167068. lajstromszámú szabadalom • Reteszelőmű sínhez kötött járművek önműködő középütközős kaocsolóihoz
3 167068 4 részen a billenőkar kivezetésének növelése biztosítja a reteszrögzítő és reteszbiztosító ütközőfelületének kielégítő túlfedését, tehát a vasúti szerelvény menetközbeni önműködő szétkapcsolási lehetőségének csökkentését. 5 A találmányi megoldást részleteiben az alábbiakban ábrák segítségével ismertetjük: — az 1. ábra a találmányi reteszelőmű oldal- 10 nézetét és részmetszetét, -a második ábra az 1. ábrán látható reteszelőmű felülnézetét és részmetszetét tünteti fel. A találmányi önműködő középütközős kapcsoló 15 1 feje, amely 2 húzókörömből, 3 nyomóbütyökből és az önműködő kikapcsoló nyílását határoló 4 terelőfalból áll, önmagában ismert módon az 1 kapcsolófejbe süllyesztett 5 reteszből, valamint az I kapcsolófejbe 7 csapszegek körül ágyazott, 20 elfordítható és 8 hosszfuratban felfelé elmozdítható 6 reteszrögzítőből tevődik össze. Az 1 kapcsolófej belsejébe nyúló 6 reteszrögzítő részt 12 ellensúlynak képezzük ki. 25 Kapcsolóállásban az 1. ábra szerinti 1 kapcsolófejből kinyúló rész olyan 9 billenőkar, amely a kapcsolófej nyílás 4 terelőfalának irányában homorúan hátrafelé előállított 10 horonyból és ehhez csatlakozva a 2 húzóköröm felé előrenyúló 30 II nyomófelületből áll. Az 5 reteszen, továbbá 14 tartócsap körül lenghető, önmagában ismert 13 reteszbiztosító helyezkedik el, amely kapcsolóállásban az 5 retesz mozgását rögzítő 15 záróemeltyűt és szétkapcsolás céljából, az előbbi 35 rögzítő helyzetet kioldó 16 kiemelőszerkezetet tüntet fel. Az 1 kapcsolófejbe továbbá olyan 17 oldótengelyt ágyazunk, amely az 1 kapcsolófej belse- 40 jében önmagában ismert 18 reteszemelőt hord. Ez a reteszemelő a 19 kiemelőbütykökkel a 13 reteszbiztosító 16 kiemelőszerkezetének működtetését és 20 oldóbütyökkel az 5 retesz szétkapcsolásához szükséges működtetést végzi. 45 A kapcsolásra kerülő ellendarabbal végzett kapcsolási művelet során az 5és 5' reteszek önmagában ismert módon az 1 kapcsolófejek belsejében helyezkednek el és a kapcsolófej körvo- 50 nalának teljes kapcsolódását követően, tömegerők hatására ismét az 1 kapcsolófej nyílásában helyezkednek el. Ugyancsak önmagában ismert módon történik az 5 és 5' reteszek rögzítése, amelyben a 6 reteszrögzítő 9 billenőkarjának az 1 55 kapcsolófejbe elfordulása után a 12 ellensúly a 13 reteszbiztosító 15 záróemeltyűje előtt helyezkedik el. A kapcsoíófejkörvonalak egymásra illeszkedése pl. az 1 és 1' kapcsolófejek 2. ábrán látható pontvonallal jelölt szöghelyzete során elő- 60 fordulhat, hogy az egyik kapcsolórész 3 nyomóbütyke a másik kapcsolórész kapcsolónyílásába kerülhet, anélkül, hogy eközben az 5 reteszt közvetlenül érintené. A 6 reteszrögzítő 9 billenőkarján a kapcsolónyílás 4 terelőfalának irányában 65 homorúan visszahelyezett 10 horony, amely ilyenkor a kapcsolódó ellendarab 3' nyomóbütykével szemben áll, csak akkor működik együtt az utóbbi nyomóbütyökkel, ha már az 5 és 5' reteszek kölcsönösen egymásra illeszkednek és a 13 reteszbiztosítóval együtt az 1 kapcsolófej belsejében helyezkednek el. A 6 reteszrögzítő 9 billenőkarján a 10 horonnyal szemben kinyúló 11 nyomófelület, amely kapcsolt helyzetben az ellendarab 3' nyomóbütykére támaszkodik, a kapcsolási művelet kezdetén a 3' nyomőbüfyökkel még nem működik együtt. Ennek következtében a 2. ábrán látható helyzetben a 13 reteszbiztosítő idő előtti elfordulása, valamint az 5 retesz ugyancsak idő előtti rögzítése elkerülhető. Ha a 6 reteszrögzítő 9 billenőkarjának 10 homorú hornyán a 3' nyomóbütyöknek megfelelő csúszási feltételeket biztosítunk, továbbá a találmányi önműködő középütközős kapcsoló 2 húzóköröm oldalán a 9 billenőkart szélesítjük, akkor a kapcsolónyílást határoló 4 terelőfalhoz viszonyítva all nyomófelület túlfedése növelhető és ennek következtében a 6 reteszrögzítő 12 ellensúlya és a 13 reteszbiztosító 15 záróemeltyűje közötti rögzítő ütközés megfelelő túlfedését érhetjük el ahhoz, hogy a vasúti szerelvény menetközbeni önműködő szétkapcsolódásának lehetőségét csökkentsük. A találmányi önműködő középütközős kapcsoló szétkapcsolásánál az 5 és 5' reteszek valamelyikét a mozgást rögzítő ütközés kioldását követően, önmagában ismert módon a 17 oldótengeiy és arra erősített 18 reteszemelő forgatásával az 1 kapcsolófej belsejébe forgatjuk, aminek következtében az eddig kapcsolódó részek körvonalait kioldjuk és egymástól történő eltávolításra szabaddá tesszük. A 18 reteszemelő forgatása során először ennek 19 kiemelő bütyke a 13 reteszbiztosító 16 kiemelő szerkezétéhez nyomódik, aminek következtében a 15 záróemeltyű az 5 reteszt rögzítő, a 6 reteszrögzítő 12 ellensúlyán elhelyezett ütköző fölé kerül és az 5 retesz eltolódását az 1 kapcsolófej belsejébe már nem gátolja. A 18 reteszemelő 20 oldóbütyke a 17 oldótengeiy további forgatásánál a 6 reteszrögzítő nyúlványához nyomódik, azt rövid ideig felfelé tolja el és a forgómozgás közben végül az 5 retesz ütközőfelületéhez illeszkedik. Ennek következtében az 5 retesz végül az 1 kapcsolófej belsejében forgatható és az egymáshoz kapcsolódó r 1 és 1' kapcsolófejek körvonalainak egymásra illeszkedését kioldja. Az 1 és 1' kapcsolófejek szétválása után a reteszemelőműben, tömegerők hatására az 5 retesz és a 6 reteszrögzítőn elhelyezett 12 ellensúly ismét az 1. ábrán látható eredeti, kiindulási helyzetét foglalja el, amelyben a részek ismét kapcsolódásra készen állnak. Szabadalmi igénypont: Reteszelőmű sínhezkötött járművek önműködő középütközős kapcsolóihoz, amelynek a kapcsolási 2