167094. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid és akaricid szerek, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható O-etil-S-N- propil-O-vinil tionotiol-foszforsavészterek előállítására

5 167094 6 és a melegvérűekre kifejtett toxicitásuk csekély, és jó hatással rendelkeznek mind szívó, mind maró rovarok ellen. Fentiek alapján a találmány szerinti vegyületek eredményesen alkalmazhatók a növény- és egész- 5 ségvédelemben, valamint a raktározott készletek­ben fellépő kártevőkkel szemben. A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levéltetvek (Aphidae), így a zöld őszibarackfale­véltetű (Myzus persicae), a fekete bablevéltetű 10 (Doralis fabae), a zab levéltetű (Rhopalosiphum padi), a borsólevéltetű (Macrosiphum pisi) és a burgonyalevéltetű (Macrosiphum solanifolii), to­vábbá a ribizlilevéltetű (Cryptomyzus korschelti), a lisztes almalevéltetű (Sappaphis mali), a lisztes 15 sálvalevéltetű (Hyalopterus arundinis) és a fekete cseresznyelevéltetű (Myzus cerasi), valamint a pajzstetvek (Coccina), például a borostyánpajzstetű (Aspidiotus hederae) és a Lecanium hesperidum, valamint a Pseudococcus maritimus, a hólyagos 20 lábúak (Hysanoptera), így a Hercinothrips femo­ralis és a poloskák, például a répapoloska (Piesma quadrata), gyapotpoloska (Dysdercus intermedius), agyi poloska (Cimex lectularius), rablópoloska (Rhodnius prolixus és a Triatoma infestans, 25 továbbá a kabócák, így a Euscelis bilobatus és a Nephotettix bipunctatus. A maró rovarokhoz tartoznak a lepkehernyók (Lepidoptera), így a káposztamoly (Plutella maculipennis), a gyapjaslepke (Lymantria dispar), 30 az aranyfarú szövő (Euproctis chrysorrhoea) és a gyűrűs szövőpille (Máacosma neustria), továbbá a káposztabagolylepke (Mamestra brassicae) és a vetési bagolylepke (Agrotis segetum), a nagy káposztalepke (Pieris brassicae), a kis téli araszoló 35 (Cheimatobia brumata), a tölgyszövő (Tortrix viridana), a sereglégy (Laphygma frugiperda) és az egyiptomi gyapotféreg (Prodenia litura), továbbá a pókhálós almamoly (Hyponomeuta padella), a lisztmoly (Ephestia kühnjejja) és a nagy viaszmoly 40 ^Galleria mellonella). __ A maró rovarokhoz tartoznak továbbá a boga­rak (Coleaptera) például a gabonazsizsik (Sitophi­lus granarius Calandra granaria), a burgonya­bogár (Leptinotarsa decemlineata), a sóskabogár 45 (Gastrophysa viridula), a tormalevélbogár (Phaedon cochleariae), a repcefénybogár (Meligethes aeneus), a málnalevélbogár (Byturus tomentosus), a bab­levélbogár (Bruchidius = Acenothoscelides obtectus), a szalonnabogár (Dermetes frischi), a 50 Trogoderma granarium, a vörösbarna rizslisztbogár (Tribolium castaneum), a kukoricagogár (Calandra vagy Sitophilus zeamais), a kenyérbogár (Stegobium paniceum), a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) és a gabonabogár (Oryzaephi- 55 lus surinamensis), valamint a talajban élő fajták, például a drótférgek (Agriotes spec.) és a csere­bogárpajorok (Melolontha melolontha), a csó­tányok, így a német csótány (Blattella germa­nica), az amerikai csótány (Periplaneta americana), 60 a madeirái csótány (Laucophaea vagy Rhyparobia maderae), a konyhai csótány (Blattá orientális), az óriáscsótány (Blaberus giganteus) és a fekete óriáscsótány (Blaberus fuscus), valamint a Henschoutedenia flexivitta, továbbá az egyenes- 65 szárnyúak (Orthoptera), például a házitücsök (Gryllus domesticus), a termeszek, így a földi­termesz (Reticulitermes flavipes) és a hártyás­szárnyúak (Hymenoptera), így a hangyák, például a fekete fahangya (Lasius niger). A kétszárnyúakhoz (Diptera) tartoznak lénye­gében a legyek, így a harmatlégy (Drosophila melanogaster), a földközitengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata), a házilégy (Musca domestical a kis házilégy (Fannia canikularis), a Phormia aegina és a dongólégy (Calliphora erythrocephala), továbbá a Stomoxys calcitrans, valamint a szú­nyogok, például a sárgalázszúnyog (Aedes aegypti), a dalosszúnyog (Culex pipiens) és a maláriaszúnyog (Anopheles stephensi). Az atkákhoz (Acari) tartoznak különösen a fonóatkák (Tetranychidae), így a babfonóatkák (Tetranychus telarius = Tetranychus althaeae vagy Tetranychus urticae) és a gyümölcsfafonóatka (Paratetranychus pilosus = Panonychus ulmi), a gubacsatkák, például a ribizligubacsatka (Eriophyes ribis) és a tarsonemidák, például a Hemitar­sonemus latus és a ciklámenatka (Tarsonemus paliidus), végül a kullancsok így a bőrkullancs (Ornithodorus moubata). Az egészségvédelemben és a raktárok kárte­vőivelszemben, különösen legyekkel és szúnyo­gokkal szemben alkalmazva a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek kitűnnek azzal, hogy fán és agyagon tartós hatásuk van, valamint jó az alkálistabilitásuk meszelt felületeken. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emul­ziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivő­anyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyo­más alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szi­lárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgáló­szereket és/vagy diszpergálószereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyüle­teket, így xilolt, toluolt, benzolt, továbbá alkil­naftalineket, klórozott aromás vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klórbenzolt, klóretilént vagy metilénkloridot, alifás szénhidro­géneket, így *ciklohexánt vagy paraffinokat, így kőolajfrakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezeknek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metiletilketont, metil­izobutilketont vagy ciklohexanont, erősen poláris oldószereket, így dimetilformamidot, dimetilszulf­oxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű vivő- vagy hordozóanyagokon olyan fo­lyadékok értendők, amelyek normális hőmérsék­leten és légköri nyomáson gáz halmazállapotúak, így aeroszol-hajtógázok, például halogénszénhidro­gének, így freon, szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, tal­kum, kréta, kvarc, Attapulgit, Möntmorillonit vagy diatomaföld és a szintetikus kőlisztek, így nagydiszperizitású kovasav, alumíniumoxid és szi­likátok jöhetnek szóba. Emulgeálószerként nem 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom