166959. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csiszolótestek helyzetének meghatározására a megmunkálás tartama alatt

3 166959 4 A csiszolási művelet alkalmával éppen a csiszolótestből legmesszebb kiálló részek a jelentősek, mivel ezek határozzák meg az elérni kívánt megmunkálási méretet. Olyan csiszolókorongoknál, amelyeknek kicsi a kerületi sebessége, gyakran alkalmaznak mechanikus tapogatókat. Ebben az esetben a mérőtapogató helyzetváltoztatásából deduktív módszerrel ki lehet számítani a mérés eredményét. Olyan csiszolótárcsáknál azonban, amelyeknek nagy a kerületi sebessége, mechanikus tapogatókat nem lehet alkalmazni, mert ezeket a csiszolókorong nagyon lekoptatná, s igy a mérés pontatlanná válik. További mérési lehetőség van abban, hogyha a tapogató annak az indikátornak alkatrészét képezi, mely indikátor azt jelzi, hogy a forgó csiszolókorong felé mozgó tapogató a csiszolókoronghoz ér. A tapogatónak abból a helyzetéből, amelyet akkor foglal el, amikor a csiszolókoronghoz ér, a mérési eredményt ki tudjuk számítani. Ennél az indikátoros elrendezésnél is megmarad a mechanikusan érintkező tapogató kopásának lehetősége. Ez a kopás annál nagyobb, minél nagyobb a csiszolókorong kerületi sebessége. Ha a csiszolókorong felülete nem egyenletes - ez a szegmensalakú csiszolókorongoknál gyakran előfordul — a tapogató kileng, ennélfogva ezzel a módszerrel pontos mérést végezni nem lehet. A találmány szerinti megoldás segítségével azt a célt kívánjuk elérni, hogy a csiszolótest minden különösebb preparálása nélkül a csiszolótest helyzetét egyszerű módon meg tudjuk mérni még akkor is, ha a csiszolókorong felülete hibás és a mérés pontossága ebben az esetben is kielégítő legyen. A találmány szerinti megoldással tehát azt a feladatot kell végrehajtani, hogy egy olyan mérőberendezést konstruáljunk, amelynek segítségével a csiszolótest helyzetét meg lehet határozni a megmunkálás alatt a csiszolótestnek tapogatóval felszerelt mérőműszerrel való közvetlen mérése útján, mely mérés a tapogató kopását a csiszolókorong kerületi sebességétől függetlenül a minimumra csökkenti és amely mérésnél a tapogató és a csiszolókorong közötti érintkezéskor keletkező rezgések — melyek különösen olyan csiszolókorong mérésénél jönnek létre, amelynek felülete nem egyenletes — a mérési eredményt nem hamisítják meg. A találmány szerinti megoldás révén ezt a feladatot úgy hajtottuk végre, hogy a tapogató görgős kivitelben van elkészítve, melynek forgástengelye derékszöget, vagy megközelítően derékszöget zár be a csiszolötest kerületi sebességének az érintési pontba húzott vektorával és a görgős tapogatót villamos motor tartja forgómozgásban. A letapogatni kívánt csiszolókorong egyes pontjainak kerületi sebesség-értékei nem pontosan azonosak, némi kis eltérés van közöttük. A motor áramával arányos feszültséget a névleges feszültséggel terhelt szummázóra kapcsoljuk, melynek kimenete viszont egy küszöbértékkapcsoló kimenetére csatlakozik. A küszöbértékkapcsoló kapcsolási helyzete rögzíti a mérési pontot. Csiszoláshoz alkalmazott síktárcsáknál a méréshez használt görgős tapogatót célszerűen kúposra kell kiképezni, s a kúpszög mértékét a görgős tapogatónak a csiszolótesttel való érintkezésénél bármely pontjában a görgős tapogató átmérője és a csiszolókorong munkaátmérője közötti állandó viszony határozza meg. Síkköszörűtárcsák munkahelyzetének megállapításához előnyösen olyan görgős tapogatót használunk, amely fazékalakúra van kiképezve, s ennek palástja alkotja a mérőfelületet. A görgős tapogató tengelye a csiszolótest kerületét nem éri el, s csiszolótesthez érő része a csiszolótest kerületén kissé túlnyúlik. A találmányt egy kiviteli példa kapcsán, a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével részletesen is megmagyarázzuk. A rajzon egy síkköszörűtárcsának a bemérésére alkalmas mérőberendezést, valamint a tapogató és a csiszolótest közötti érintkezési pont meghatározásához szükséges kapcsolás elvi elrendezését látjuk. A 3 tengely körül forog a 2 csiszolószegmensekből álló 1 síkköszörűtárcsa. A rajzon nem látható mérőberendezéshez csatlakozik a 4 görgős tapogató, amely olyan hosszú, hogy a 2 csiszolószegmenset teljesen túlfödi. A 4 görgős tapogató forgástengelye az 1 síkköszörűtárcsa középpontjához viszonyítva radiálisán helyezkedik el. A -4 görgős tapogató az 1 síkköszörűtárcsa átmérőjének csökkenése, valamint az átmérőcsökkenés következtében a tárcsa kerületén levő pontok különböző kerületi sebessége miatt kúposra van kialakítva. A 4 görgős tapogató tengelye az 1 síkköszörűtárcsa síkfelületéhez olyan szögben hajlik, hogy a 4 görgős tapogató teljes palástfelületével érinti a 2 csiszolószegmenseket. A 4 görgős tapogató közvetlenül mechanikusan van összekapcsolva az 5 motorral. Az 5 motorral vannak összekapcsolva a 6 áramszolgáltató telep, vagy egyéb áramforrás kábelei. Az 5 motor áramkörébe van kapcsolva a 7 feszültségosztó ellenállás. A 7 feszültségosztó ellenállás és az 5 motor között van kialakítva egy feszültségleágazás, amely a 8 szummázóra csatlakozik. A tényleges feszültségértéket a 9 potenciométer útján lehet a 8 szummázóra kapcsolni. A 10 küszöbértékkapcsoló kimenete a 11 vezérlőberendezéshez csatlakozik. -A berendezés a következőképpen működik: A 4 görgős tapogatót állandó fordulatszámmal az 5 motor hajtja. A fordulatszám úgy van megválasztva, hogy a 4 görgős tapogató kerületi sebessége csak valamivel nagyobb, mint az 1 síkköszörűtárcsa kerületi sebessége. A rajzon nem ábrázolt mérőkészülékhez csatlakozó 4 görgős tapogató a csiszolótest mérendő felülete irányában mozog. Mihelyt a 4 görgős tapogató a 2 csiszolószegmenseket mechanikusan érinti, a forgómozgást végző 4 görgős tapogató és az ugyancsak forgómozgást végző 2 csiszolószegmensek között súrlódás jön létre, amely súrlódás ereje a gyorsabban forgó 4 görgős tapogató forgássebességét csökkenti. Ez a hatás a motor áramát növeli, s az áram növekedésével együtt változó feszültséget a 7 2