167040. lajstromszámú szabadalom • Tökéletesített jármű-karosszéria és rakodólap

7 167040 8 dezve, úgy hogy ily módon a szállítandó hengeres tárgyak hossztengelye a szállítási irányra kereszt­ben helyezkedik el ahelyett, hogy a jármű hossztengelyével lenne párhuzamos. Ha úgy kí­vánatos, akkor a hosszanti és keresztirányú el­helyezés kombinációja is alkalmazható. Előnyös módon a rakodólap kerete acélból készül, s a hordozólapok acélkerettel vannak ellátva. A rakodólapok és a hordozólapok felüle­tei azonban célszerűen fával vannak burkolva. Ha szükséges, akkor a rakodólap végein hagyható olyan szabad hely, ahol nincsenek hordozólapok kialakítva. Ezeket a szabad helyeket, - mint ahogy ezt előzőleg említettük — fával burkoltuk és azok sík lapok szállítására szolgálnak. Ter­mészetesen magától értetődik az, hogy ha nagy mennyiségű, illetve súlyú lapokat kell szállítani, abban az esetben több, vagy akár valamennyi mozgatható hordozólapot alsó, sík helyzetben lehet hagyni, amint ezt az 1. ábrán a 3 hordozólap-pár esetében láthatjuk, s így a lapokat ezen hordozólapokra lehet elhelyezni. A találmánynak a 4—9. ábrákon bemutatott kiviteli alakja lényegében véve hasonló ahhoz a kiviteli alakhoz, amit az 1—3. ábrán láthattunk, azonban ebben az esetben úgy van tervezve, hogy azt egy szabványos, szállítható konténernél hasz­nálják. Az ilyen konténereket közúti járműveken, vasúti kocsikon vagy hajón, esetleg repülőgépen szállíthatják. A konténert a 4. ábrán 60-nal jelöltük, míg a rakodólapot, mint olyant ]j 61-gyei. Amint már mondottuk, a rakodólap lényegében hasonló az 1—3. ábrán látható megoldással, s ennek megfelelően csupán az eltérő részleteket írjuk le részletesen. Mivel a találmánynak ezen speciális kiviteli alakja konténerekben való felhasználáshoz készült, így a rakodólap oldalai nem szükségképpen hozzá­férhetőek. Ennek megfelelően, azok a berende­zések, amelyek a hordozólapok emelését és süllyesztését biztosítják, ebben az esetben nem a rakodólap oldalain, hanem az egyik végén he­lyezkednek el. így a 3. ábrán bemutatott egyes 36, 37 és 38 menetes orsók helyett menetes orsó-párokat alkalmaztunk, s ezeket az 5. ábrán 62-vel és 63-mal jelöltük. Mindegyik orsópárt nyomócsapágyak hordozzák, ezeket az 5. ábrán 64, 65, 66 és 67 jelzi. A 62 és 63 menetes orsók belső végei a 68 fogaskerékházba nyúlnak bele, amelyben a 69 és 70 jelű kúpfogaskerekek találhatók, ezek a 62, illetve 63 orsókra vannak rögzítve. A 69 és 70 kúpkerékhez egy harmadik 71 kúpkerék kapcsolódik, amelyik a 68 fogas­kerékház falán átnyúló 72 rövidtengelyre var felerősítve. Ez a tengely a 74 kardáncsukló közbeiktatásával egy további 73 tengelyhez kap­csolódik, amely tengely azután a másik végénél elhelyezett második 76 kardáncsukló útján a 75 tengellyel van összekapcsolva. A 75 tengely a 77, 78, 79 és 80 csapágyak útján van megtámasztva, s egy 81 négyszög- vagy hatszögvégződéssel nyúlik át a rakodólap hátsó végén. Hasonló szerkezeti megoldás szolgál a fennmaradó további három hordozólap-pár számára is, és amint látható az 5. ábrán, valamennyi orsó működtető vége kényel­mesen elhelyezhető együtt a rakodólap hátsó 5 végén. A találmány itt bemutatott két kiviteli alakja között még az a különbség, hogy a 82 és 83 tartókarok alsó végének megtámasztása az 5. ábrán rajzolt esetben eltérő. Itt ugyanis a 84 10 tengelyen egy pár 85 és 86 kerék vagy görgő helyezkedik el, melyeket különösen a 9. ábrán láthatunk jól. Amint látjuk, ezek a 84 tengely végén foroghatnak és a 87 és 88 sínen gördül­hetnek el. A 82 és 83 tartókarok szintén 15 elfordulhatnak, a 84 tengely végén. A 7. ábrán bemutatjuk, milyen módon for­dulhat el a 89 hordozólap a 87 és a 88 sínekben levő csapágyakon. A 8. ábra szemlélteti azt a módot, ahogyan a 20 82 és 83 tartókarok elforgathatóan vannak a 89 hordozólaphoz erősítve a 90 tengely segítségével, amely a hordozólap oldaltagjaiban kialakított 91 és 92 agyrészben van rögzítve. 25 Szabadalmi igénypontok: 1. Járműkarosszéria vagy rakodólap hengeres tárgyak szállításához, azzal jellemezve, hogy több 30 elfordíthatóan felszerelt hordozólap-párja (2—5) és az egyes hordozólap-pároknál külön-külön, a pá­rokon belül az egyes hordozólapoknak egysíkban levő helyzetéből (hordozólap (3) az 1. ábra szerint) a két hordozólapnak egymáshoz viszo-35 nyitott ferde helyzetbe (hordozólapok (2, 4, 5) az 1. ábra szerint) mozgatható, és a hengeres tárgyak számára támaszt alkotó szerve van. 2. Az 1. igénypont szerinti járműkarosszéria vagy rakodólap kiviteli alakja, azzal jellemezve, 40 hogy négyszög alakú sík kerete (1) van, melybe több hordozólap-pár van beszerelve. 3. A 2. igénypont szerinti járműkarosszéria vagy rakodólap kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyes hordozólap-párokon belül az egyik 45 hordozólap a keret hosszanti tengelyének (10) egyik oldalán, míg a másik hordozólap a tengely másik oldalán van elhelyezve. 4. A 3. igénypont szerinti járműkarosszéria vagy rakodólap kiviteli alakja, azzal jellemezve, 50 hogy a tengely egyik oldalán levő valamennyi hordozólap forgástengelye (8) egyvonalba esik, míg a hosszanti tengely másik oldalán elhelyezett valamennyi hordozólap forgástengelyei (9) ugyan­csak egyvonalban vannak. 55 5. A 4. igénypont szerinti járműkarosszéria vagy rakodólap kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgástengelyek a hosszanti tengely mind­két oldalán a tengelyektől azonos távolságban vannak elhelyezve. 60 6. A 2—5. igénypontok bármelyike szerinti járműkarosszéria vagy rakodólap kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a támaszt alkotó szervek mindegyike egy pár tartókart (17-20) foglal magába és a tartókarok egyik végükkel forgat-65 hatóan vannak a hordozólapokhoz csatlakoztatva. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom