166915. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új vinkanol-alkálifém-hidrogénfoszfátok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG i% i\ ^ —. -„•£/ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. VII. 12. (RO—739) Franciaországi elsőbbsége: 1972. VII. 13. (72—25495) Közzététel napja: 1975. I. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. 166915 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 57/06 V V. v Feltalálók: Heurtaux Simone gyógyszerész, Clichy-sous-Bois, Costerousse Germain kutató mérnök, Vernouillet, Franciaország Tulajdonos: Roussel Uclaf cég, Párizs, Franciaország Eljárás új vinkanol-alkálifém-hidrogén-foszfátok előállítására í A találmány tárgya eljárás új vinkanol-sók előállítására. A találmány szerinti eljárással az (I) általános képletű vinkanol-alkálifém-hidrogénfoszfátokat állítjuk elő — ahol M alkálifématomot jelent — optikailag aktív izomerek vagy racém elegyek formájában. Az (I) általános képletű vegyületek közül különösen előnyös a vinkanol-nátrium-hidrogénfoszfát, vagyis az a származék, amelyben M nátrium-atomot jelent. Ugyancsak előnyösnek bizonyult a vinkanol-lítium és vinkanol-kálium-hidrigén-foszfát. A vinkanol — amelynek tulajdonságait és előállítását az 1 586 697 sz. francia szabadalmi leírás és az Acta Pharm. Huncarica 38, 71 (1968) szakcikk ismerteti — vérnyomáscsökkentő és értágító hatással rendelkezik, és a gyógyászatban a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére alkalmazható. A vinkanol hátrányos tulajdonsága, hogy sem vízben, sem a gyógyászatilag alkalmazható szokásos oldószerekben nem oldódik; ezért a vízben oldott vagy orálisan beadható gyógyszerek előállítására a vinkanol sóit használják fel. Az ismert vinkanol-sók — például az erős savakkal képezett sók — hátrányos tulajdonsága, hogy oldatban gyorsan bomlanak, és bomlásuk során a vinkanol 16-epimerjévé (izovinkanollá) vagy dehidratált származékává (apovinkanollá) alakulnak. Ezek a reakciók a vinkanol ásványi savakkal (például sósavval 2 vagy perklórsavval) vagy szerves savakkal (például aszkorbinsavval) történő közömbösítése után mennek végbe. Meglepő módon azt találtuk, hogy az (I) álta-5 lános képletű új vinkanol-sók esetén a fenti bomlási reakciók nem mennek végbe. Az (I) általános képletű vinkanol-alkálifém-foszfátok vízben gyengén, lúgos vizes foszfát-oldatokban azonban kitűnően oldódnak, és szo-10 bahőmersekleten stabil vizes oldatot képeznek. Az (I) általános képletű új sók tehát oldható és stabil vinkanol-származékok, amelyek igen előnyösen használhatók fel a gyógyászatban, elsősorban parenterális gyógyászati készítmények 15 formájában. Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy a vinkanol szerves oldószeres oldatát alkálifém-dihidrogén-foszfát oldatával reagáltatjuk, és a képződött 20 vinkanol-alkálifém-hidrogén-foszfátot elkülönítjük. Alkálifém-dihidrogén-foszfátként előnyösen nátrium dihidrogénfoszfátot, szerves oldószerként pedig előnyösen rövidszénláncú alkanolt, 25 például etanolt használunk fel. Ebben az esetben vinkanol-nátrium-hidrogén-foszfátot kapunk. Az (I) általános képletű új vinkanol-alkálifém-hidrogén-foszfátokat a gyógyászatban vér-30 nyomáscsökkentő és értágító szerként alkalmaz-166915