladó egyik kimenete csatlakozik, negyedik és ötödik bemenete pedig működtető szerv, pl. nyomógomb. A kijelző eszközök a puffertárolók mindenkori állapotát mutatják. A pályánkénti puffertároló első mezeje tárolja — a verseny kezdetétől az utolsó előtti beütésig a versenyző által még meg nem tett hosszak számát, — az utolsó előtti beütés után 00 jelzést, — az utolsó beütés után a versenyző által végeredményben elért helyezést. A reverzibilis számlálóba start előtt az összesen megteendő hosszak számát írják be (preset-jel), s minden érvényes beütés után abból egy egység levonódik, s az utolsó előtti beütésig a számláló pillanatnyi állapota íródik át a puffertároló első mezejébe. A sorrendszámláló az utolsó beütés hatására aktivizálódik, s az utolsó beütésjel késleltetve is megérkezik a megfelelő csatorna bemenetre és a sorrendszámláló csatornánkénti — a beérkezés sorrendjét adó - kimenőjelei íródnak át az utolsó beütés után a puffertároló első mezejébe. A pályánkénti puffertároló második mezeje tárolja a mindenkori legutolsó beütés pillanatában mért (rész-, illetve végleges) időt. Ezt az ismert módon kialakított időadó szolgáltatja. A rendszer helyes működésének előfeltétele a fokozatok egymáshoz viszonyítva helyesen időzített működése, ezt biztosítják a logikai hálózatok, melyek funkcióját áttekintően az 1. ábra kapcsán magyarázzuk, míg egyes hálózatok részletes kialakításának példaképpeni kiviteleit további ábrák mutatják. Az 1. ábra a fentiekben leírt általános megoldás tömbvázlatát mutatja. Áttekinthetőség kedvéért mellőztük a huzalozás hiánytalan ábrázolását, helyette a kimeneteket pontokkal jelöltük és sorszámoztuk, egyes bemeneteknél pedig nyíl mellett jeleztük, hogy az milyen kimenethez van kötve. Az ábra baloldalán a csatornánként ismétlődő egységek, jobboldalán a valamennyi csatornát kiszolgáló egységek láthatók. A 2. ábra az első logikai hálózat, a 3. ábra a második logikai hálózat, a 4. ábra a harmadik logikai hálózat, az 5. ábra a negyedik logikai hálózat, a 6. ábra a preset-reset egység egy-egy példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos elrendezését mutatja. Az OA beütésjelző készülék csatornánként a megfelelő pálya alkalmas helyén van elrendezve és érintésre impulzust ad ki. Á kiadott impulzusok közül a „hasznos" impulzusok továbbítandók, 5 vagyis azok, melyek a versenyző által megtett minden hossz végén a versenyző szabályos beütése folytán keletkeznek. Keletkezhetnek impulzusok más okból is, pl. az újabb hossz megkezdésekor az elrúgás folytán, vagy egyéb ismétlődő érintésből, 10 ezek nem kívánatos zavarójelek. Az első logikai A hálózat rendeltetése kettős. Egyik feladata, hogy az OA beütésjelző készüléktől érkező impulzusok közül kiválassza a hasznos impulzusokat. Ezekre nézve feltétel, hogy 15 - a start megtörténte után érkezzenek (ezért szükséges a startjelhez való viszonyítás), — az utolsó hossz megtétele után nem érkezhetnek (ezért szükséges a második logikai D hálózat első 8 kimetéről érkező jelhez való viszonyítás, 20 látni fogjuk, hogy ez a jel az utolsó hossz után keletkezik csatornánként), — csak olyan impulzus lehet hasznos, melynek beérkezési tt időpontját megelőzően legalább T! időtartamig (pl. 15mp-ig) nem érkezett be hasznos 25 impulzus, mely tehát az adott hosszban az első impulzus, a Ti időtartamon belül érkező (pl. elrúgásból származó) impulzusok hatástalanok. Ezt a tiltást önmagában ismert módon az első logikai A hálózat jelbemenete fogadókészségének időzíté-30 sével lehet elvégezni, ennek megfelelően állítjuk be az első AA multivibrator (lásd 2. ábrát) időállandóját. Az első logikai A hálózat másik föladata, hogy a hasznos impulzusok kibocsátása - az impulzus 35 hasznos voltának megállapítása után— szigorúan •rögzített fázishélyzetben történjen, nevezetesen az OB időadóról érkező impulzusok kitüntetett élével izokrón futásban. Ezzel az információk roncsolásmentes átírását biztosítjuk, ezért szükséges az OB 40 időadó 24 kimenetéről érkező jelhez való viszonyítás. Az első logikai A hálózat fentiek szerinti bekötése biztosítja, hogy — a hálózat helyes belső méretezése esetén — a 2 kimeneten a teljes 45 kiértékelő rendszer helyes működéséhez, fázishelyes, zavarójelmentes futásához szükséges vezérlőjelek csatornánként a beütésjelek függvényében megjelenjenek. A belső méretezés már attól függ, hogy konkrétan milyen sporteseményről van szó és 50 annak mik a versenyszabályai és a várható időarányai, s különösen attól, hogy milyen építőelemekből kívánjuk a rendszert felépíteni, mert ez dönti el az egyes sorrend időzítések kapcsolódását és mértékét. 55 A 2. ábrán az első logikai A hálózat belső felépítésének egy példaképpeni kivitelét ábrázoltuk. Eszerint a hálózat tartalmaz -jelbemeneteikkel, illetve jelkimeneteikkel sorrendben láncba kapcsolva - monostabil első és második A A és AB 60 multivibrátort, J-K típusú flip-flop AC fokozatot és monostabil harmadik AD multivibrátort, mely utóbbinak jelkimenete az első logikai A hálózat 2 kimenete. Az első AA multivibrator sztatikus bemenete az A hálózat első bemenete, jelbemenete 65 az A hálózat második bemenete. A második AB 3
