166886. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, villamos forgógépek állórészének kialakítására

166886 3 • . 4 lagot az alakító testen való keresztülhaladása folya­mán kezdeti síkjához viszonyítva elhajlítják. A találmány szerinti eljárást és berendezést rész­leteiben egy a rajzokon vázolt példaképpeni beren­dezéskivitellel kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra az előzőkben ismertetett típusú álló­rész előállítására használható példaképpeni beren­dezéskivitel vízszintes síkú metszete, részben nézete. A 2. ábra az 1. ábrán látható berendezéskivitel 1. ábra síkjára merőleges sík menti metszete. A 3. ábra a berendezés egy részének 1. ábrán fel­tüntetett A nyíl irányú nézete. A 4. ábra a formáló testen áthaladó szalag útját kiterítve szemléltető vázlat. A rajzokon látható módon a találmány szerinti berendezésnek 11 teste és ebben gyűrű alakú 12 kamrája van. A 12 kamrába érintőleges 13 bevezető­nyílás torkollik, amelyen keresztül lágyacélból levő 14 acélszalag hajtható, tolható a 12 kamrába. A 14 acélszalagban egy sor 15 állórészhorony van kiképez­ve. A 14 acélszalagot a rajzokon nem látható fogas­kerék hajtja a 12 kamrába, amelynek fogai a 15 álló részhornyokkal kapcsolódnak. A fogaskereket elekt­romotor hajtja és a fogaskerék a 14 acélszalag síkjá­ra merőleges síkban forog. A 12 kamra sugárirányú szélessége lényegében egyenlő a 14 acélszalag szé­lességével, a 12 kamra magassága pedig valamivel nagyobb a 14 acélszalag vastagságánál. Amikor az acélszalag a 13 bevezetőnyíláson keresztül a 12 kamrába jut, az acélszalag nekiütközik a 12 kamra 13 bevezetőnyílás melletti, hengeres konvex 12a felületének, és mivel az acélszalagot a kamrába hajtjuk, a kamra az acélszalagot deformálja és az acélszalag követi a 12 kamra alakját. A12 kamra bel­sejében egy közel teljes körülfordulás megtétele után az acélszalag íves 16 ferde felülettel kerül kapcso­latba, amely a 14 acélszalagot felfelé kivezeti a 13 bevezetőnyílás síkjából és egy nem látható kivezető­nyílásba tereli, amelyből az acélszalag spirális te­kercs alakjában távozik. A 12 kamra belsejében, a bevezetőnyílás és ki­vezetőnyílás között egy első hengeres 17 görgő van, amely fölött az acélszalagnak el kell haladni. A 17 görgő egy tengely körül forgóan van beszerel­ve, amely tengely sugárirányban benyúlik a 12 kam­rába. A tengelyt, illetve a 17 görgőt 18 tömb tartja, amely all testhez mereven van erősítve. A 17 görgő és a szalagot kivezető nyílás között állítható 19 hengerszerelvény van. A 19 hengerszerelvénynek hengeres 21 tartója a 11 test falában levő 22 furat­ban bizonyos szöggel elfordítható. A 22 furat a 12 kamrába nyílik és a 22 furatból a 12 kamra meg­növelt méretű részébe második és harmadik 23, illet­ve 24 görgő nyúlik be. A 22 furat tengelye egészében véve a 12 kamra sugarának irányában helyezkedik el, azonban felfelé egy kis szöggel kitér a 12 kamra síkjából. A 23, 24 görgők tengelyei párhuzamosak a 22 furat tengelyével és így a 12 kamra síkjához vi­szonyítva ugyanolyan szögben hajlanak, mint a 22 furat tengelye. A 21 tartónak belőle kinyúló 25 nyúl­ványa van, amelyen 26 jelzővonal van. A jelzővonal 27 skála vonalai előtt mozgatható, amely vonalak a 11 test falának külső felületén vannak feljelölve. A 25 nyúlványban átmenő 28 ívelt horony van és a 11 testbe 29 szorítócsavar csavarható be, miáltal a 21 tartó szöghelyzete és ezzel együtt a 23, 24 gör­gők testhez viszonyított szöghelyzete rögzíthető. A 23, 24 görgők tengelyei a 12 kamra síkjára általá­ban merőlegesen mérve egymástól meghatározott 5 távolságban vannak és a 23, 24 görgők átmérői olyanok, hogy közöttük 31 rés jön létre. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 14 acélszalag mozgássíkjá­hoz viszonyítva a 31 rés elhelyezése és a 22 furatban levő 21 tartó szöghelyzete határozza meg a 17 görgő 10 fölött és a 23, 24 görgők közötti 31 résen keresztül­haladó 14 acélszalag alakváltoztatásának mértékét, így például ha a 31 rés a beérkező acélszalag síkjá­ban van úgy, hogy a 23, 24 görgők tengelyeit tartal­mazó sík merőleges az acélszalagra, akkor az acél-15 szalag nem deformálódik, csupán annak következ­tében változtatja alakját, hogy a 31 rés a 23 és 24 görgők tengelyeinek ferde helyzete miatt a 12 kamra síkjához viszonyítva ferde helyzetben van. A gya­korlatban azonban a 31 rés a beérkező acélszalag 20 síkja, illetve szintje alatt van, és így az acélszalag­nak előbb a 17 görgő fölött kell elhaladnia, majd ez­után lefelé keresztül kell mennie a 23 és 24 görgők között is. Ezenkívül a 22 furatban a 21 tartó úgyvan elhelyezve, hogy a 23 és 24 görgők tengelyein átfek-25 tetett sík az acélszalag síkjával nem pontosan 90° -ot zár be. A tényleges hajlásszög a 14 acélszalag fizikai tulajdonságaitól függ. Az egyik példaképpeni kivi­telnél a 23 és 24 görgők tengelyein átfektetett sík az acélszalag síkjával 86,5°-os szöget zár be. A 23 és 24 30 görgők nem kapcsolódnak az acélszalag teljes szé­lességével. A görgők az acélszalagnak csupán folytonos részével kerülnek érintkezésbe, azzal a részével, amelyből a 15 állórészhornyokat meghatá­rozó szalagrészek oldalra kinyúlnak. 35 Amikor az acélszalagot a 12 kamra kerülete men­tén hajtva előre toljuk, az acélszalagot először a 23 és 24 görgők alakítják, ezután a 12 kamra felülete, majd végül a 16 ferde felület. Az a megmunkálás, amelyet az acélszalag az alakító testen való keresz-40 túlhaladása folyamán kap, azt eredményezi, hogy az acélszalag spirál alakra tekercselt szalagként hagyja el a 12 kamra kivezető nyílását, és a spirál­menetekben létrejövő belső feszültség a spirálmene­teket tengelyirányban egymáshoz nyomni igyek-45 szik. így a 12 kamra kivezető nyílásából kijövő acélszalag-részek könnyen ellenőrizhető spirálmene­tes tekercset képeznek, melynek spirálmeneteit a bennük levő feszültség — rugalmasságuk következ­tében — egymás felé, egymással érintkező helyzetbe 50 nyomja. Az a folyamat, amely az acélszalagban ennek te­kerccsé alakítása folyamán végbemegy, pontosan nem ismeretes, és nem ismerjük a folyamat pontos törvényszerűségeit sem, ezért nem lehet előre ponto-55 san meghatározni, hogy a 23, 24 görgőknek milyen helyzetben kell lenni az alakítást végző többi szer­kezetrészhez viszonyítva ahhoz, hogy az adott mére­tű ós anyagminőségű acélszalagból a kívánt alakú spirálmenetekkel rendelkező tekercset létrehozzuk. 60 A különböző típusú acélszalagok esetén a kívánt alakot kísérleti alapon lehet könnyen létrehozni és ezután a beállítási és egyéb értékeket természetesen fel lehet jegyezni. Úgy hisszük, hogy a spirálmenetes tekercs előállításához szükséges szalagalakítási 65 munka legnagyobb, legfontosabb részét a 23, 24 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom