166989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inzulinsó-protamin komplex vizes szuszpenziójának előállítására

166989 mennyiségű nátriumhidroxiddal kezeljük, hogy az oldat pH-ja 8,0 és 8,5 között legyen. A lúgos pH-jú oldatot legalább 15 percen át, előnyösen egy órán át, vag$ hosszabb ideig enyhén keverjük. Az inzulin nátiiumsója az oldatból kicsapódik, a csapadékot dekantálással, centrifugálással, szűréssel és meghatározzuk a kezdeti vércukor-tartalmat. A kontroll-nyúlcsoportot az előzőleg meghatározott mennyiségű semleges protamin-Hagedorninzulinnal (NPH) oltjuk be. A kísérleti csoportot a pro­tamin-nátriuminzulin-komplex-szel (PSÍ) oltjuk be. Mindegyik kísérletben egyszeres dózisként 1,0 egy­séget adagolunk egy nyúlnak, ez körülbelül 0,01 ml térfogatú inzulinkészítménynek felel meg. Az ada­golás után fél órával mindegyik nyúlból ismét vérmintát veszünk. A következő vérmintákat az injekció beadásától számítva az 1,5., 3,0., 5,0., 7,0. és 9,0. órában vesszük. Mindegyik minta vércukor­tartalmát meghatározzuk, és az eredményeket mint mg-glükóz% adjuk meg. Az átlagos vércukor­tartalmat minden mintavételkor mindkét csoportra vonatkozóan megadjuk. Azokban az esetekben, amelyekben „kereszt"­-kísérleteket végzünk, azok a nyulak, amelyeket előzőleg a kontroli-mintával oltottunk, most a protarnin-nátriurninzulin-komplexet kapják, és meg­fordítva. Ezeket a kísérleteket az első vizsgálat befejezése után egy héttel kezdtük. Az átlagolt eredményeket mint átlagos vércukor-koncentrá­ciókat (mg%) az 1. ábrán és az alábbi 1. táblá­zatban adjuk meg. vagy hasonló módon könnyen elkülöníthetjük. Az inzulin-nátriumsót ezután újra feloldva és ki­csapva tisztíthatjuk, amikor kristályos anyaghoz hasonló terméket kapunk. Az analízis eredménye 5 szerint az inzulin nátriumsójának 1 molekulájában 1 molekula inzulin és 1 nátriumatom van. A nát­riuminzulin kristályok, függetlenül attól, hogy marha- vagy sertéseredetű az inzulin, vízben és izotóniás oldószerekben a semlegeshez közeli pH-ér-10 téken igen jól oldódnak. Az előnyös alkálifém- vagy fémszerű ionok, amelyekkel inzulinsó előállítható, a kálium-, lí­tium-, cézium-, nátrium- vagy ammónium-ionok. 15 A protamint előnyösen protaminszulfát más oldható vegyület alakjában használhatjuk. vagy Ha a protaminszulfát és inzulinsó komplexét 20 izotóniás hígítóanyagban szuszpendáljuk, a hígító előnyösen tartósítóanyagot tartalmaz. Előnyös tar­tósítóanyag a fenol és a metil-p-hidroxilbenzoát. A protamin-inzulin-komplex biológiai aktivitását 25 nyulakkal a következő módon határozzuk meg: Harminchat nyulat két egyenlő csoportra osz­tunk és a kezelés kezdete előtt 24 órán át 30 éheztetjük őket. Mind a vizet, mind az élelmet a kísérlet tartama alatt megvonjuk az állatoktól. Az állatok fülének külső eréből vérmintát veszünk 35 1. táblázat Vércukor-tartalom , mg% Idő, óra 0 0,5 1,5 3,0 5,0 7,0 9,0 Kontroll (NPH) 83,8 64,9 43,3 41,3 64,6 67,4 69,8 PSI 80,1 51,1 36,9 36,1 51,1 60,6 70,9 Megjegyezzük, hogy a protamin-nátriuminzulin­komplex adagolásakor a hatás gyorsabban jelent­kezik, és ez a hatás hosszabb ideig fennmarad, 50 mint az NPH esetén. A következő kísérletben a PSI (protamin-nát­riuminzulin) hatását és az ARI (inzulinsav) és NPH, az aktivitás alapján meghatározott 55 1 :1 arányú keverékének hatását hasonlítjuk össze. A protaminszulfát koncentrációja 0,8 mg/ml. A kísérlet során 36 nyulat vizsgálunk, „kereszt"­kísérletben. Mindegyik nyulat 0,01 ml inzulin­készítménnyel oltunk be, ez a mennyiség megfelel 1 egység inzulinnak injekcióként. Az eredményeket a 2. ábrán és az alábbi 2. táblázatban foglaljuk össze. 2. táblázat Vércukor-tartalom, mg% Idő, óra 0 0,5 1,5 3,0 5,0 7,0 9,0 ARI + NPH 88,0 45,9 34,2 43,5 71,6 84,2 88,6 PSI 87,2 59,3 47,1 45,2 51,9 58,0 64,3

Next

/
Oldalképek
Tartalom