167160. lajstromszámú szabadalom • Elektrografikus regisztráló berendezés
167160 3 4 átvezetendő ionizálható gázt szolgáltató készüléke és a gerjesztőelektródák, valamint egy ellenelektróda között a regisztráló közeget befogadó regisztráló rése van, és az jellemzi, hogy a regisztráló résben a gázionoknak a regisztráló közeg felé irányuló mozgását moduláló rácselektróda van elhelyezve. A találmányt a továbbiakban a rajzokon szemléltetett célszerű kiviteli alakok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerint kialakítható elektrografikus regisztráló berendezés rajza, a 2. ábra ismert ionágyú keresztmetszeti képe, a 3. ábra a 2. ábra szerinti ionágyú 3-3 vonala mentén vett részmetszete, a 4. ábra a 2. ábra szerinti ionágyú gerjesztőelektródáinak nagyobb léptékű részmetszeti rajza, az 5. ábra a találmány szerinti elektrografikus regisztráló ionágyújának keresztmetszeti képe. A találmány egyik célszerű kiviteli alakjának az 1. ábrán látható módon fakszimile regisztrálása vagy elektrosztatikus információ tárolása céljából elektrografikus regisztrálásra alkalmas papírt vagy más dielektromos 22 közeget szelektíven töltő 20 ionágyúja van. A kialakult töltésképet nem feltétlenül kell előhívni, hanem fölhasználható mágnesszalagos információtároló és visszajátszó rendszerhez hasonlóan, amikor is kialakult töltéseket elektrométerrel olvashatjuk ki vagy detektálhatjuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a dielektromos 22 közegen közvetlenül másolatképet hívunk elő, vagy a töltésképet az elektrosztatikus és xerografikus technikában jól ismert módszerekkel későbbi előhívás és rögzítés végett más közegekre visszük át. E példakénti kiviteli alak esetén a 20 ionágyú a nem-érintkező ion-generáló elektródás ionágyúk csoportjába tartozik, amelyekről kívánságra egy közeli töltésrögzítő felületen, amilyen például a 22 közeg felülete, szelektíven töltések rakódnak le. Az ionágyú további jellemzője, amelyet a későbbiekben részletesebben ismertetünk, hogy zárt gerjesztőkamrája van, amelyben állandó vezérelt gerjesztő környezet létrehozása végett viszonylag semleges gáz áramlik egyenletesen. Ezt a semleges gázáramot az 1. ábrán a 20 ionágyúval összekötött 24 héliumtartály biztosítja. A 24 héliumtartály azzal tart fönt állandó környezetet, hogy a 20 ionágyú elektródái mentén kis áramlási intenzitással állandó héliumáramot hoz létre, amikor is az intenzitás például kisebb mint 0,5 cm3 /perc. Ennek a héliumáramnak rendeltetése, hogy az ionágyú kisülési terét tisztítsa és a 20 ionágyúban a gerjesztési folyamat számára viszonylag tiszta, száraz és állandó környezetet tartson fönn. Valamely eredeti 26 iratot 28 fényforrás és fény villamos elemet, tartalmazó 30 ietapogatórendszerrel letapogatva az eredeti 26 iraton rögzített , „'«a jellemző jelet állítunk elő, amelyet 32 i lv i 'ben formálva, 34 impulzusegységben impulzusokká alakítva, majd 36 impulzuserősítővel fölerősítve a 20 ionágyú működésének és kisülésének vezérlésére alkalmazunk. A 20 ionágyú kisülését a 22 közegen másolat előállítása vagy információ tárolása végett a letapogatórendszerrel szinkronizáljuk. Ehhez olyan logikai áramkört alkalmazhatunk, amelynek révén a 20 ionágyú kisülési pontosságát a 20 ionágyú kisülési kezdetének érzékelésével és a kisülésnek meghatározott időtartam utáni megszüntetésével megnöveljük. Dyen logikai áramkör vezérli a 20 ionágyú által kibocsájtott töltés mennyiségét, és ezáltal a 34 impulzusegység által keltett minden egyes impulzusra meghatározott ionmennyiség rakódik le. Meg kell jegyeznünk, hogy amikor az ionlerakódást kódolt bemeneti jellel szelektívvé tesszük, a keletkezett teljes töltésmintát szokásos xerografikus technikával előhívhatjuk, és így a találmánnyal fakszimile másolatot állíthatunk elő. A bemeneti impulzus szaggatott videojel vagy például számítógép kimeneti jele lehet. Az eredeti 26 iratot és a készítendő másolat 22 közegét letapogatás vagy reprodukálhatás végett egyetlen forgódobon helyezhetjük el, de elhelyezhetjük különálló független szinkronizált dobokon is, amelyek egymástól nagy távolságban vannak elrendezve. Nagyítást vagy más képváltoztatást például különböző átmérőjű dobok alkalmazásával érhetünk el. Meg kell jegyeznünk továbbá, hogy a találmány nincs korlátozva a forgódobokra helyezett iratok letapogatásos reprodukálására, mert számos más letapogató rendszert is alkalmazhatunk, például olyanokat, amelyekben vagy az irat, vagy a letapogató elemek mozognak, vagy pedig koordináltan mind a két elemet mozgatjuk. A 20 ionágyúnak az 1 205 790 számú angol szabadalmi leírásban már ismertetett felépítése részletesebben a 2., 3. és 4. ábrán látható. A 20 ionágyú két gerjesztőelektródát tartalmaz. Az egyik 40 gerjesztőelektródát a továbbiakban csúcselektródának, a másik 42 gerjesztőelektródát pedig lemezelektródának fogjuk nevezni. A 42 lemezelektródát hengeres vagy valamilyen más megfelelő alakú szigetelő anyagú 44 hüvely rögzíti helyzetében és egyúttal biztosítja, hogy a 40 csúcselektróda és a 42 lemezelektróda között ionizáló 60 gerjesztőrés legyen. A 42 lemezelektródát a szigetelő 44 hüvelyen 46 rögzítő horonyba fogó peremezéssel rögzítjük. Rögzíthetünk azonban bármilyen más módon is, például ragasztószerrel vagy epoxigyantával. Egy 48 fémszerelvény, amelyben két összekötő furat van egymáshoz viszonyítva derékszög alatt kialakítva, képezi az elektródák tartószervét. A szigetelő 44 hüvely hengeres alakú. Közepén üreg van, amelynek átmérője valamivel kisebb, mint a 48 fémszerelvény kimenő 52 csövének külső átmérője. A szigetelő 44 hüvely a 48 fémszerelvény kimenő 52 csövére van szerelve. A hajlékony 54 csövön át folytonosan semleges gáz, például hélium áramlik a 48 fémszerelvény bemenő 50 csövébe, majd a 48 fémszerelvényen át a kimenő 52 csőbe. A hélium az 52 cső végénél elrendezett 40 csúcselektróda 56 vájatain át a 60 gerjesztőrésbe áramlik. A3, ábrán jól látható, hogy az 56 vájatok hogyan vannak a 40 csúcselektródában kialakítva. A 42 lemezelektróda és a 40 csúcselektróda közötti gerjesztőrést beállíthatjuk a gáz közelítőleg 5-600 volt feszültség melletti 2
