167095. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid és akaricid szerek, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható O-halogénalkil-foszforsavészteramidok előállítására

5 167095 6 hez. A reakció befejeztével a sószerű csapadékot vagy kiszűrjük, vagy vízzel kimossuk, és a szűrletet a szokásos módon mosással, szárítással és betöményítéssel, illetve desztillálással dolgozzuk fel. Az új vegyületek többnyire bomlás nélkül nem desztillálható olajok. Ugy tisztítjuk őket, hogy huzamosabb időn keresztül csökkentett nyomáson melegítve az utolsó illékony szennyeződéseket is kiűzzük. Az olajszerű termékek azonosítására a törésmutatót adjuk meg, míg a kristályos alakban keletkező termékeket az olvadásponttal jellemezzük. Amint már többször említettük, a találmány szerinti O-halogénalkilfoszforsavészteramidok kitűnő inszekticid, különösen talajinszekticid és akaricid hatással rendelkeznek növényi kártevőkkel, egészségre ártalmas kártevőkkel és a raktározott készletekben fellépő kártevőkkel szemben. Egyidejűleg ~fitotoxicitásuk csekély, és jó hatással rendelkeznek mind szívó, mind maró rovarok ellen, továbbá a vegyületek egy része jó fungicid, tikicid és/vagy mikrobicid hatást mutat. Fentiek alapján a találmány szerinti vegyületek eredményesen alkalmazhatók a növény- és egészségvédelemben, valamint a raktározott készletekben fellépő kártevőkkel szemben. A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levéltetvek (Aphidae), így a zöld őszibarackfalevéltetű (Myzus perxicae), a fekete bablevéltetu (Doralis fabae), a zab levéltetű (Rhopalosphum padi), a borsólevél tetű (Macrosiphum pisi) és a burgonyalevéltetű (Macrosiphum solanifolii), továbbá a ribizlilevéltetű (Cryptomyzus korschelti), lisztes almalevéltetű (Sappaphis mali), a lisztes szilvalevéltetű (Hyalopterus arundinis) és a fekete cseresznyelevéltetű (Myzus cerasi), valamint a pajzstetvek (Coccina), például a borostyánpajzstetű (Aspidiotus hederae) és a Lecanium hesperidum, valamint a Pseudococcus maritimus, hólyagos lábúak (Thysanoptera), így a Hercinothrips femoralis és a poloskák, például a répapoloska (Piesma quadrata), gyapotpoloska (Dysdercus intermedius), agyi poloska (Cimex lectularius), rablópoloska (Rhodnius proplixus) és a Triatoma infestans, továbbá a kabócák, így az Euscelis bilobatus és a Nephotettix bipunctatus. A maró rovarokhoz tartoznak a lepkehernyók (Lepidoptera), így a káposztamoly (Plutella maculipennis), a gyapjaslepke (Lymantria dispar), az aranyfarú szövő (Euproctis chrysorfhoea) és a gyűrűs szövőpille (Malacosma neustria), továbbá a káposztabagolylepke (Mamestra brassicae) és a vetési bagolylepke (Agrotis segetum), a nagy káposztalepke (Pieris brassicae), a kis téli araszoló (Cheimatobia brumata), a tölgyszövő (Tortrix viridana), a sereglégy (Laphygma frugiperda) és az egyiptomi gyapotféreg (Prodenia litura), továbbá a pókhálós almamoly (Hyponomeuta padella), a lisztmoly (Ephestia kühniella) és a nagy viaszmoly (Galleria mellonella). A maró rovarokhoz tartoznak továbbá a bogarak (Coleaptera) például a gabonazsizsik (Sitophilus granarius=<Calandra granaria), a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata), a sóskabogár (Gastrophysa viridula), a .tormalevélbogár (Phaedon cochleariae), a repcefénybogár (Melígethes aeneus), a málnalevélbogár (Byturus tomentosus), a bablevélbogár (Bruchidius=Acanthos-5 celides obtectus), a szalonnabogár (Dermetes frischi), a Trogoderma granarium, a vörösbarna rizslisztbogár (Tribolium castaneum), a kukoricabogár (Calandra vagy Sitophilus zeamais), a kenyérbogár (Stegobium paniceum), a közönséges 10 lisztbogár (Tenebrio molitor) és a gabonabogár (Oryzaephilus surinamensis), valamint a talajban élő fajták, például a drótférgek (Agriotes spec.) és a cserebogárpajorok (Melolontha melolontha), a csótányok, így a német csótány (Blattella ger-15 manica), az amerikai csótány (Periplaneta americana), a madeirái csótány (Laucophaea vagy Rhyparobia maderae), a konyhai csótány (Blattá orientális), az óriáscsótány (Blaberus giganteus) és a fekete óriáscsótány (Blaberus fuscus), valamint 20 a Henschoutedenia flexivitta, továbbá az egyenesszárnyúak (Orthoptera), például a házitücsök (Acheta domesticus), a termeszek, így a földitermesz (Reticulitermes flavipes) és a hártyásszárnyúak (Hymenoptera), így a hangyák például a 25 fekete fahangya (Lasius niger). A kétszárnyúakhoz (Diptera) tartoznak lényegében a legyek, így a harmatlégy (Drosophila melanogaster), a földközitengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata), a házilégy (Musca domestica), 30 a kis házilégy (Fannia canikularis), a Phormia aegina és a dongólégy (Calliphora erythrocephala), továbbá a Stomoxys calcitrans, valamint a szúnyogok, például a sárgalázszúnyog (Aedes aegypti), a dalosszúnyok (Culex pipiens) és a 35 maláriaszúnyog (Anopheles stephensi). Az atkákhoz (Acari) tartoznak különösen a fonóatkák (Tetranychiade), így a babfonóatkák (Tetranychus telarius=Tetranychus althaeae vagy Tetranychus urticae) és a gyümölcsfafonóatka 40 (Paratetranychus pilosus=Panonychus ulmi), a gubacsatkák, például a ribizligubacsatka (Eriophyes ribis) és a tarsonemidák, például a Hemitarsonemus latus és a ciklámenatka (Tarsonemus paliidus), végül a kullancsok így a bőrkullancs 45 (Ornithodorus moubata). Az egészségvédelemben és a raktárok kártevőivel szemben, különösen legyekkel és szúnyogokkal szemben alkalmazva a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek kitűnnek azzal, 50 hogy fán és agyagon tartós hatásuk van, valamint jó az alkálistabilitásuk meszelt felületeken. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és 55 szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott 60 esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző szereket is alkalmazunk. Amennyiben a hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony 65 oldószerként például aromás vegyületeket, így 3