167010. lajstromszámú szabadalom • Szuszspendálószer műanyagporhoz és eljárás annak előállítására

5 167010 6 c) A ruhadaraboknál használt betétnek a felső szövetre való hegesztése és a .ruhadarabok vasalá­sánál a vasalóval és a gőzvasaló présekkel szemben tanúsított ellenállóképessége szempontjából a meg­növelt zsírsav tartalom csökkenti a hegesztésnél használt ragasztóanyag átszivárgását a betéten keresztül és még tovább a felsőszövetbe, és az eközben fellépő jelenség, a bélésanyag kedvezőtlen hozzáragadása a betéthez vasalás alkalmával teljesen kiküszöbölhető. d) A betétek stancolásánál és vágásánál elő­fordulhat a lyukasztó szerszám szennyeződése, továbbá a kivágott lemezeknek a réteggel való összetapadása egymás mellett fekvő betéteknél. Magasabb zsírsav tartalommal ezt a hibaforrást teljesen kiküszöböljük. A találmány szerint azt a lehetőséget is figyelembe vesszük, hogy a szuszpendáló szer 0,05—3 súly% koncentrációban valamely polimer szerves savnak ammóniumsó kivételével valamely egyéb sóját tartalmazza vizes oldat alakjában. A találmány ruhadarabokhoz való betétek pont­szerű rétegzésére alkalmas műanyagporok szusz­pendálószerére vonatkozik, amelyre jellemző, hogy a szuszpendálószer 0,05—3 súly% koncentrációban valamely polimer szerves sav sójának vizes olda­tából áll, emellett pótlólag legfinomabb eloszlásban 4-15 súly% helyettesítetlen zsírsavat vagy 0-15 súly% hidrogénen szubsztituált zsírsavat tar­talmaz. A találmány szerinti szuszpendálószerbe alkalmas műanyag masszák adott esetben további ammónia­tartalmú emulgeátorok és magas %-ig terjedően lágyítószerek, (a műanyagpor súlyarányára számítva mintegy 35-40%-ban) hozzáadásával'igen könnyén és teljesen homogén módon bekeverhetők. A beké- • verés után folyóképes és nyomásra alkalmas, nem koagulálódó és nem ülepedő paszta képződik, amely a nyomási folyamatnál semmiféle üzem­zavart nem okoz. Műanyag masszaként felhasznál­hatók a következők: polivinilacetát és kopoli­merizátumai, mint etilén-vinilacetát kopolimeri­zátumok, ezenkívül nem térhálósodé hőrelágyuló poliuretánok és poliamidok, főként olyan ternér és kvaternér kopoliamidok, amelyek 6-kaprolaktámból, 12-laurinlaktánból, 1,6-hexametiléndiaminból, izo­foron-diaminból, azelainsavból, szebacinsavból, adipinsavból, 7-amino-önantsavból és 11-aminounde­kánsavból kopolimerizációval, illetve kondenzációval vannak előállítva. Ilyenek továbbá a polietilének, főként a kisnyomású polietilének. A telített zsírsavakon pl. sztearin- és palmitin­savon kívül — többnyire a telített zsírsavakkal elkeverve - telítetlen zsírsavak, pl. olajsav, valamint a megfelelő telített vagy telítetlen savak olyan származékai alkalmazhatók, amelyekben egy vagy több hidrogén-atom, oxi-, nitril-, alkil-, aril-cso­porttal és/vagy fluor- és klór-atommal van helyet­tesítve. Az egymással kombinálható telített, telítetlen vagy hidrogénen helyettesített zsírsavak megfelelő kiválasztásával az alkalmazásra kerülő műanyagok optimálisan összehangolhatok fázisösszeférhetőség, addhézió, olvadáspont és olvadékviszkozitás befo­lyásolása, gőz-, víz-, kémiai tisztítással szembeni ellenállóképesség és hidrofób hatás szempontjából. Gyorsan gélesedő lágyítószerek hozzáadásánál a műanyagport és a lágyítószert előnyösen külön-i külön elkeverjük és diszpergálószerrel, amelyhez kisebb mennyiségben pótlólagosan ammóniát adunk, majd a két külön adagot egy gyorsan dolgozó keverŐműben egyesítjük. Ilyen munka­módszer pl. célszerű 6,6/6,12-kopoliamidok elkeve-10 résénél, amelyeket kb. 1/3 súlyrész kaprolaktámból, 1/3 súlyrész laurinlaktámból és 1/3 súlyrész AH-sóból kopolimerizációval készítünk és kon­denzálunk toluolszulfonsav-etilamid lágyítószert al­kalmazva. 15 Polimer szerves savak sóiként azok váltak be, amelyek vízben oldhatók és már kisebb koncent­rációban erős viszkozitásnövekedést idéznek elő. Különösen alkalmasak a homo- vagy kopolimer 2C akrílsavak és/vagy metakrilsavak ammóniumsói, amelyeket a gyártócégek már a viszkózus oldatok vagy — szabad savak esetén - diszperzióban hoznak piacra. Az utóbbi esetben a szabad sav ammónia hozzáadásakor ammóniumsó alakjában válik ki. Az ammóniumsókon kívül más vízoldható sók, mint alkálifémsók és primer, szekunder vagy tercier aminokkal képzett sók pl. a monoetanolaminnal, dietanolaminnal, trietanolaminnal vagy morfolinnal 30 készült sók is alkalmazhatók. A szabad savak felhasználása esetén a sókat alkália vagy amin hozzáadásával könnyen oldatba vihetjük. A homo- vagy kopolimer akril- vagy metakril-35 savak sóin kívül más polimer savakkal készült sókat, pl. cellulóz-glikolsawal vagy polimer-sztirol­maleinsawal készült sókat is alkalmazhatunk, amelyek előnyösen szintén ammóniumsók, azonban más vízoldható sók alakjában is lehetnek. 40 A zsírsavak bevitele és finoman történő elosz­latása — pl. sztearinsav, palmitinsav vagy oxisztea­rinsav felhasználása esetén - egyszerűen úgy törté­nik, hogy a polimer szerves savak sóinak oldatait a 45 zsírsavval együtt adott esetben kevés ammónia további hozzáadása mellett a zsírsav olvadáspontjáig terjedő hőmérsékletig mechanikai kavarás közben felmelegítjük. A legelőnyösebb, ha a keverékbe direktgőzt vezetünk be. A kavarás közben történő 50 lehűlésnél a zsírsav igen finom eloszlásban kris­tályosodik ki. A szuszpendáló szernek tejszerűen fehér kinézése van. 55 1- Példa 14 súlyrész polimer akrilsav morfolinsójának 10%-os oldatát 86 súlyrész vízzel elkeverjük és 36 súlyrész vizes oldathoz 6 súlyrész 12-oxisztearin-60 savat és 0,2 súlyrész 25%-os ammóniát adunk. Direktgőz bevezetésével a keveréket 90 C° feletti hőmérsékletre felmelegítjük, amikor a kevert oxi­sztearinsav felolvad és emulgeálódik. A gőz kon­denzálása folytán az emulzió súlynövekedése kb. 65 további 5,8 súlyrészt tesz ki. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom