166894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyók felületének megmunkálására

166894 3 4 tet nélkül, tetszőlegesen nagy mennyiségű golyó állhat egyidejűleg csiszoló, illetőleg tükrösítő megmunkálás alatt. Itt azonban döntő módon arról van szó, hogy a golyómozgást úgy kell befolyásolni, hogy a golyók állandó változás köziben különböző átmérőjű pályákon halad­janak át a két tárcsa között. A golyók felületi jóságával ós méretpontos­ságával szemben támasztott követelmények ugyanolyan mértékben növekszenek, mint a gyártás racionalizálásával kapcsolatos igény. Különleges jelentőségű az a követelmény, hogy a golyók megmunkálását lehetőleg messzeme­nően lőhessen a mindenkori követelményekhez illeszteni. A találmány alkalmazásával előnyös lehetőséget kapunk különösen maximális pon­tosságú golyók tükrösítésére, de emellett meg­felelő tarosak, valamint megfelelő csiszoló, ill. tükrösítő anyagok alkalmazásával az eljárás és készülék alkalmazható a golyóknak sajtolás utáni lágymegnruinkálására, például reszelésére, sorjázására, lágycsiszolására és hasonló műve­letekre, valamint keménycsiszolásra, oly módon, hogy a golyókat — miközben egyetlen egyszer haladnak át a horonypályán — a megmunkáló felületek között gyakorlatilag készre megmun­káljuk. Az ezen célra szolgáló eljárást, amelynél a golyókat felületük megmunkálásária három meg­munkáló felület között képezett horonypályán vezetjük keresztül, a találmány szerint az jel­lemzi, hogy a golyókat horonypályán vezetjük át, amelynek egyik oldalát helytálló 'megmun­káló felület, másik oldalát pedig két, egymás­sal ellentétes értelemben mozgatott további megmunkáló felület képezi, és eközben azo­kat megmunkáljuk. Ez az eljárási mód vala­mennyi előfeltételt biztosítja a folyamatos mun­kához, minthogy a helytálló tárcsa lehetővé teszi egy golyóbevezető nyílás és golyóelvezető nyílás elrendezését. Az eljárás emellett lehe­tővé teszi, hogy a golyófelületek megmunkálá­sánál tág határok között befolyásoljuk az idő­tényezőt, azaz a golyóknak egyszeri áthaladását a haronypályán keresztül, ami lehet rövid idejű, illetőleg kevésbé intenzív megmunkálás, vagy hosszabb idejű és különösen intenzív felület­megmunkálással összekötött. Ennek alapját a következő gondolatmenet képezi. Azáltal, hogy a helytálló felülettel saembenfekvő két meg­munkáló felület ellentétes irányban mozog, a golyók — gyűrű alakú, illetőleg gyűrűs tárcsa alakú, vagy tárcsa alakú megmunkáló felületek alkalmazása esetén — elsősorban bizonyos fajta pörgettyűmozgást kapnak, miközben a helytálló megmunkáló felületen forognak. Ha a két mozgó megmunkáló felület azonos kerületi se­bességgel forog, a golyó a mindenkori helyén marad a horonypályán. Már abban az esetben is azonban, ha két egymással koncentrikus és azonos szögsebességgel forgó gyűrűs tárcsa van, a golyó egy további mozgáskomponenst kap azáltal, hogy egy további tengely körül is forog, miközben a horonypályán a -nagyobb sugarú gyűrűs tárcsa mozgásának irányában elmozog. Ezáltal azonban, ha legalább az egyik gyűrűs tárcsa mozgatását változtathatóvá alakítjuk ki, a két megmunkáló felület mozgási sebességei-5 nelk megfelelő különbségével 'módunkban áll a golyóknak többé vagy kevésbé gyors áthaladá­sát biztosítani a horonypályán keresztül. Ha ez a különbség niagy, akkor a golyók gyorsan haladnak a teljes horonypályán keresztül, ha 10 viszont kicsiny, csak lassan 'mozognak előre, aminek megfelelően intenzívebb megmunkálás felel meg, ellentétben egy felületesebb, rövid idejű megmunkálással, amely a másik esetnek felel meg. A golyók egyik oldalán levő két 15 megmunkáló felület mozgási viszonyának meg­felelő beállításával a három megmunkáló felület között levő valamennyi golyó előtolását a kí­vánt értelemben lehet szabályozni. A három megmunkáló felület felfekvő felüle-20 tei nagymértékben körülfogják a golyókat és igen hatásos megmunkáló nyomatékot szolgál­tatnak, amely a csiszolási, illetőleg tükrösítési folyamatot meglepő módon gyorsítja. A megmunkáló felületek kör alakú vagy kör­gyűrű alakú tárcsák lehetnek. A lehetőség kö­rébe tartozik az is, hogy legalább a két kör­forgó gyűrűs tarosával szemben elrendezett helytálló megmunkáló felület csak 360°-osnál kisebb körívet képezzen. A találmány szerinti eljárást úgy is végre lehet hajtani, hogy kör alakban görbült megmunkáló felületekkel dol­gozunk, amelyek a helytálló megmunkáló fe­lülethez képest 3'60°-niál kisebb szög alatt al­ternáló lengőmozgást végeznek. A 'horonypálya a helytálló megmunkáló felület ós a két mozga­tott megmunkáló felület között axiális irány­ban helyezkedhet el. A három .megmunkáló fe­lületet egy síkban egymás körül oly módon iis , elhelyezhetjük, hogy a horonypálya sugárirányú közbenső térben helyezkedik el a két 'mozgó és az álló megmunkáló felületek között. A találmány tárgyát képezi az eljárás mellett az ezen eljárás foganatosítására alkalmas ké-4g szülék is, amelynek golyóbevezető és golyó­elvezető nyílása van. Ezt a készüléket az jel­lemzi, hogy a horonypályát az egyik oldalon egy helytállóan elrendezett megmunkáló felü­let képezi, míg a másik oldalon két egymás-50 sal ellentétes mozgásirányban mozgatható meg­munkáló felület van egymással elrendezve. A megmunkáló felületek itt is magukban foglal­ják a teljes tartományt is, amely egy zárt kör, például egy gyűrűs tarosa ós egy egyenes, 55 például egy alternáló 'moagást végző, illetőleg helytálló léc között van kialakítva. Amennyiben a tárcsa alakú megmunkáló felületekben szinusz alakú horonypálya van ki­képezve, akkor a működésmód annyiban javul, 00 hogy a golyó felfekvési szöge az egyes tár­csákon állandóan változik. Előnyös hatást lehet úgy is elérni, ha a horonypálya az egyik olda­lon, azaz a helytálló megmunkáló felületen, vagy pedig a két mozgatott megmunkáló fe­es 1 ületen szinusz alakban van kialakítva. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom