167072. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fém-műanyag társított termék előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. XII. 21. (VE-665) Osztrák elsőbbsége: 1970. XII. 23. (A 11578/70) Közzététel napja: 1975. II. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. 167072 Nemzetközi osztályozás: B 32 b 15/08 Feltalálók: Dr. Proksch Emil vegyész, Wien, Szinovatz Walter laboráns, Hornstein, Ausztria Tulajdonos: Vereinigte Metallwerke Ranshofen­-Berndorf AG. in Braunau am Inn, Ranshofen, Ausztria Eljárás fém-műanyag társított termék előállítására 1 A találmány tárgya eljárás fém-műanyag társí­tott termék előállítására. A fémekből és műanyagokból álló társított szerkezeti anyagok mind nagyobb jelentőségre tesznek szert, mivel számos esetben olyan termé- 5 kek előállítását eredményezik, amelyeknek tulaj­donságai sokkal jobbak, mint a két komponensből képzett egyszerű keverék tulajdonságai lennének. A társított termékek előállításának alapfeltétele mindenképpen az, hogy a két komponens között 10 kielégítő tapadási kötés jöjjön létre. A legtöbb műanyagnak azonban sajnálatos módon rendkívül csekély affinitása van a fémes felületekhez. A tiszta mechanikai kötés, pl. a felpréselés vagy felhengerlés még magasabb hőmérsékleten is csak 15 csekélyebb tapadási szilárdságot eredményez. A fémfelület előkezelésével a szilárdság többnyire csak kis mértékben fokozható. A ragasztó anya­gok felhasználása általában lényegesen megnövelt, de még mindig nem kielégítő tapadási szilárdságot 20 eredményez. Kedvezőbb lehetőséget jelent a műanyag olyan módosítása, amellyel az erősebben poláros jelle­gűvé alakítható át. Különösen előnyös ilyen tekintetben a karboxil-csoportok beépítése a 25 műanyagba. Ez pl. úgy érhető el, hogy a kérdéses műanyagot telítetlen karbonsavval kopo­limerizálják vagy ojtásos kopolimerizációnak vetik alá. Ilyen eljárásokat ismertet pl. az 1569 031 számú NSZK nyilvánosságrahozatali leírá, az 30 1 255 947 számú és 1 560 635 számú francia szabadalmak. Ezeknél az eljárásoknál azonban a műanyagot teljes tömegében módosítani szükséges, vagyis a karboxil-csoportok nem csupán a felü­leten - aholez szükséges lenne - foglalnak helyet, hanem a műanyag belsejében (vagy a nem kötődő felületeken), ahol a beépített karboxil-csoportok a műanyag tulajdonságait többnyire kedvezőtlenül megváltoztatják. Ha az így módosított anyagokat a fém és az ezzel kötendő műanyag közé vékony közbenső réteg alakjában iktatják be, akkor a kötési felületen, a műanyag közbenső rétegében, a műanyag-tulaj donságok olyan instabilitása lép fel, amely ismét a tapadást rontja. A találmány szerinti eljárás fémeknek hőre­lágyuló műanyagokkal való kötésére azzal jelle­mezhető, hogy a fémmel kötendő műanyagok felületét a) aj3-telitetlen monó- vagy dikarbonsavból, vagy b) aj3-telitetlen karbonsavanhidridból, vagy c) ilyen savak és/vagy anhidridek keverékéből, vagy d) legalább egy aj3-telitefien mono- vagy dikar­bonsav, illetve ennek anhidridjéből és ilyen savval kopolimerizálható virul- vagy/és allil-csoportot tar­talmazó telítetlen vegyületek keverékéből valamint adott esetben, valamely telített, nem kopoli­merizálható duzzasztó szerből, illetve duzzasztó 167072

Next

/
Oldalképek
Tartalom