167083. lajstromszámú szabadalom • Gép vezetékek végének kikészítésére és elektromos érintkezőkbe való illesztésére

7 lb/USJ 8 vezetéknek vezetékbefogadó nyílásba való oldal­irányú betolását. A 91 illesztőfej már ismert típusú. A 97 szorító fejen, illetve ennek dolgozó végén 108 gumibetét van, amely a 27 sín külső oldalfelületében levő 110 mélyedésbe nyúlik be és e mélyedésbe kikészítés és beillesztés folyamán a 2 vezetékvéget beszorítja. A vezeték kívánt hely­zetbe állításának megkönnyítése céljából a 27 sín külső felületében, közvetlenül a 110 mélyedés fölött lefelé és kifelé hajló 112 horony van. Kikészítés és beillesztés folyamán kívánatos a vezetéket befogni abból a célból, hogy beillesztési művelet közben megakadályozzuk a vezetéknek illesztőfejhez viszonyított, aránylag nagymértékű elmozdulását. A 27, 27' sínekre egy lényegében háromszög keresztmetszetű 126 vezetékszétválasztó van erő­sítve (2., 3. és 8. ábra). A 2. ábrából látható, hogy a kezelő személynek csupán egy vezetékpárt kell a 298 kötegből kiválasztani, a vezetékszét­választó felhasználásával a vezetékpár vezetékeit különválasztani, majd ezután a vezetékeket befelé és az illesztőfejekkel és szorító fejekkel egy vonalba hajlítani a kocsi két oldalán. A 126 vezetékszétválasztó két oldalán 128, 128' vezető­fejek vannak, amelyek a vezetékek irányítását megkönnyítik. Ezeknek a vezetőfejeknek a 126 vezetékszétválasztóval szemben levő 130 felületei vannak, amelynek a két vezetéket az illesztőfejjel és szorító fejjel egy vonalba vezetik. A gépet két kapcsoló, az elektromos 134, 134' kapcsoló működteti, amelyek a vezetéket beil­lesztő és kikészítő szerkezetrészek alá vannak erősítve (8. ábra). E kapcsolóknak 132, 132' kapcsolókarjai vannak, amelyeket a vezeték hoz működésbe akkor, amikor a vezeték pontosan egy vonalban van az illesztőfejjel és így a kapcsolók működésbe léphetnek. A kapcsolók sorba vannak kötve, úgyhogy a gép a műveleti ciklust csak akkor tudja elkezdeni, ha mindkét kapcsoló zár. Mint már említettük, a 29 kocsi a 4. és 5. ábrákon látható szélső helyzetek között moz­gatható. A kocsi norma körülmények között az 5. ábrán látható helyzet felé van nyomva, amely helyzet megfelel az elektromos érintkezőbe való beillesztési műveleti ciklus kezdetének. E hely­zetből a kocsi a beillesztési műveleti ciklus folyamán fokozatosan a 4. ábrán látható helyzet felé mozog. A kocsi 5. ábrán látható helyzet felé feszítésére szolgáló szerkezetrésznek 148 huzala van, amely a kocsi alsó felületében levő, közpon­tos mélyedésbe szerelt 150 csapra van erősítve. Ez a huzal a kocsi alsó felületében levő 151 nyíláson, majd a 208 fogasrúdban levő 152 nyíláson nyúlik keresztül, és ezután 154 tárcsa kerülete mentén halad, amely tárcsa a kereszt­irányú 49 vázfal mellett a 27, 27' sínekben levő 156 csap körül forgathatóan van ágyazva. A huzal a 154 tárcsától hátrafelé nyúlik a rugóval feszí­tett 158 tárcsa felé, amely tárcsa 160 csap révén L-alakú 162 konzolra van erősítve. A konzol végeit a 38' oldalfal és 49 vázfal tartja (3. ábra). A 29 kocsit mindegyik műveleti ciklus folya­mán egy rövid löketű 164 továbbító kilincs jobboldali irányban mozgatja. A164 továbbító kilincs a kocsi alján levő 204 fogasléc fogaival kapcsolódik. A fogak csúcsai közötti távolság egyenlő a 6 dugaszoló kapcsolóban levő, szom-5 szédos vezetékvégek közötti távolsággal. A kocsi baloldali irányú mozgását 166 ütköző kilincs vezérli, amely a kocsiban levő, állítható 208 fogasrúdon kialakított 206 fogakkal kapcsolódik. A166 ütközőkilincs a 206 fogakkal kapcsolódva 10 megakadályozza, hogy a kocsi a 158 tárcsa hatására gyorsan visszatérjen kiinduló helyzetébe. A szerkezetben egy hosszú löketű 168 továbbító kilincs is van, amely a kocsit mozgásútjának jobboldali szélső helyzetébe mozgatja azután, 15 hogy az utolsó vezetéket is beillesztettük a dugaszoló kapcsolóba. A 164 továbbító kilincset mozgató szerkezet­résznek függőleges irányban kinyúló 172 himbája van, melynek felső végéhez a 164 továbbító 20 kilincs 170 csap révén csuklósan elfordíthatóan van erősítve. A továbbító kilincset normál körül­mények között 171 rugó az óramutató járásával ellenkező irányban feszíti (4. ábra). A171 rugó felső vége a továbbító kilincsből kinyúló 173 25 csaphoz, alsó vége pedig a 172 himbába erősített 175 csapra van erősítve. A172 himba a végei között 174 csap révén 176 konzolra van erősítve, amely konzol a keret 41 vázfalából nyúlik ki. A172 himba alsó vége 178 csap révén 182 30 hajtórúd végén levő 180 csuklóval kapcsolódik. Mint a 8. ábrán látható, a 178 csap a 172 himba alsó végében levő lyukban szorosan van illesztve, ugyanakkor a 180 csukló ellenkező oldalából kinyúló 228 csap a 214 himba alsó végében levő 35 nyílásban van elhelyezve. Ennek az eltérésnek okát a következőkben ismertetjük. A 182 hajtórudat 184 csukló 186 szögemelő­höz erősíti, amely szögemelő egy pár, egymástól térközzel elválasztott lemezből van kialakítva. 40 A lemezekben lyukak vannak, amelyeken a kap­csolódást létrehozó 185 csap nyúlik keresztül. A 186 szögemelőnek helyben maradó 188 csapja van, amely a 7. ábrán látható módon a szögemelő alsó végében van elhelyezve. A szögemelőn ezen-45 kívül 192 bütyökkövető görgő van, amely for­gathatóan a lemezek között elnyúló 194 csapon van ágyazva. A186 szögemelőt normál körül­mények között a 190 rugó a 3. ábrán látható módon az óramutató járásának irányában húzza. 50 A190 rugó a szögemelőn levő 191 csaptól az alapba erősített csapig nyúlik, úgyhogy a 192 bütyökkövető görgőt a 136 főtengelyre felerő­sített 196 vezérlőtárcsa vezérlőpályához feszíti. A 136 főtengely a keresztirányban elnyúló 41 55 vázfalban, 45 vázfalban és 49 vázfalban van ágyazva és egy fordulatos 138 tengelykapcsoló révén hajtó 142 villamosmotor 140 kimenőten­gelyével kapcsolódik. A138 tengelykapcsoló bár­milyen megfelelő, egyfordulatú típusú lehet, és e 60 tengelykapcsolót 146 kar szabályozza, melynek működését az alaplaphoz erősített konzolba sze­relt 144 mágnestekercs vezérÜ. Mint már említettük, a 134, 134' kapcsolók sorba vannak kötve, úgyhogy amikor mindkét 65 kapcsoló zárt állapotban van, a 144 mágnes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom