167060. lajstromszámú szabadalom • Fehér, olajbázisú és/vagy inverz emulziós fúróiszap, valamint eljárás azok előállítására
5 167060 6 hezítőanyag nagyobb mértékű (0,4-0,6 súly%) oleofilizálásával biztosíthatunk. Ezekben az esetekben ugyanis előnyös a nehezítőanyag felületének tenzid molekulákkal történő borítottsága, illetve teljes borítottsága, mert a szükséges szusz- 5 penzió stabilitást csak olajban jól nedvesedő és nagy térbetöltésű rendszerek biztosítják. Azt találtuk, hogy az oleofilizált felületű nehezítőanyagokkal nem csak megfelelő olajbázisú, 10 hanem úgynevezett invert emulziós fúróiszapok is előállíthatók. Az invert emulziós fúróiszapok, amelyek közege fordított, tehát víz/olaj emulzió, ezért bírnak nagy fontossággal, mert a reológiai tulajdonságaik kevéssé hajlamosak változni a hő- 15 mérséklet növekedésével, mint a tisztán olaj bázisú fúróiszapok tulajdonságai. Az ugyancsak a találmány tárgyát képező előállítási eljárás kidolgozásánál azt találtuk, hogy 20 a közegbe először bekevert organofil agyagféleségek előbb duzzadnak, majd peptizálódnak, míg az oleofilizált felületű nehezítőanyagok pedig dezegregálódnak és így teljesen homogén eloszlású rendszert kapunk. Az organofil agyagféleségek 25 peptizációját és az oleofilizált nehezítőanyagok dezagregálódását célszerűen megválasztott adalékanyagokkal, mint pl. alkilhidrofoszfát, etilénoxid-oleinsav addukt, is elősegíthetjük. 30 Az invert emulziós fúróiszapok előállítására irányuló kísérleteink során azt találtuk, hogy különösen stabil közeget (víz/olaj emulziót) kapunk akkor, ha az emulzió előállításánál úgy járunk el, hogy az emulgeálószer az emulgeálás 35 során a víz-olaj határfelületen képződik a vízben oldódó és az olajban oldódó, a kiindulás során azokba bevitt komponensekből. 40 A találmány szerinti fehér, olajbázisú és/vagy invert emulziós fúróiszapok mindazon sajátságokkal rendelkeznek, amelyet tőlük a fúrástechnika megkíván. 45 Széles intervallumban változtatható a fajsúlyúk (1,00-2,50 g/cm3 ), ugyanakkor sem a látszólagos, sem a differenciális viszkozitásuk nem csökken, a nyírás után közvetlen, illetve 10 perccel később mért folyáshatásuk igen közel esik egymáshoz, s 50 magas hőmérsékleten (220C°-on, illetve ennél magasabb hőmérsékleten) is alig változik, igen jó az olajtartó és víztartó képességük magas hőmérsékleten is, valarnint nagyon kevés a kiülepedés azokból. 55 A találmány szerinti invert emulziós fúróiszap különös előnye, hogy vízbetörés esetén felveszi a vizet anélkül, hogy tulajdonságai jelentősebb mértékben megváltoznának. A találmány szerint olaj- 60 bázisú fúróiszap előállításánál úgy járunk el, hogy a magasabb forráspontú (200 C° feletti) ásványolaj párlatban, pl. gázolajban, 10-50 C° hőmérsékleten feloldjuk a duzzadást és peptizálódást elősegítő tenzidet, majd intenzív keverés közben beada- 65 góljuk az organofilizált agyagféleséget és/vagy organofilizált agyagféleséget és huminsavat, s végül az oleofilizált felületű nehezítőanyaggal homogenizáljuk. A találmány szerint az invert emulziós fúróiszap előállítása során először a magas forrpontú ásványolaj párlatban feloldunk 1—4 súly%, 6—30 szénatomszámú zsírsavat, majd intenzív keverés közben hozzáadunk 10—40 súly% vizet, amely 1—10súly% oltott meszet tartalmaz. Az így kapott invert emulzióhoz hozzáadjuk a duzzadást és peptizálódást elősegítő tenzidet, majd részletekben, intenzív keverés közben az organofilizált agyagféleséget és/vagy agyagféleséget és huminsavat, s végül az oleofilizált felületű nehezítőanyaggal összekeverjük és homogenizáljuk. A találmány szerinti olajbázisú és/vagy invert emulziós fúróiszapokat és előállítási eljárásukat az itt következő példákon kívánjuk bemutatni, amelyek nem korlátozzák a szabadalom oltalmi körét. 1. példa 100 g gázolajban 20-40 C° hőmérsékleten feloldunk 1,0 g n-oktil-szeszkvi-hidrofoszfátot és erélyes keverés közben, kis részletekben hozzáadagolunk 4,4 g IVEGÉL-t (organofil bentonitot, az Északmagyarországi Vegyiművek gyártmánya). A keverést tíz percig folytatjuk, majd a szuszpenziót egy éjszakán át állni hagyjuk. Másnap tíz percig tartó ismételt keveréssel homogenizáljuk, majd részletekben hozzáadunk 106 g precipitált báriumszulfátot. 2. példa Az 1. példához hasonló módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a 106 g precipitált báriumszulfát helyett 106 g, 0,2 súly % nátriumoleáttal oleofilizált precipitált báriumszulfátot alkalmazunk. 3. példa Az 1. példához hasonlóan járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a 106 g precipitált báriumszulfát helyett 106 g, 0,3 súly % nátriumoleáttal oleofilizált báriumszulfátot alkalmazunk. 4. példa Az 1. példához hasonlóan járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a 106 g precipitált báriumszulfát helyett 106 g, 0,4súly% nátriumoleáttal oleofilizált báriumszulfátot alkalmazunk. Az 1—4. példa szerint előállított fúróiszapok legfontosabb reológiai sajátságainak (TB : Bingham féle folyáshatár T? pl.: plasztikus viszkozitás) összehasonlítását mutatja az 1. táblázat. 3
