167044. lajstromszámú szabadalom • Üreges szálak és eljárás előállításukra

5 167044 6 A találmány szerinti üreges szálakban rend­szerint nincsenek hólyagok (a szálak falában levő, mintegy 5/z-t meghaladó legnagyobb méretű üres terek), és a felületükön nincs kéreg vagy tömör réteg. Sóvisszatartásuk 0 (2 Torr nyomáson li­terenként 10 g nátriumkloridot tartalmazó vizes oldattal meghatározva). A találmány keretébe tartozik az előbbiekben ismertetett üreges szálak előállítási eljárása is. A találmány értelmében egy gyűrű alakú nyílással ellátott szájképző fejbe bevezetjük akril­nitril és egy szulfonkomonomer kopolimerjének poláris szerves oldószerrel vagy ilyen oldószerek elegyével készült oldatát, és közvetlenül a szál­képző fejből való kilépése után a keletkező üreges szál belső és külső oldalát (a) szervetlen sók 1—35, előnyösen 5-20 súly% sótartalmú te­lítetlen vizes oldatával vagy (b) poliakrilnitrilt nem oldó és a kopolimer oldószerével nem elegyedő poláris szerves oldószerrel vagy ilyen oldószerek elegyével koaguláljuk. Poláris szerves oldószerként a kopolimer fel­oldására az akrilnitril-szulfonmonomer-kopolimerek ismert oldószereit használjuk, például dimetil­szulfoxidot, dimetilacetamidot, hexametilfoszfor­triamidot és mindenekelőtt dimetilformamidot. Egyetlen oldószer helyett a kopolimer oldására oldószerelegy is alkalmazható, és az oldószerhez vagy oldószerelegyhez kevés, a polimert nem oldó szert is adhatunk olyan arányban, hogy az így létrejött oldószerelegy még képes legyen a poli­akrilnitrilt oldani. Az akrilnitril-kopolimer oldata telítetlen legyen, és koncentrációja általában haladja meg az 5 súly%-ot, előnyösen a 20 súly%-ot. Ezután a kopolimeroldatot a szálképző fejből való kilépése után a koagulenssel egyszerűen azonnal érintkezésbe hozva koaguláljuk. Az alámerített szálképző fejből való kilépéskor végzett hasonló koagulálást ismertet a 3 674 628 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás is, de ott a kopolimer oldat és a koagulens közötti hőmérsékletkülönbség elég nagy ahhoz, hogy azonnali koaguláció követ­kezzék be. A találmány szerinti eljárásban nincs ilyen koagulációs szakasz, és a hőmérséklet­különbség az oldat és a koaguláló fürdő között kisebb 30C°-nál. A keletkező üreges szál külső koagulálását úgy végezzük, hogy a szálat egy koaguláló folya­dékban („koaguláló fürdőben") cirkuláltatjuk. A keletkező üreges szál belső koaguláltatására koaguláló folyadékot juttatunk a szál belsejébe. A koaguláló folyadék és a kopolimer oldat hőmérséklete széles határok között változhat, és általában -10 és +40 C°, előnyösen 0 és 30 C° közé esik. Alacsonyabb hőmérsékleten kevésbé keletkeznek hólyagok a szálban. A kopolimer ol­dat, a belső koagulens és a szálképző fej hőmérséklete technológiai okokból rendszerint azonos, viszont a koaguláló fürdő hőmérséklete különbözhet ettől a három hőmérséklettől. Ha a koaguláló folyadék szervetlen sók vizes oldata, akkor szervetlen sóként előnyösen egy vízben oldható alkálifém- vagy alkáliföldfémsót használunk, rendszerint célszerű nátriumklorid használata. Ugyanúgy alkalmazhatók azonban lítium, nátrium, kálium, magnézium vagy kalcium , kloridja, szulfátja vagy perklorátja is oldhatóságuk határán belül. Ezeknek a vizes oldatoknak az akrilnitril-ko­polimert oldó képessége csökkenthető elegyíthető szerves poláris oldószerek, például dimetil­,» formámid hozzáadásával, előnyösen 40%-nál kisebb mennyiségben. Ha a koaguláló folyadék szerves poláris oldó­szer vagy oldószerelegy, akkor az akrilnitril­kopolimert nem oldó oldószerként előnyösen egy ,j alkoholt, például metanolt, etanolt, propanolt, butanolokat, egy alifás diolt, például etilénglikolt, vagy alifás ketonokat, például acetont vagy me­tiletilketont használhatunk, és az oldószerek vagy oldószerelegyek oldóképessége módosítható kevés 20 (általában 25%-nál kevesebb) akrilnitril-polimert oldó szer, például dimetilformamid, dimetilszul­foxid, dimetilacetamid, hexametilfoszfortriamid hozzáadásával. Koagulálás közben a kopolimeroldat oldó-25 szerének egy része a koaguláló folyadékba ván­dorol, és így kissé megváltoztatja annak össze­tételét. Hogy az üreges szálak egyenletesek és szim­metrikus alakúak legyenek, a szálképző fej ten-30 gelyét célszerű függőlegesre beállítani, hogy a kopolimeroldat felülről lefelé áramoljon. A szál­képző fejek célszerűen bemerítettek. A keletkező szálat legalább annyi ideig tartjuk a koaguláló folyadékkal érintkezésben, amíg a szál 35 annyira megkeményedik, hogy kezelhető, és nem deformálódik már az adott üzemi körülmények között. Az előbbiekben leírt koagulációt tiszta vízzel való mosás követheti a nem polimer alkotórészek, 40 főképp oldószerek és/vagy sók zömének eltávo­lítására a szálból. Az előbbiekben leírt koagulációs művelettel készült szál teljesítőképessége és főképp átbocsátó­képessége forróvjzes kezeléssel fokozható. Az ilyen 45 módon kezelt üreges szál részleges tiszta vizes vagy vizes-szerves oldószeres mosásnak vethető alá, de akárhogy is ál a dolog, a forróvizes kezelés­kor a szál előnyösen meg kevés eredeti oldószert tartalmaz, pontosabban, a forróvizes kezeléskor az 50 üreges szál maradék oldószertartalma általában 5-20, előnyösen 10-17%. Ezt a forróvizes kezelést úgy végezzük, hogy az üreges szálat 60-250, előnyösen 80-190 C°-on 55 bemerítjük a vízbe vagy víz és oldószer nem oldó hatású elegyébe. A víz vagy a vizes elegy gőz­fázisban lehet, előnyös azonban ezeket folyadék­fázisban alkalmazni. 100 C° fölötti hőmérsékleten végzett találmány szerinti kezelés esetén esetleg $0 nyomás alatt kell dolgozni, mert folyékony vizet kell használni a forróvizes kezeléshez. A találmány szerinti kezeléshez használható vizes elegyek víztartalma rendszerint meghaladja az 50%-ot, előnyösen a 90%-ot. A víz szerves 65 oldószerekkel vagy szervetlen vagy szerves elektro­litokkal keverhető, de előnyös iners és főképp 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom