167081. lajstromszámú szabadalom • Szemcseorientált szilicium-acél és eljárás annak előállítására

167081 A melegen hengerelt adagokból mintákat vágtunk ki és az alábbi módon kezeltük őket: 1. Hőkezelés nélkül, 2. 2 perces hőkezelés 900 C°-on, 5 3. 30 perces hőkezelés 1000 C°-on A kezelés után valamennyi próbát felületkezel­tük és 2,15 mm vastagságra hengereltük, (kivéve az RV-5370 (S) jelű mintát, amelynek vastagsága iO még mindig 2,3 mm volt). A redukció ekkor mintegy 33%-os volt. Ezután valamennyi mintát (az RV-5370 (S)-t is) megfeleztük és különböző magashőmérsékletű normalizáló hőkezeléseket vé­geztünk az egyes fél mintákon. Az egyik norma- 15 lizáló hőkezelést 1025 C° fölötti (legfeljebb 1040 C°) hőmérsékleten végeztük 5 percig hidro­gén-nitrogén atmoszférában. A másik hőkezelés ugyancsak öt perces volt, az izzítás hőmérséklete 1070 C° fölött (legfeljebb 1100C0 ) volt. A hő- 20 kezelést ugyancsak védőközegben végeztük. A normalizáló hőkezelés után valamennyi anya­got hidegen hengereltük 0,28 mm-es vastagságra (körülbelül 87%-os redukcióval) és végső norma­lizálást végeztünk 1 percen keresztül 800 C°-on 25 dekarbonizáló atmoszférában. Végső izzításhoz és a villamos tulajdonságok méréséhez 15,25 cm x 3 cm-es mintákat készítettünk. A végső hőkezelést 1175C°-on végeztük. A hő­kezelés során a kenet eltávolítottuk az ötvözetből. 30 A hőkezelést hidrogénben végeztük. A hagyo­mányos eljárásnál szemcseorientált szilícium-acélok végső hőkezelésekor el kell távolítani lehetőleg az összes szennyezést az ötvözetből. A végső össze­tételben a karbon, kén és alumínium értéke kevés 35 kell legyen. Az alumínium eltávolítását általában annak oxidálásával és a felületre felvitt magné­ziumoxidon való abszorpciójával végzik. A talámány szerinti eljárás során végzett hő­kezelések hatását az alábbi táblázatban mutatjuk 40 be. 2. táblázat 45 z-s O Mágneses permeabilitás 10 oerstednél 1* meleghengerlés utáni Adag hőkezelés 50 S3 *-* nincs 2 perc 30 perc áS 900 C° 1010 C° RV-3822A 1040 1405 1410 1513 RV-3822A 1090 1423 1414 1617 55 RV-3822B 1040 1432 1472 1477 RV-3822B 1090 1439 1449 1549 RV-3822C 1040 1749 1852 1848 RV-3822C 1090 1594 1941 1667 RV-3823A 1040 1670 1759 1641 60 RV-3823A 1090 1441 1439 1455 RV-3823B 1040 1747 1863 1823 RV-3823B 1090 1780 1880 1881 RV-3823C 1040 1810 1830 1821 RV-3823C 1090 1815 1915 1831 65 O Mágneses permeabilitás lOoesrstednél -a* meleghengerlés utáni Adag •a S2 -11 hőkezelés •a S2 -11 nincs 2 perc 30 perc £S 900 C° 1010 C° RV-3831 1040 1382 1389 1426 RV-3831 1090 1389 1391 1427 RV-3856 1040 1706 elveszett 1831 RV-3856 1090 1723 elvesze ttx 1863 RV-3857 1040 1815 1884 1809 RV-3857 1090 1809 1907 1830 RV-3858 1040 1639 1668 1662 RV-3858 1090 1571 1500 1528 RV-4970 1090 1910 RV-5370 (S) semmi 1910TM RV-5370 1090 1897 XA szalagból készült minta elveszett, később azonban egy másik részről származó mintát vizs­gáltunk, amelynek permeabilitása 1901 volt. '"A hőkezelést 1000C°-on végeztük 2 percig. A 2. táblázatból látható, hogy a legjobb tulaj­donságokat az RV-3822C, RV-3823B, RV-3823C, RV-3857 és RV-5370 jelű adagok mutatták. Kitűnik továbbá a táblázatból, hogy a legmagasabb permeabüitási értékeket a találmány szerinti eljárással kezelt minták mutatták. Ami a közbülső hőkezelést illeti, az RV-3823B és RV-3823C jelű minták közül az 1040C°-on izzítottak alacsonyabb permeabüitási értéket mu tatnak, mint azok, amelyek hőkezelése közel 1100C°-on történt. A 2. táblázatban feltüntetett permeabilitás értékeket szalagokon mértük, kivéve az elveszett minta helyett vizsgált darabot, ame­lyet utólag kötegben mértünk. Majdnem minden esetben bebizonyosodott, hogy a melegen hengerelt szalag 760 C° fölötti hőkezelése biztosítja a legjobb eredményeket (lásd 2. táblázat). Az 1. ábrán mutatjuk be a mangánekvivalens hatását a permeabüitás értékeire. Az ábrán a vízszintes tengely a mangánekvivalens-kén viszonyt mutatja, a függőleges tengelyen pedig a permeabi­litás található. A görbét a 2. táblázatban bemu­tatott minták mérési pontjai adják. A diagramból jól látható, hogy a görbe határozott optimummal rendelkezik, vagyis a legkedvezőbb mangánekviva­lens-kén arány 3 körül van. A gyenge permeabi­litással rendelkező adagok (RV-3831, RV-3822B és RV—3822A) jellemzően a kis alumínium-tar­talmú (0,007-0,014%) minták. A görbén elhe­lyezkedő minták alumínium-tartalma 0,016 és 0,03% között van. Ez jól mutatja a szulfidok és nitridek, mint elsődleges csíraképződést gátló ele­mek szinergetikus hatását. A 2. ábrán látható a mágneses permeabilitás és a vasveszteségek összefüggése. A vasveszteségek jól láthatóan csökkennek a permeabilitás növekedé­sével. A17 kilogaussnál mért értékek a 10 és 12 jelű vonalak között, a 15 küogaussnál mért ér­tékek pedig a 14 és 16 egyenesek között 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom