167159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmánykiegészítőként használható nemfehérje jellegű nitrogénforrás-koncentrátum előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 167159 Bejelentés napja: 1974. VI. 26. (PI-423) Közzététel napja: 1975. Hl. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. Nemzetközi osztályozás: A 23 k 1/00 ^Aiifí Bejelentés napja: 1974. VI. 26. (PI-423) Közzététel napja: 1975. Hl. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. 1 ORSZÁG« ALÄLMA mVATA 38 L Bejelentés napja: 1974. VI. 26. (PI-423) Közzététel napja: 1975. Hl. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. ^- ^ i* <- , . -A —*' Feltalálók: Dr. Barócsai Gyöigy állatorvos, 50%, Botos István vegyészmérnök, 50%, Budapest Tulajdonos: PHYLAXIA Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat, Budapest Eljárás takarmánykiegészítőként használható nem-fehérje jellegű nitrogénforrás-koncentrátum előállítására 1 A találmány tárgya eljárás takarmánykiegészítőként használható nem-fehérje jellegű nitrogénforráskoncentrátum előállítására. E koncentrátum elsősorban kérődző állatok takarmányozásában használható fehérjepótló takarmányadalékként. 5 Ismeretes, hogy a kérődző állatok takarmányozásának világszerte elterjedt problémája az állatok fehérjeszükségletének kielégítése. A rendelkezésre álló növényi fehérjék ugyanis egyre inkább elégtelenek a növekvő szükségletek fedezésére. A 10 kutatás ezért olyan nitrogénforrások felhasználására irányult, amelyek révén biztosítható a fehérjetakarmányok pótlása. Nitrogénforrásként elsősorban a karbamidot javasolták. A 161 334 sz. magyar szabadalmi leírás cellulóz-alapú fehérjepótló tápanyagot 15 ismertet. A H1302 számon közzétett PE-863 sz. magyar szabadalmi bejelentésben ismertetett fehérjepótló tápanyag főkomponensként karbamidfoszfátot és pálmamagdarát tartalmaz. Karbamid-tartalmú fehérjepótló tápanyag előállítására vonat- 20 kőzik a 157 540 sz. magyar szabadalmi leírás is, e módszer szerint napraforgó-héjat 3% karbamiddal kevernek össze. A karbamidnak az állatok takarmányozásában való felhasználása azonban számos problémát vetett 25 fel. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a karbamid az állatok szervezetében igen gyorsan feloldódik és lebomlik, így a felszabaduló ammónia olyan mértékben dúsul fel a vérben, hogy az állatok a mérgezés következtében elpusztulnak. A 30 karbamid felszívódásának, illetve lebomlásának lassítására már történtek kísérletek, így a 156 601 sz. magyar szabadalmi leírás szerint a karbamidfelvételt nátriumkloriddal korlátozzák. Ez a módszer azonban nem vezetett kielégítő eredményre. A karbamid és egyéb nitrogéntartalmú anyagok hajlamosak a csomósodásra, ez is akadályozza közvetlen felhasználásukat. E problémát az 157 229 sz. magyar szabadalmi leírás szerint 1-3% röntgenamorf szilíciumdioxid bekeverésével igyekeznek megszűntetni. Hasonló problémák merültek fel az egyéb nem-fehérje jellegű nitrogénforrásokkal (például az ammóniumfoszfáttal, ammóniumkloriddal, ammóniumszulfáttal) kapcsolatban is. A találmány célja, hogy eljárást biztosítson olyan nem-fehérje jellegű nitrogénforrás-koncentrátum előállítására, amely a mérgezés veszélye nélkül használható kérődző állatok takarmányozására, és amely hosszú ideig tárolható. A találmány alapja az a felismerés, hogy a nem-fehérje jellegű nitrogénforrások 100-300 atmoszféra nyomáson 60-150 C°-on a száraz keményítőtartalmú anyagokat is képesek peptizálni. Az így kialakuló gélszerkezetben a nem-fehérje jellegű nitrogénforrás amorf adduktot képez a keményítőtartalmú anyag alkotórészeivel, és a gélből a nem-fehérje jellegű nitrogénforrás lassú ütemben szabadul fel. 167159