167072. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fém-műanyag társított termék előállítására
9 167072 10 kezelt oldalával a fém felé fordítva szintén tárolótekercsről letekercselt, 20 cm széles és 100, illetve 50 mikron vastagságú polietiléntereftalátilletve 2. példa szerinti alumíniumfólia közé vezetjük be, majd a köteget fűtött hengerpáron átvezetve 280 C° hőmérsékleten és 6 kp/cm2 nyomáson társított fóliává hengereljük. Hajtogatási próba a műanyag és a fém között fennálló tapadási szilárdság kb. 6,5 kp/cm, míg kezeletlen fóliánál ez az érték azonos próbában 0,1 kp/cm alatt van. A találmány szerint lehetséges olyan kiviteli mód is, amelynél a műanyagfóliát, műanyaglemezt vagy más műanyagterméket a fémmel összekötendő társítandó felületen felületileg megduzzasztunk, a rátapadó felesleges folyadékmennyiséget eltávolítjuk, majd a műanyagot fémfóliával, fémlemezzel vagy más fémtermékkel forrón préseljük, még a préselési folyamat közben vagy közvetlenül azt követően energiadus (ionizáló) sugárzással a bediffundált telítetlen vegyület stabil rögzítéséig a fóliát besugározzuk, majd adott esetben még egyszer az első préselésnél magasabb hőmérsékleten utópréselésnek vetjük alá. A bedifundált folyadék rögzítése előtti préselésnél, vagyis egy viszonylag lágy állapotban kisebb présnyomások és alacsonyabb préshőmérsékletek alkalmazása elegendő megfelelő érintkezés kialakítása céljából. Ha a duzzasztott műanyagfólia felületét besugárzás közben lefedjük, akkor a levegő oxigén bediffundálását meggátolhatjuk és így esetleges inhibitáló hatását elkerülhetjük. A besugárzás közben alkalmazandó vákuum, védőgázatmoszféra, védőfólia vagy védőfilm tehát nem okvetlenül szükséges. Az eljárás alkalmazható mind készre megformált munkadarabokon, mind féltermékeknél, amelyeket még további feldolgozásnak vetnek alá. A találmány szerinti eljárás egy különleges kiviteli módja azzal jellemezve, hogy hőrelágyuló műanyagból készült fóliát, lemezt vagy más terméket szobahőmérséklet és kb. 140 C° közötti hőmérsékleten kb. 20 másodperc — 30 percig a fémmel összekötendő társítandó felületen a) akrilsawal, vagy b) metakrilsawal, vagy c) a két sav keverékével, vagy d)egy olyan folyékony keverékkel, amely legalább egy fenti savat és egy vagy több vinilkötést tartalmazó telítetlen szerves vegyületet, mint pl. vinilacetátot, vinilidénkloridot, sztirolt, akrilnitrüt, akril- vagy metakrilsav-észtert tartalmaz, adott esetben legfeljebb 1% mennyiségű reakcióirányító adalékanyag hozlákeverésével érintkezésbe hozzuk a feltapadó felesleges folyadék eltávolítása után a kezelt fóliát fémfóliával, fémlemezzel, vagy más fémtermékkel préseljük, közvetlenül a préselés után a préselt helyeken a műanyagon vagy a fémen keresztül éspedig a kisebb felületi súlyú komponensen keresztül kb. 0,1-20 Mrad dózisban legfeljebb kb. 3 MeV átlagos energiájú gyorselektronokkal besugározzuk, adott esetben az első préselésnél magasabb hőmérsékleten utópréselésnek vetjük alá, mimellett olyan műanyagot vagy fémfóliát, lemezt síkfelületi testet esetleg két-két olyan terméket használunk, amelyeknek a kötési helyeken kb. 1 g/cm2 területsúlyúk van. 5 A gyorselektronokkal történő és nagyon gyorsan lefolytatható besugárzás után, a szükséges behatási időket másodperc nagyságrendi értékekre csökkenthetjük. Ha az utólagos besugárzáshoz 7-sugárzást, vagyis egy viszonylag lassú sugárzást 1° alkalmazunk, akkor a behatási időket is valamivel meg kell hosszabítani. A pontos duzzasztási hőmérséklet és a sav/komonomer-keverék pontos összetétele mindenekelőtt az alkalmazott műanyag szerint változik. A folyadékkal való érintkeztetés 15 történhet a kezelendő termék minden irányában pl. bemártással, máskülönben pl. egy felhordó henger, felszórás vagy más ismert felviteli művelet segítségével. A feltapadó felesleges folyadékmennyiséget érintkeztetés után hengerrel felitatjuk, 20 kipréseljük, elpárologni hagyjuk vagy más ismert technológiai művelettel eltávolítjuk. A bediffundált monomer rögzítése a megadott feltételek mellett igen alacsony sugárdózissal történik. Ha csupán vékony műanyag- vagy fémrétegeket kell sugár-25 zással keresztülhatolni, akkor 7-sugárzó izotópok helyett inkább elektrongyorsítókat használunk. 1 g/cm2 rétegvastagság felett ezzel szemben a 7-sugárzás előnyösebb, mivel ezzel lehetővé válik nemcsak közvetlenül a préselés után, hanem 30 közvetlenül a préselés alatt a besugárzás foganatosítása. A 7-sugárzás keménysége folytán ugyanis adott esetben „ a présberendezésen is áthatolni képes. 35 Mivel a találmány szerinti eljárásnál a műanyagok felületi duzzasztása szükséges, amelyek ideje kb. ugyanolyan nagyságrendű mint a tipikus elektrongyorsítok felhasználásánál alkalmazott besugárzási idő, így lehetővé válik a duzzasztást, a 40 besugárzást és a préselést egy folyamatos műveletté egyesíteni és ezáltal az egész eljárás gazdaságosságát fokozni. Ez az eset különösen fennáll műanyagfóliák alkalmazásakor, amelyek egymás mögött elrendezve ugyanazon sebességgel duzzaszt-45 hatók mint ahogy a préselési és besugárzó berendezésen átvezethetők. Ebben az esetben is megfelelőnek bizonyultak az átsugárzandó rétegvastagságok szempontjából a viszonylag csekély elektronenergiát kifejtő elektrongyorsítók. 9. példa 200 x 200 x 1 mm l. példa szerinti minőségű 55 polivinilklorid lemez felületét letisztítjuk, 2 percig 35 C°-n 80 súly% vízmentes, stabilizált akrÜsavat és 20 súly% stabilizált vinilidénkloridot tartalmazó keverékbe mártjuk, a feltapadó felesleges folyadékot letöröljük, a lemezt szobahőmérsékleten és 60 4 kp/cm2 nyomáson mindkét oldalával 0,3 mm vastagságú saválló acéllemezek közé préseljük, 25 percig szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson kobalt-6Ó-7-sugárzásnak vetjük alá, 0,6 Mrad/óra dózisteljesítmény mellett, végül 90C°-on 65 éj 8 kp/cm2 nyomáson utópréseljük. Hajtogatási 5
