167083. lajstromszámú szabadalom • Gép vezetékek végének kikészítésére és elektromos érintkezőkbe való illesztésére
7 lb/USJ 8 vezetéknek vezetékbefogadó nyílásba való oldalirányú betolását. A 91 illesztőfej már ismert típusú. A 97 szorító fejen, illetve ennek dolgozó végén 108 gumibetét van, amely a 27 sín külső oldalfelületében levő 110 mélyedésbe nyúlik be és e mélyedésbe kikészítés és beillesztés folyamán a 2 vezetékvéget beszorítja. A vezeték kívánt helyzetbe állításának megkönnyítése céljából a 27 sín külső felületében, közvetlenül a 110 mélyedés fölött lefelé és kifelé hajló 112 horony van. Kikészítés és beillesztés folyamán kívánatos a vezetéket befogni abból a célból, hogy beillesztési művelet közben megakadályozzuk a vezetéknek illesztőfejhez viszonyított, aránylag nagymértékű elmozdulását. A 27, 27' sínekre egy lényegében háromszög keresztmetszetű 126 vezetékszétválasztó van erősítve (2., 3. és 8. ábra). A 2. ábrából látható, hogy a kezelő személynek csupán egy vezetékpárt kell a 298 kötegből kiválasztani, a vezetékszétválasztó felhasználásával a vezetékpár vezetékeit különválasztani, majd ezután a vezetékeket befelé és az illesztőfejekkel és szorító fejekkel egy vonalba hajlítani a kocsi két oldalán. A 126 vezetékszétválasztó két oldalán 128, 128' vezetőfejek vannak, amelyek a vezetékek irányítását megkönnyítik. Ezeknek a vezetőfejeknek a 126 vezetékszétválasztóval szemben levő 130 felületei vannak, amelynek a két vezetéket az illesztőfejjel és szorító fejjel egy vonalba vezetik. A gépet két kapcsoló, az elektromos 134, 134' kapcsoló működteti, amelyek a vezetéket beillesztő és kikészítő szerkezetrészek alá vannak erősítve (8. ábra). E kapcsolóknak 132, 132' kapcsolókarjai vannak, amelyeket a vezeték hoz működésbe akkor, amikor a vezeték pontosan egy vonalban van az illesztőfejjel és így a kapcsolók működésbe léphetnek. A kapcsolók sorba vannak kötve, úgyhogy a gép a műveleti ciklust csak akkor tudja elkezdeni, ha mindkét kapcsoló zár. Mint már említettük, a 29 kocsi a 4. és 5. ábrákon látható szélső helyzetek között mozgatható. A kocsi norma körülmények között az 5. ábrán látható helyzet felé van nyomva, amely helyzet megfelel az elektromos érintkezőbe való beillesztési műveleti ciklus kezdetének. E helyzetből a kocsi a beillesztési műveleti ciklus folyamán fokozatosan a 4. ábrán látható helyzet felé mozog. A kocsi 5. ábrán látható helyzet felé feszítésére szolgáló szerkezetrésznek 148 huzala van, amely a kocsi alsó felületében levő, központos mélyedésbe szerelt 150 csapra van erősítve. Ez a huzal a kocsi alsó felületében levő 151 nyíláson, majd a 208 fogasrúdban levő 152 nyíláson nyúlik keresztül, és ezután 154 tárcsa kerülete mentén halad, amely tárcsa a keresztirányú 49 vázfal mellett a 27, 27' sínekben levő 156 csap körül forgathatóan van ágyazva. A huzal a 154 tárcsától hátrafelé nyúlik a rugóval feszített 158 tárcsa felé, amely tárcsa 160 csap révén L-alakú 162 konzolra van erősítve. A konzol végeit a 38' oldalfal és 49 vázfal tartja (3. ábra). A 29 kocsit mindegyik műveleti ciklus folyamán egy rövid löketű 164 továbbító kilincs jobboldali irányban mozgatja. A164 továbbító kilincs a kocsi alján levő 204 fogasléc fogaival kapcsolódik. A fogak csúcsai közötti távolság egyenlő a 6 dugaszoló kapcsolóban levő, szom-5 szédos vezetékvégek közötti távolsággal. A kocsi baloldali irányú mozgását 166 ütköző kilincs vezérli, amely a kocsiban levő, állítható 208 fogasrúdon kialakított 206 fogakkal kapcsolódik. A166 ütközőkilincs a 206 fogakkal kapcsolódva 10 megakadályozza, hogy a kocsi a 158 tárcsa hatására gyorsan visszatérjen kiinduló helyzetébe. A szerkezetben egy hosszú löketű 168 továbbító kilincs is van, amely a kocsit mozgásútjának jobboldali szélső helyzetébe mozgatja azután, 15 hogy az utolsó vezetéket is beillesztettük a dugaszoló kapcsolóba. A 164 továbbító kilincset mozgató szerkezetrésznek függőleges irányban kinyúló 172 himbája van, melynek felső végéhez a 164 továbbító 20 kilincs 170 csap révén csuklósan elfordíthatóan van erősítve. A továbbító kilincset normál körülmények között 171 rugó az óramutató járásával ellenkező irányban feszíti (4. ábra). A171 rugó felső vége a továbbító kilincsből kinyúló 173 25 csaphoz, alsó vége pedig a 172 himbába erősített 175 csapra van erősítve. A172 himba a végei között 174 csap révén 176 konzolra van erősítve, amely konzol a keret 41 vázfalából nyúlik ki. A172 himba alsó vége 178 csap révén 182 30 hajtórúd végén levő 180 csuklóval kapcsolódik. Mint a 8. ábrán látható, a 178 csap a 172 himba alsó végében levő lyukban szorosan van illesztve, ugyanakkor a 180 csukló ellenkező oldalából kinyúló 228 csap a 214 himba alsó végében levő 35 nyílásban van elhelyezve. Ennek az eltérésnek okát a következőkben ismertetjük. A 182 hajtórudat 184 csukló 186 szögemelőhöz erősíti, amely szögemelő egy pár, egymástól térközzel elválasztott lemezből van kialakítva. 40 A lemezekben lyukak vannak, amelyeken a kapcsolódást létrehozó 185 csap nyúlik keresztül. A 186 szögemelőnek helyben maradó 188 csapja van, amely a 7. ábrán látható módon a szögemelő alsó végében van elhelyezve. A szögemelőn ezen-45 kívül 192 bütyökkövető görgő van, amely forgathatóan a lemezek között elnyúló 194 csapon van ágyazva. A186 szögemelőt normál körülmények között a 190 rugó a 3. ábrán látható módon az óramutató járásának irányában húzza. 50 A190 rugó a szögemelőn levő 191 csaptól az alapba erősített csapig nyúlik, úgyhogy a 192 bütyökkövető görgőt a 136 főtengelyre felerősített 196 vezérlőtárcsa vezérlőpályához feszíti. A 136 főtengely a keresztirányban elnyúló 41 55 vázfalban, 45 vázfalban és 49 vázfalban van ágyazva és egy fordulatos 138 tengelykapcsoló révén hajtó 142 villamosmotor 140 kimenőtengelyével kapcsolódik. A138 tengelykapcsoló bármilyen megfelelő, egyfordulatú típusú lehet, és e 60 tengelykapcsolót 146 kar szabályozza, melynek működését az alaplaphoz erősített konzolba szerelt 144 mágnestekercs vezérÜ. Mint már említettük, a 134, 134' kapcsolók sorba vannak kötve, úgyhogy amikor mindkét 65 kapcsoló zárt állapotban van, a 144 mágnes-