166960. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadék azonos nyomással történő elosztására, főként az altalaj víztartalmának szabályozására
9 166%0 10 Megjegyezzük, hogy a leírt példa esetében az 5 levegőnyomásszabályozó szeleppel állítottuk be a Pyas pk vezérlőlevegőnyomást (p k = kibocsátott folyadék nyomása), amely kisebb, mint a 4 sűrítettlevegő-forrásból származó levegőnyomás. To- 5 vábbi, differenciált szabályozási lehetőségeket biz tosítanak az 5a—5c levegőnyomásszabályozó szelepek, amelyek segítségével szintenként különböző nyomású folyadék kilépését lehet biztosítani a 8 fogyasztókhoz. Dyenkor az 5 szelep akár teljesen 10 nyitva lehet, akár az általa már csökkentett levegőnyomás csökkenthető tovább a szintenként megkívánt értékre. A 10, 11 szelepekkel kapcsolatban még megjegyezzük, hogy levegőfogyasztásuk gyakorlatilag 15 nincs a 10 betápláló-vezérlőszelepben azonban a folyadéknyomás-csökkenés miatt csekély levegőtermelődés lehetséges, ezért a levegőnyomássza bályozó szelepeket célszerű túlnyomás elleni biztonsági szeleppel is ellátni. 20 A Pv— Pk nyomás üzem közben is könnyen változtatható, tehát tetszőleges értékű és gyakran változtatható, pontosan meghatározott nyomású folyadékot tudunk a 8 fogyasztók számára biztosítani. 25 Visszatérve a 2. ábra szerinti betápláló-vezérlőszelephez, annak speciális kialakítása a leírtakkal ellentétes funkció betöltésére is alkalmassá teszi, nevezetesen arra, hogy valamilyen folyadékot a 8 fogyasztók felől a 7a—7c vezetékeken és a 10 30 szelepen át távolítsunk el meghatározott helyről. Tipikusan ilyen feladat lehet a lecsapolás valamilyen mezőgazdasági területről, ahol a tápvezetékek öntözővezetékek és lecsapolóvezetékek szerepét egyaránt betöltik. Ilyen altalajöntöző-rend- 35 szert amely a találmány szerinti folyadékelosztó berendezéssel van ellátva, felülnézetben mutat a 4. ábra, míg a rendszernek a 4. ábrán bejelölt A—A és B-B vonal mentén vett metszetben feltüntetett (nagyobb méretarányban) részleteit az 40 5. és 6. ábra szemlélteti. A 4. ábrán egy nagyüzemi mezőgazdasági tábla mintegy 0,4 ha területű részlete látható. A nagyvonalúan rendezett terep domborzati viszonyait a 96,8....97,40 számokkal jelölt rétegvonalak érzékeltetik. 45 Az özönvíz a (nem ábrázolt) nyomásközpontból az atmoszferikust meghaladó nyomással érkezik a 37 tápvezetéken az öntözendő területhez, e vezetékbe a 38 tolózár van beépítve. A nyomás- 50 központban a szokásos magasnyomású (3,0—6,0 att-os) öntözőszivattyúkon kívül a pneumatikus vezérléshez szükséges, előnyösen mintegy 2,0 att-os légsűrítő kompresszor, valamint lecsapoláskor kb. —0,3 att nyomású vizet szállító lecsapoló- 55 szivattyú is elhelyezkedik. A 38 tolózárt követően a 39 öntöző-fővezeték van beépítve, ezt követően pedig a 40, 41 öntöző-lecsapoló ágvezetékek, amelyekből a szaggatott vonalakkal jelölt és a 42 gyöngykavicsszivárgókba ágyazott 44 perforált ve- 60 zetékek vannak leágaztatva (5. ábra) ez utóbbiak előnyösen a 96,80....97,40 rétegvonalakkal lényegében párhuzamosan húzódnak. A 40 öntözőlecsapoló ágvezetékekhez a 44 perforált csövek a már ismertetett 10 betápláló-vezérlőszelepek köz- 65 beiktatásával vannak csatlakoztatva, amelyek a domborzati viszonyoktói függően 15,0—40,0 m-ként előnyösen kb. 25,0 m-ként vannak beépítve. A 2. ábrán látható 10 szelep 14a csőcsonakjához csatlakozik a 40 vezeték, 21 csőcsonkjaihoz pedig a 44 perfoiáli vezetékek. A 44 perforált csövekre keresztirányban, tehát lényegében az esésvonalak irányában húzódnak az öntözőrendszer utolsórendű elemei, a 45 gyöngykavicsszivárgók, alsó részükkel, amelyek a 6. ábra szerinti 42 kavicsszivárgókba hatolva helyezkednek e! úgy. hegy a találkozási helyeken azokkal összefüggésben állnak (5. ábra) A 4. ábrán körökkel jelöltük a 10 betáplálóvezériőszetepeket és négyszögekkel a már ismeret'tt 11 túlfolyó-vezérlőszelepeket, amelyek a mezőgazdasági nagyüzemi tabla-egység legmélyebb részében húzódó 44 perforált csövére vannak építve, s amelyekhez a túlfolyóvezetékek szerepét betöltő 50, 51 lecsapolóvezetékek is csatlakoznak. Megjegyezzük, hogy a 39 öntöző-fővezeték viszont a tábla magasabb oldalán húzódik. Amint már említettük, a (nem ábrázolt) nyomásközpontból történik az öntözőrendszer vezérlőlevegő-ellátása. A sűrített levegőt a 46 vezetéken juttatjuk a 48 vezetékbe, onnan pedig a 43 leágazásokon keresztül a 10 betápláló-vezérlőszelepekbe, míg a 11 túlfolyó-vezérlőszelepekbe a 49 sűrítettlevegő-ágvezetékek csatlakoznak. A 46 vezetékbe a 47 levegőnyomásszabályozó szelep van beiktatva. A 41 öntöző-lecsapolóvezetékbe az 52 tolózár van beépítve. Ali túlfolyó-vezérlőszelepekből kiágazó 51 lecsapolóvezetékek az 50 lecsapolóvezetékbe torkollnak, amely a 41 öntöző-lecsapoló ágvezetékbe az 52 tolózár utáni 41 a vezetékszakaszba van bekötve. A fentiekben részletezett öntözőrendszer gyakorlati megvalósítása esetén a következő konkrét méreteket célszerű alkalmazni:, A 37 tápvezeték <j> 160 mm-es, a 40, 51 vezeték 4> 90 mm-esek, az 41,50 lecsapolóvezetékek <j> 160-asok, ugyanilyen méretű a 41 vezeték 52 tolózáron túl 41a szakasza. A 48 sűrítettlevegővezetékek 20 mm átmérőjűek lehetnek. A 45 gyöngykavicsszivárgók keresztmetszetben 10 cm magas, 3 cm széles téglalap-alakúak, és magassági középtengelyük a rendezett terep 54 szintje alatt kb. 45 cm mélységben van. A 44 perforált csövek (j> 30 mm-esek lehetnek, és 10 cm x 60 cm-es állóhelyzetű téglalap-keresztmetszetű 42 gyöngykavics szivárgóba ágyazhatok, ez utóbbiak felső oldala tehát a rendezett terepszint alatt mintegy 45 cm-es mélységben fekszik. Az utolsórendű' öntözőelemekként funkcionáló 45 kavicsszivárgók hossztengelyei egymástól mintegy 1,0-3,0, előnyösen 2,0 m távolságban vannak. A 40, 41 öntöző-lecsaplócsövek 110—240 cm mélységben húzódnak a rendezett terepszint alatt, és a tábla legmagasabb pcmtjától annak mélyebben fekvő részei felé esésben vannak vezetve, amint ezt a c nyilak érzékeitétik. Igen fontos, hogy valamennyi 10 betápláló-Vezérlőszelep a 40 vezeték felett, a rendezett terepszint alatt azonos, előnyösen 70 cm-es mélységben helyezkedjék el. (1. az f 5
