167141. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-helyettesített 7-acilamino-CEF-3-EM-4-karbonsav-származékok előállítására

75 167141 76 punk, ezt 0,5 ml 1:1 arányú etilacetát-benzol elegyben oldjuk és 0,75 g szilikagélen kromatogra­fáljuk. 1 : 1 arányú etilacetát-benzol eleggyel eluálva 0,114 g 3-karbamoiloximetil-70-[D-5 '-(2-nitrofenil­-szulfenilamino)-5'-karboxi-valeramido]-3-cefem-4- 5 -karbonsav-di-metoximetilésztert kapunk. D) 3-karbamoiloximetil-7/3-[D-5'-(2-nitrofenil­-szulfenüamino)-5'-karboxi-valeril)­-(2-tienilacetil)-amino]-3-cefem-4- 10 -karbonsav-di-metoximetilészter 0,345 g 3-karbamoiloximetil-7/3-[D-5'-(2-nitrofe­nil - szulfenilamino)-5 '-karboxi-valeramido]-3-cefem-4--karbonsav-di-metoximetilésztert 3 ml alkoholmentes 15 kloroformban oldunk, ehhez az oldathoz_0,477 ml pinént, 0,430 ml N-trimetilszilil-karbaminsav-etilész­tert és 0,248 ml tienilacetilkloridot adunk, majd az elegyet szobahőmérsékleten 23 óra hosszat kever­jük. A reakcióelegyhez 50 ml hexánt adunk, ami- 20 nek hatására csapadék válik ki. A hexánt dekantál­juk, a csapadékot 10 ml hexánnal mossuk, majd 3 ml vízmentes metilénkloridban oldjuk és 50 ml hexán hozzáadása útján újból kicsapjuk az oldatból a terméket. Ily módon 0,252 g nyers 3-karbamoil- 25 oximetil-7j3-[D-5'-(2-nitrofenil-szulfenilamino)-5'­-karboxi-valeril-(2-tienilacetil)-amino]-3-cefem-4-kar­bonsav-di-metoximetilésztert kapunk. Ezt a nyers terméket 2,5 g szilikagélen kromatografáljuk, etil­acetát és benzol 1 :1 arányú elegyével eluálunk és 30 így 0,106 g tiszta terméket kapunk. E) 3-karbamoiloximetil-7-metoxi-7|3-(2--tienilacetamido)-3-cefem-4-karbonsav 35 10 mg D) alatti módon kapott di-metoximetil­észtert 0,15 ml metanolban oldunk és az oldathoz 0,05 ml ecetsavat, majd 5 perc múlva 10 mg tio­acetamidot adunk. Az elegyet 30 percig reagálni hagyjuk, amikor is a metoximetilészter csoport 40 lehasadása útján 3-karbamoiloximetil-7-metoxi-7|3--(tienilacetamido)-3-cefem-4-karbonsavat kapunk. A nitrofenilszulfenil-csoport lehasítására isme­retes módon a tioacetamid mellett egyéb reagensek is alkalmasak, ilyenek például a tiokarbamid, 45 kénsav, tiouretán, nátrium-tioszulfát, tiofenol, tio­glikolsav, hidrogén-szulfid, valamint az ammónium­-tiocianát. Ezek is hasonlóan jó eredménnyel alkalmazhatók a fent leírt eljárásban tioacetamid helyett. 50 45. példa 3-karbamoiloximetil-7-metoxi-7j3-(2- 55 -tienilacetamido)-3-cefem4-karbonsav A 44. példa A) bekezdésében leírt eljárást követjük, de azzal ez eltéréssel, hogy az ott említett 2-nitrofenil-szulfenilklorid helyett egyen- 60 értékű mennyiségű 2,4-dinitrofenil-szulfenilkloridot alkalmazunk. A továbbiakban a 4. példa B), C), D) és E) szakaszaiban leírt módon dolgozunk és így ugyancsak a fenti végtermékhez jutunk. Ezt az eljárást az alábbi módon vitelezzük ki: 65 ""* 4,45 g 3-karbamoiloximetil-7-metoxi-7|3-(D-5'-ami­no-5'-karboxi-valeramido)-3-cefem-4-karbonsavat 106 ml víz és 244 ml dioxán elegyében oldunk, majd az oldathoz 8,4 g 2,4-dinitrofenil-szulfenilkloridot adunk 8,5-9,0 pH-értéken, ezt az értéket a szükséghez képest nátriumhidroxid hozzáadása útján állítjuk be. Egy órai reagáltatás után a reakcióelegyet 350 ml vízzel hígítjuk, leszűrjük és a szűrletet 2x175 ml etilacetáttal extrahájuk. A vizes réteget elkülönítjük, 0-5 C° hőmérsékletre hűtjük, 175 ml etilacetátot adunk hozzá és a pH-értéket tömény sósav hozzáadása útján 2,2-re állítjuk. Azetilace­tátos réteget elkülönítjük, vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, leszűrjük és a szűrletet vákuumban bepároljuk. Maradékként 8,52 g ter­méket kapunk. 8,5 g fenti módon kapott N-(2,4-dinitrofenil­-szulfenil)-származékot 195 ml etilacetátban 6,8 g diciklohexilamin-acetát 700 ml etilacetáttal készített oldatával kezelünk. 45 perc múlva a levált sót szűréssel elkülönítjük, 100 ml etilacetáttal, majd 3 x 20 ml diizopropiléterrel mossuk, azután vá­kuumban megszárítjuk. 8,7 g diciklohexilamín-sót kapunk. 8,0 g fenti módon kapott N-(2,4-dinitrofenil­-szulfenil)-vegyület diciklohexilamin-sót 128 ml me­tilénkloridban szuszpendálunk és e szuszpenzióhoz 0 C° hőmérsékleten 25 perc alatt hozzáadjuk 1,5 ml klórmetil-metiléter 51 ml metilénkloriddal készített oldatát. Az elegyet 2 óra hosszat reagálni hagyjuk, majd leszűrjük, a szűrletet 200 ml jeges vízzel, azután 200 ml hideg telített nátriumhidro­génkarbonát-oldattal, majd 2x200 ml jeges vízzel, végül 200 ml hideg telített nátriumklorid-oldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk, szűr­jük és bepároljuk. Maradékként 5,14 g nyers ész­tert kapunk. Ezt a terméket 25 ml etilacetátban oldjuk és 52 g szilikagélt tartalmazó szűrő-ágyon keresztül leszűrjük, majd a szűrletet vákuumban bepároljuk. Ily módon 4,72 g tisztított észtert kapunk. 0,50 g fenti módon kapott N-(2,4-dinitrofenil­-szulfenil)-dimetoximetilésztert 4 ml metilénklorid­ban oldunk és az oldathoz 0,652 ml alfa-pinént, 0,586 ml N-trimetilszilil-karbaminsav-etilésztert és 0,338 ml tienilacetilkloridot adunk, az elegyet 17 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkal­mazásával, azután beleöntjük 50 ml jéghideg hexánba. Szilárd termék válik ki, ezt ugyancsak jéghideg hexán alkalmazásával újból kicsapjuk me­tilénkloridos oldatból, amikoris 0,606 g tisztított diacil-vegyületet kapunk. 20,1 mg fenti módon kapott diacil-vegyületet 0,47 ml ecetsavban 23,2 mg tiokarbamiddal reagál­tatunk 95 percig és így közvetlenül kapjuk a 3-karbamoiloximetil-7-metoxi-7|3-(2-tienilacetamido)­-3-cefem-4-karbonsavat, amely vékonyréteg-kroma­tográfiai vizsgálattal, ugyané termék autentikus mintájával összehasonlítva, az előző példa szerinti vegyülettel azonos. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom