166942. lajstromszámú szabadalom • Berendezés levegőnek, gázoknak folyadékokba való bevitelére és elnyeletésére

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. V. 05. (TA-1186) Közzététel napja: 1974. XI. 28. Megjelent: 1976. V. 31. 166942 Nemzetközi osztályozás: B 01 f 3/04 Feltalálók: Kálmán György oki. bányamérnök, Tatabánya, Englesson Sixten mérnők, Midgardswagen, Svédország Tulajdonos: Tatabányai Szénbányák, Tatabánya Berendezés levegőnek, gázoknak folyadékokba való bevitelére és elnyeletésére 1 A találmány tárgya folyadékbamerülő szivattyúra, mint egyetlen működő szerkezetre alapozott levegőztető berendezés, mely a szivattyú által keltett folyadékmozgás révén, az e célra megfelelően kiképzett' örvénytest, ill. örvénytestek közbeiktatásával az atmoszférából előre meghatározott mennyiségű levegőt, gázt, szív be. Az örvénytestbe bevitt folyadék mozgási energiájával a beszívott levegőt, illetve gázt elporlasztja, egyidejűleg a folyadékban egyenletesen diszpergálja és magát a folyadékot folytonos recirkulációban tartja. A berendezés pedig mindezen műveleti elemeket nagy hatásfokkal a folyadékba bevitt levegő, illetve gázneműek elnyelésére hasznosítja és amellett, hogy az pl. a szennyvíztisztítás eredményességét növeli, különleges előnye, hogy ugyanakkor a berendezés nem szórja szét a tartályok, medencék felszínén a folyadékot, miáltal annak működése higiénikus és független az időjárástól, így a felületen befagyott rendszerekben is használható. A berendezés előnyösen használható szennyvíztisztítás céljaira. A levegő, illetve gázok bevitelére különböző elveken működő szerkezetek ismertek. Ilyenek: l.a kompresszor, vagy ventillátorok alkalmazásával működő ún. diffúzor típusú (INKA rendszerű) levegőztetők, melyek külön gépeken előállított túlnyomást juttatnak a folyadékba, különböző szerkezeti elemek közbeiktatásával. 10 2. A függőleges és vízszintes tengelyű vízszórás elvén működő levegőztetők, amelyek szerkezeti elemei a kerületi sebesség átvitele útján szórják a folyadékot a levegőbe és így biztosították az oxigénelnyelést. A diffúzor típusú berendezések legtöbbjére jellemző, hogy külön géppel szállítja a levegőt és külön géppel valósítja meg a hatékonyság növeléséhez nélkülözhetetlen recirkulációt, mely az oxigén-elnyeléséhez szükséges. A diffúzor rendszerű levegőztetők elve azon a felismerésen nyugszik, hogy a finom buborékok 15 formájában a vízbe bevitt levegő oxigén-tartalma a tartózkodási idő és a hőmérséklet függvényében, hatékonyan elnyelethető. A diffúzor típusú levegőztetővel bevitt légbubo-20 rék hosszabb ideig érintkezik a folyadékkal, mivel azt a felszíntől mélyebben viszik be és a felszínre-emelkedés átlagsebessége kisebb, mint a szórásos elven működő berendezéseknél leeső cseppek sebessége. Ez a gázcsere legnagyobb 25 előnye. A hagyományos diffúzoros megoldásoknál rendszerint perforált csöveken, vagy porózus közegen át a tartály, illetve medence fenekén túlnyomással juttatják be a levegőt a folyadékot tároló medence 30 aljára. 166942