166946. lajstromszámú szabadalom • Termográfiai lemez és eljárás annak előállítására

5 166946 6 a 2. ábra a találmány szerinti termográfiai lemez egy további kiviteli alakjának metszetét, a 3. ábra a találmány szerinti termográfiai lemez egy lehetséges kiviteli alakját axonometrikus nézetben, a 4. ábra a találmány szerinti termográfiai lemez egy további kiviteli alakját ugyancsak axonometrikus nézetben, kitöréssel, az 5. ábra a találmány szerinti termográfiai lemezhez alkalmazható felvevőkészülék robbantott axonometrikus rajzát, a 6. és 7. ábrák a találmány szerinti lemez további kiviteli alakjainak axonometrikus nézetét, a 8. ábra több, egymás mellett elrendezett hőérzékélő réteget tartalmazó, találmány szerinti termográfiai lemez axonometrikus nézetét, a 9A és 9B ábrák a találmány szerinti termográfiai lemezen belül a hővezetőréteg rácsszerkezetének lehetséges magyarázatát szemléltetik. Az 1. ábrán feltüntetett kiviteli alaknak megfelelően a találmány szerinti termográfiai lemez sorrendbén 10 tartórétegből, 11 hővezetőrétegből és 12 hőérzékélő rétegből áll. Ennél a kiviteli alaknál ily módon a 11 hővezetőréteg a 10 tartóréteg és a 12 hőérzékélő réteg között van elhelyezve. A 2. ábra ettől eltérően olyan kiviteli alakot mutat, amelynél a 11 hővezetőréteg és a 12 hőérzékélő réteg a 10 tartóréteg két átellenes lapján van elhelyezve. A 10 tartóréteg előnyösen a kereskedelmi forgalomban MYLAR kereskedelmi néven ismert anyagból készült, nem színezett, vékony fóliából áll, itt tehát önmagában ismert etilénglikoltereftalát fóliáról van szó. E fólia vastagsága célszerűen 0,1 mm alatt van, például papírlap vastagságának megfelelő nagyságrendbe esik, előnyösen 0,04 mm vagy 0,06 mm. A 11 hővezetőréteg előnyösen látexalapú. Például szóba jöhet előnyösen feketére színezett, 150 C° hőmérsékleten történő hevítéssel térhálósíthatő sztirol-butadién kopolimer, egyetlen rétegben. Alkalmazható azonban matt és természetesen feketére színezett kereskedelmi látex porlasztott állapotban, mint amilyet aerosolos csomagolásban pl. KRYLON, NOVEMAIL, ASTRAL-JET, CORO-SPRAY vagy RIPO-MAT kereskedelmi néven hoznak forgalomba, ilyen esetben a 11 hővezetőréteget több, pl. négy vagy nyolc, egymás felett felhordott ilyen látex festékbevonat alkotja. Mindegyik esetben all hővezetőréteg vastagsága szükség szerint változhat, előnyösen 0,1 mm-nél nagyobb, és pl. 0,2 mm körüli értékű lehet. A 12 hőérzékélő réteg tartalmazza a zselatinba ágyazott, látexben diszpergált folyékony kristályokat. Vastagsága a szükséglettől függően változó és elérheti a 0,3—0,4 mm-t, azonban általában 0,2 mm-es vastagság alkalmazása ajánlatos. A hőérzékélő réteg felhordása bármelyik esetben történhet bevonó-, (kenő-) géppel, mégpedig két, egymáshoz képest oldalirányban távközzel elrendezett, és támasztékul szolgáló szalaggal érintkezésbe hozott üvegléc segítségével. Könnyen belátható, hogyha all hővezetőréteg kielégítő szilárdsággal rendelkezik, önmagában alkothatja a hordozóréteget is, ilyen esetben a 10 hordozóréteg elhagyható. 5 Hasonló módon, ha a 12 hőérzékélő réteg megfelelő vastagságú látexréteg, önmagában alkothatja a hővezetőréteget is, ilyen esetben a 11 hővezetőréteg hagyható el. A találmány szerinti termográfiai lemezt minden 10 esetben úgy használjuk, hogy azzal az oldalával, amelyik a legtávolabb helyezkedik el a 12 hőérzékélő rétegtől, a vizsgálni kívánt területre helyezzük. Az 1. ábra szerinti esetben tehát a lemezt a 10 15 tartóréteg szabad felületével helyezzük a testfelületre. A 2 ábra szerinti esetben a lemezt a 11 hővezetőréteg szabad felületével helyezzük a vizsgálandó területre. 20 A vizsgált testterület által kibocsátott hőnek tehát minden esetben át kell haladnia a 11 hővezetőrétegen. Ez az elrendezés biztosítja a hő keresztirányú terjedését, az 1. és 2. ábrákon 15 nyilakkal jelzett 25 irányban, ugyanakkor meggátolja a hőnek oldalirányú, vagy hosszirányú - a réteggel párhuzamos — terjedését. A találmány értelmében a II hővezetó'réteg által 30 a hőterjedésre gyakorolt irányító hatás a hővezetőréteget alkotó látex térhálós makromolekuláris szerkezetének tulajdonítható, amely térhálós szerkezet ebben a vonatkozásban a 11 hővezetőréteg lapjaira merőleges rácshatást eredményez. 35 Ez a rácshatás még jobban megérthető a 9A és 9B ábrák alapján az alábbiakban adott lehetséges magyarázatból. A 9A ábra a találmány szerinti 11 hővezetőréteget metszetben tünteti fel, ebben az esetben a 40 hővezetőrétegét egyetlen, hőhatásra térháló*írható látexből álló bevonat alkotja. Ez a réteg 100 molekulákból álló, egymás fölé rétegezett négyzetes rácsokat tartalmaz, és a hő hatására bekövetkező térhálósodás hidak képződését eredményezi vagy az 45 azonos rácsot alkotó 100 molekulák között (101 hidak), vagy két egymás felett elhelyezkedő rácsot alkotó 100 molekulák között (102 hidak). Ezek a hidak mindkét esetben úgy rendeződnek, hogy a molekulák között, 103 nyilak irányában a 50 hőterjedés számára szabad folyosók vannak a rácsok síkjára merőlegesen, miközben a hő terjedése erősen gátolt az említett rácsok síkjában. A 9B ábrán azt az esetet tüntettük fel, amikor 55 a 11 hővezetőréteget több egymás után hidegen felhordott 104 bevonat alkotja. Sem az egyes bevonatok rácsait alkotó 100 molekulák között, sem pedig két szomszédos bevonatot alkotó 100 molekulák között nincs térhálósodás. A tapasztalat 60 azonban azt mutatja, hogy abban az esetben, ha minden egyes 104 bevonat olyan vékony, hogy lényegében csupán egyetlen látex molekulasor alkotja, akkor az ilyen bevonatok egymás fölé helyezésekor mégis jelentkezik az említett rács-65 hatás, amint ezt a 9B ábrán 105 nyilak szemlél-3