166887. lajstromszámú szabadalom • Húzóerőt érzékelő szerkezet traktorokhoz

16688? 5 irányban hosszú 27 idom van erősítve. A rúdra való szorítást 29 csavar végzi. Az egyirányban hosszú 27 idom másik végén 31 görgő van, amely a 17 rúd baloldali végrészén forgathatóan tartott 33 bütyköstárcsával kapcsolódik. Mint az 5. ábrán látható, a 33 bütyköstárcsának 35 vezérlő felülete kapcsolódik a 31 görgővel, minek eredményeként a 33 bütyköstárcsa a 17 rúd tengelyével egybeeső tengelye körül el tud fordulni. A 33 bütyköstárcsa külső vége csuklósan elfordíthatóan 37 kötőrúd alsó végével van összeerősítve, amely kötőrúd a 33 bütyköstárcsa mozgásait egy C vezérlő szerkezetre viszi át. A traktor, illetve vontató valamely álló része és a 37 kötőrúd között 39 rugó van, amely a 37 kötőrúdat lefelé szorítja és ezáltal a 33 bütyköstárcsát hozzányomja a 31 görgőhöz. A C vezérlő szerkezet nem képezi e találmány tárgyát, ezért ezt részletesebben nem ismertetjük. A C vezérlő szerkezet egyébként bármilyen megfelelő kivitelű lehet, amelyben például olyan hidraulikus szelep van, amely a hidraulikus henger és az ebben mozgó 14 dugattyú működését vezérli, minek eredményeként a dugattyú az összekötő tagokat emeli vagy süllyeszti attól függően, hogy az összekötő tagokban milyen húzóerők lépnek fel, illetve ezekben a húzóerők hogyan változnak. Amikor a traktor egy munkaeszközt, munkagépet húz, az 5 alsó összekötő tagokban húzóerők, húzó igénybevételek lépnek fel. Ezek az erők a 17 rúd csökkentett átmérőjű 21 végrészeire hatnak és a rudat a 7. ábrán látható módon meghajlítják. A 6. ábra a rudat feszültség nélküli, azaz nulla húzóerőkkel terhelt állapotban mutatja. Amikor a 17 rúd meghajlik, a 27 idom rúdra szorított vége a szorítás helyén a rúddal párhuzamos marad. Mivel a 27 idom másik vége húzóerőktől mentes állapotban van, a 27 idom egyenes marad. A 27 idom szabad végének a 17 rúd szabad vége melletti részéhez viszonyított elmozdulása a meghajlított rúd görbéje ferdeségi, illetve behajlási szögének függvénye. A 8. ábra túlozva mutatja azt a különbséget, ami a 17 rúd maximálisan behajló pontjánál létrejövő a behajlás és a között a b távolság között van, ami akkor állna elő, ha a rúd egyik, befogott vége ugyanolyan mértékben ferdülne el, amilyen mértékben a maximális behajlási szögnél elferdül, másik vége pedig nem volna befogva, szabadon mozoghatna. A maximális behajlási szög értékét úgy választjuk meg, hogy ez egyenlő a rúd két végén fellépő maximális húzóerők következtében előálló behajlási szöggel. Látható, hogy a b távolság hossza legalább négyszerese a rúd kismértékű behajlásainál fellépő a távolságnak és e távolság több mint négyszeresére nő akkor, ha a behajlás nő. Kis behajlásoknál az arány — = ha a rúd maximális behajlása, 3b C b a rúd egyik támadási pontjában húzott érintő távolsága a szemben levő erő-támadási ponttól, c az erők támadási pontjai, illetve csapágyak közötti távolság és d az erő támadási pontja, illetve 19 csapágy és a terhelési pont (az 5 alsó összekötő csap csatlakozási pontja) közötti távolság. Ha a traktor alsó és felső összekötő tagjai révén 6 tartott munkaeszköz súlyának hatása nagyobb* mint a traktor révén a traktor és munkaeszköz között kifejtett húzóerők, az 5 alsó összekötő tagokban nyomóerő keletkezik és a 17 rúd az ellenkező 5 irányban hajlik meg. Ekkor a 27 idom szabad vége közelebb kerül a rúdhoz, mint amikor a rúd feszültségmentes állapotban van. Az 5. ábrán a teljes vonallal kihúzott helyzet terhelésmentes állapotot szemléltet, a kétpont-vonallal és pont-vonallal ki-10 húzott helyzetek pedig a 33 bütyköstárcsának szélső, maximális terhelések esetén elfoglalt helyzeteit mutatják. A 32 kétpont-vonallal jelölt helyzet a maximális összenyomásnál elfoglalt helyzet, a 34 pont-vonallal jelölt helyzet pedig a maximális 15 húzóerőknek megfelelő helyzet, amikor a rúd szemben levő végeire egyforma terhelések hatnak. A rajzokon vázolt és ismertetett kiviteli alak csupán egy példaképpeni kiviteli alak, amely alkalmas a 17 rúd ferdeségének, illetve behajlási szögé-20 nek mérésére. A szögváltozás érzékelésére az ismertetett példaképpeni kiviteli alaktól eltérő más megoldás is alkalmazható, ha ez a találmány védelmi körén belül marad. Ezenkívül a találmány alkalmazható olyan traktorokhoz, vontatókhoz, is, 25 amelyeknél a felső összekötő tagokban fellépő erőket mérjük abból a célból, hogy valamilyen előre meghatározott húzóerő tartása érdekében az összekötő tagokat vezéreljük. 30 Szabadalmi igénypontok 1. Húzóerőt érzékelő szerkezet traktorokhoz, amelyben az erőknek egymástól meghatározott távolságban levő támadási pontjain, illetve ezek 35 közelében ágyazott, egyirányban hosszú hajlékony rúd, valamint a rúd csapágyak közötti szakaszának a húzóerőktől függő meghajlításához a rúdra keresztirányú húzóerőket vivő, a rúdra erősített összekötő tagok és a rúd behajlásában fellépő vál-40 tozásokat mérő érzékelő szerkezetrész van, azzal jellemezve, hogy az érzékelő szerkezetrésznek egyirányban hosszú, egyik végénél fogva a rúdnak (17) arra a részére erősített idoma (27) van, amely részen a rúd ferdesége, behajlási szöge behajlás közben 45 változik, az idom (27) másik vége a rúd (17) megfogási helyen való behajlási szög változásának erősítésére mozgatható, és hogy a mozgatható véghez tartozó, a ferdeség, illetve behajlási szög változás felnagyított mértékét vezérlő jellé alakító szerkezet-50 része (31, 33) van. 2. Az 1. igénypontban meghatározott érzékelő szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyirányban hosszú idom (27) a rúdhoz (17) a maximális mérhető ferdeség változás, illetve behajlási 55 szög változás helyén van erősítve. 3. A 2. igénypontban meghatározott húzóerőt érzékelő szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyirányban hosszú idom (27) egészében a rúddal párhuzamosan nyúlik el, és hogy az érzó-60 kelő szerkezetrésznek a mozgatható vég mozgását mérő alkatrészei (31, 33) vannak, valamint hogy a mozgás, illetve elmozdulás a rúd és az egyirányban hosszú idom közötti szög, illetve e szög változásának függvénye. 65 4. A 3. igénypontban meghatározott húzóerőt 3