166910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emésztőszervi megbetegedéseket gátló keveréktakarmányok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 166910 £|> Bejelentés napja: 1973. XII. 28. (Pl—401) Nemzetközi osztályozás: A 23 k 1/16, 1/17 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1975. I. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. ' Feltalálók: Dr. Kutas Ferenc állatorvos, 25%, Dr. Szabó József állatorvos, 25%, Dr. Barócsai György állatorvos, 15%, Ribiczey Péterné vegyészmérnök, 15%, Harczi János vegyészmérnök, 10%, Dr. Farkas Zoltán állatorvos, 10%, Budapest Tulajdonos: PHYLAXIA Oltóanyag-és Tápszertermelő Vállalat, Budapest Eljárás emésztőszervi megbetegedéseket gátló keveréktakarmányok előállítására A találmány keveréktakarmány, takarmánykoncentrátum és premix, valamint takarmányadalék előállítási eljárására vonatkozik. A találmány szerinti eljárással olyan takarmány állítható elő, amely gátolja az álla'tok emésztőszervi betegségeit. Az ipairszerű állattartás fokozatos térhódítása napjainkban a hagyományos takarmányozási módszerek szükségszerű átalakítását, illetve újabb takarmányozási technológiák kidolgozását teszi szükségessé. Az utóbbiak megvalósítása során nélkülözhetetlen a korai választási technológia takarmányozási oldalárnak részletes kialakítása. Ez a törekvés csak úgy vezethet sikerre, ha a takarmányozási normák megtervezésénél a fiatal állatok sajátos emésztésélettani viszonyait figyelembe .veszik. Ennek megfelelően a kutatók érdeklődése egyre inkább a fiatal állatok — eddig kevéssé feltárt — élettani mechanizmusainak tanulmányozása felé irányult. A vizsgálatok azzal a jelentős felismeréssel jártak, hogy a fiatal emlősállatok gyomor-sósav képződésének foka lényegesen elmarad a kifejlett egyedekéhez képest (Hartman, P. A., és mtsai: J. Amin. Sei. 20, 114, 1961.). Ezért érthető az a törekvés, hogy alimentáris úton történő, tehát exogen savbevitellel kompenzálják a fiatal állatok gyomoremésztésének relatív fogyatékosságát. Ez annál is inkább szükségessé vált, mivel bebizonyosodott, hogy 10 15 20 25 30 a hasmenéssel járó felnevelési betegségek kórokozóinak (főleg E. coli baktériumok) a szervezetben történő megtelepedését az achlorhydriás típusú gyomoremésztés jelentősen megkönnyíti. A legújabb vizsgálatok eredményei szerint a relatív savhiány pótlására a tejsiav adagolása előnyösnek tűnik (Kershew, G. F. és mtsai: Vet. Rec. 79, 216, 1966; Cole, D. J. A. és mtsai: Vet. Rec. 83, 459, 1968), mivel nemcsak a gyomortartalom hidrogénion-koncentrációját növeli, hanem kedvezően hat az emésztőtraktusban élő laktobacillusok elszaporodására is. Ezek a mikroorganizmusok pedig visszaszorítják az enteropatogén coli törzsek intestinalis invázióját. Bár történtek biztató próbálkozások maguknak a tejsavbaktériumoknak adagolására is (Redmond, H. E. és Moore, R. W.: S. West. Vet. 18, 287, 1965; King, J. O. L.: The Veterinarian, 5, 273, 1968), ezek nem nyertek polgárjogot a nagyüzemi gyakorlatban, mivel ia baktériumkultúrák elkészítése, fenntartása és kereskedelmi forgalomba hozatala igen nagy gondosságot igényel. E helyett kézenfekvőnek tűnik a laktobacillusok által termelt metabolitnak, a tejsavnak az állati szervezetbe való bejuttatása. Ez a megoldás fiziológiásabbnak látszik más szerves savak, így az ecetsav vagy propionsav bevitelénél, amit néhány szerző ajánlott. (Czakó 166910