166984. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás földfelszín alatti tértartományok geofizikai struktúrájának elektromágneses jelenségek vizsgálatán alapuló felderítésére
7 166984 ä végrehajtóitól függő mérési körülmények, a z mérési paraméterek (szondahossz, elektróda-távolság, gerjesztési frekvencia, időpillanat stb.) mellett a nekik megfelelő w inverz mérési paraméterek (térbeli frekvencia, idő, időbeli frekvencia stb.) számszerű értékeit is tetszőlegesen választhatjuk meg. Ha a z1( z 2 ,.. . Zj,. .. z n értékek Q quociensű geometriai sorozatot alkotnak, akkor legyen a megfelelő Wj, w2 ,.. . w k ,. .. w m inverz mérési paraméter értékek sorozata is ugyanilyen Q quociensű geometriai sorozat. Csak az így választott paraméter érték sorozatokhoz tartozó Gj mérési indikációk sorozata és Fk modell-karakterisztika értékek sorozata között áll fenn a rendkívül egyszerű Gj=(f'Sk), illetve az Fk= (g' s k) összefüggés. Ennek következtében a különféle költséges, bonyolult modellezések hagyományos formáinak alkalmazása helyett sokkal egyszerűbben, gyorsabban, pontosabban modellezhetünk és határozhatjuk meg a geofizikai mérés végeredményét a mérés környezetét jellemző p* struktúra-vektort, a vizsgált tértartományok geometriai és elektromos paramétereit, ha a Gj elektromos indikációk megmérésénél a mérési paraméterek eddig elterjedten használt nem szigorú elv alapján rendezett eloszlása helyett ezeket a mérési paramétereket és a megfelelő inverz mérési paramétereket is szigorúan Q quociensű mértani sorozatként vesszük fel. Ez azt jelenti, hogy a fenti követelményeknek eleget tevő szondahosszúságokkal, elektróda-távolságokkal, gerjesztő-mérő, elrendezésekkel, frekvenciáknál és időpillanatokban határozzuk meg a kimérendő villamos mennyiségeket, a feszültséget, az áramerősséget, a fázistolást, az indukciót, a polarizációs potenciált stb. Az a tény, hogy hengerszimmetrikus geofizikai struktúránál, (fúrólyuk, rétegsor) a villamosságiam törvényekkel leírható fizikai folyamatok mérési eredményei és a geofizikai szerkezet modell-karakterisztikája közötti összefüggés alkalmasan választott mérési szisztéma esetén nagymértékben leegyszerűsíthető — alapvetően új modellezés használatát teszi lehetővé, aminek következtében a ff struktúra-vektor meghatározására eddig használt igen költséges modellezés fajták feleslegessé válnak. A [zj] és [wk ] Q quociensű sorozatként való kiválasztása következményeként a geofizikai kutató eljárás utolsó lépését, a modellezést rendkívül egyszerűen valósítjuk meg. A p" struktura^vektor különböző szóbajöhető értékeihez tartozó f szerkezelj karakterisztika vektorok Fk komponenseit a (S * s ik) skalárszorzatokkal kell összehasonlítani és/vagy a terepen megmért g geofjzikjú térjellemző vektor Gj komponenseit az ( f • Sj) skalárszorzatokkal kell összehasonlítani a legjobb egyezés kiválasztásáig. A legjobb egyezést mutató f szerkezeti karakterisztika vektor az eljárás végeredményét, a keresett p struktúra-vektort szolgáltatja. Az egyes mérések tervezésénél a mérési paraméterek mértani sorozatának Q quociensét a mérőműszerek pontossága, az alkalmazott geofizikai módszer megkívánt felbontóképessége, a p strukíúra-vektor komponenseinek, azaz a vizsgált zónák elektromos és geometriai paraméterei meghatározásának kitűzött pontossága és a gazdasági szempontok figyelembe vételével kell optimálisan megválasztani. Általában Q a 5 6 VÍÖ és a tf\Q értékek közé esik. A jelenlegi ipari-terepi műszertechnika mellett elektromos karotázs szondázásoknál %/2 <Q<2, felszíni geoelektromos szondázásoknál \/2"<Q<-\/2" lépésköz alkalmas a szokásos geofizikai feladatok 10 megoldására. A találmányunk alapján megvalósítható új, célszerű mérési rendszerre példaként megemlítjük a kettőnél több tekercsből álló indukciós karotázs szondázást, amelynél az egyes tekercsek geomet-15 riai sorozatú távolság-léptékben helyezkednek el a fúrólyuk tengelye mentén. A fenti rendszer hosszú négyszögimpulzusok lecsengésének vizsgálatára is alkalmas, ha az elektromágneses tér beállását mértani sorozatot alkotó időpillanatokban hatá-20 rozzuk meg. Szabadalmi igénypontok: 25 1. Mérési eljárás földfelszín alatti tértartományok geofizikai struktúrájának elektromágneses jelenségek vizsgálatán alapuló felderítésére, ezen tértartományok geofizikai struktúráját leíró struktúra-vektornak ( p) hengerszimmetrikus geofizikai 30 modellt feltételező, különféle elektromágneses térjellemzők mérésén alapuló ipari elektromágneses geofizikai kutatómódszerek alkalmazásával történő meghatározására, amely eljárás során először az elektromágneses 35 térjellemzők meghatározásához mérési paraméterek (z), előnyösen szondahossz, elektródák távolsága, gerjesztési frekvencia, mérési időpillanat éttékeinek egy ntagú sorozatát ([Zj] : zt , z 2 ,. .. z n ) kiválasztjuk, 40 majd ezt követően a terepen megmérjük a kiválasztott beállított mérési paraméter értékek sorozatához ([ZJ]) tartozó elsődleges villamos indikációk /Gj = G(zj)/, előnyösen feszültség, térerősség, áramerősség, fáziskülönbség, látszólagos 45 fajlagos ellenállás, látszólagos fajlagos vezetőképesség, látszólagos fajlagos polarizálhatóság mennyiségek n tagú sorozatából, mint komponensekből álló geofizikai térjellemző vektort /t=l G(z,), G(z2 ),. .. G(z n )/, 50 továbbá előzetes és/vagy utólagos modellezéshez inverz mérési paraméterek (w) előnyösen térbeli frekvencia, időpillanat, időbeli frekvencia értékeinek egy m tagú sorozatát /[wk ]: Wi, w2 ,... w m / kiválasztjuk, 55 majd a struktúra-vektor (p) különböző szóbajöhető lehetséges értékeinél meghatározzuk a kiválasztott inverz mérési paraméter értékek sorozatához /[wk ]/ tartozó modell-karakterisztika /Fk = F(wk )/ értékek m tagú sorozatainak meg-60 felelő szerkezeti karakterisztika vektorokat /f=?F(Wl ), F(w2 ),. . . F(w m )/, amelyekhez azután modellezés útján előállított szintetikus szimulált mérési eredmények sorozatából, mind komponensekből álló modellezett 65 geofizikai térjellemző vektorokat rendelünk hozzá, 4
